Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-289

304 289. országos Ülés október 19.1877. val szemben határozottan hátrányban van, és a másik az, h ogy Magyarország igen nagy mértékben hozza be az ausztriai ozukrot; mig másrészről a monarchia ozukorkivitelét k túlnyomó nagy mértékben az ausztriai gyárak uralják. Természetes, hogy ezen körülményeknek befolyással kell birniok a két kincstár jövedelmeire is, és igy igen könnyen megérthetjük azt, ha például Magyarországon 1868-ban még a czukoradóból 1.071,000 frt. bevétel volt, de az 1875-ben leapadt 79ü ezer forintra, 187ö-ban 594 ezer forintra, tehát majdnem felére. Az ausztriai czukoradóbevétel 1868-ban 6 millió 200 ezer forint volt, 1876-ban 8 millió 800 ezer forint, tehát 2 millióval több mint 1868-ban. Mindezen adatokból, melyeket idézni szerencsém volt, kitűnik, mint mondám : az, hogy a magyarországi czukorgyártás az ausztriaival szemben határozott hátrányban van. Kedvezőtlen viszonyok közt tengődő, az összeroskadás ellen kétségbeesetlen küzdő czukoripárunk a kedvezőbb viszonyok közt levő megizmosodott és megerősödött ausztriai czukoriparral egyáltalában nem bir versenyezni. Olcsóbb tőke, jobb anyag, magasabb technikai fejlettség és ügyesség, munkás kezek, és gépgyárak közelsége, jobb tüzelő anyag, jobb közlekedés stb. mindannyi tényezők, melyek már a priori határozottan előnyösebb helyzetbe teszik az ausztriai czukorgyártást a magyarországival szemben. Önként következik tehát, hogy ezek a termelési és gyártási hátrányok, csak ugy lennének kiegyenlíthetők, ha az adórendszerben kiegyenlítetnének, — és önként következik, hogy a magyarországi czukorgyárak csak azon esetben prosperálhatnának, ha ezek a termelési és gyártási hátrányok a megadóztatási rendszerben az osztrák gyárakkal szemben kiegyenlittetnének. De a t. kormány épen ellenkezőt javasol e törvényjavaslatban. Egy kaptafa alá kívánja vonni az erős ausztriai s a gyönge magyarországi czukorgyárakat. Én tehát e törvényjavaslatot nem fogadhatom el, már azon szempontnál fogva sem, mert ez legkevesebb figyelemmel sincs a magyarországi czukorgyárak különleges érdekeire. (Helyeslés, bal/elöl.) A t. kormány felhatalmazást kivan, hogy a lé-termelő készülékek termelő képességének mérveit a czukoriparosok által választandó szakértők meghallgatása után az osztrák kormánynyal egyetértőleg rendeleti utón szabályozhassa. Ha már most tekintetbe vesszük azt, hogy ezen rendeletnek megállapításában 213 ausztriai czukorgyárnak érdeke s csak 17 magyarországi czukorgyár érdeke foly be: előre tudhatjuk, hogy az ausztriai ós magyarországi czukoripar érdekei közül melyiknek érdekei fognak érvényesülni, ós melyiknek érdekei fognak csorbát szenvedni. De ha a közös vám és közös fogyasztási terület alapjára állok is, e törvényjavaslatot még akkor sem fogadhatnám el; mert az nézetem szerint valóságos absurdumokra vezet. (Helyeslés balfelöl.) A t. kormány azt hiszi, hogy ha a czukorgyárakat inkább bele vonja a megadóztatás keretébe mint eddig: a túltermelés csökkenni fog, s ez által csökkenni fog a kivitel, és a restituálandó adóösszeg. Én azonban azt hiszem, hogy a magasabb megadóztatás a túltermelést még fokozni fogja. Ha igaz az (ami igaz) hogy az utolsó évben a czukorgyárak tulajdonkép adót nem is űzettek, mert a határon kivitt czukor után restituált adóösszeg absorbeálta a monarchia összes czukoradó bevételét, és ha most egyszerre 6 millió forintot kell adóba íizetniök a czukorgyár aknák: természetes, hogy ezen összeget valahonnan ki kell teiemteniök, ki fogják teremteni még fokozottabb termelés által, igyekezni fognak minél rövidebb idő alatt, minél olcsóbb anyagból, minél többet termelni. És hogy az adóemelés a túltermelést nem akadályozza meg: ezt maga a t. kormány is elismerte, midőn hivatkozott indokolásában arra, hogy daczára annak, hogy 1874-ben például az áztatási rendszerrel dolgozó gyárak termelő képessége 66°/

0-ra lett felemelve, 1876-ban a czukorkivitel mégis oly nagy mérvű volt, hogy a restitutió összege nemcsak absorbeálta az egész adóbevételt, de még tetemes deficitet mutatkozott. Ha ez a körülmény beállhatott 1876-ban az 1874-iki adófelemelés folytán: igen könnyen beállhat most is. A megizmosodott ós megerősödött osztrák gyárak, a magasabb megadóztatás által versenyre izgattatván, igyekezni fognak a gyártási időnek kizsákmányolása, a gyártási eszközök minél magasabb tökélyesbitóse által még többet termelni, s elfogják özönleni ugy a belföldi, mint a külföldi piaczot, és mert az osztrák gyárak a hatalmasabbak, és versenyképesebbek, előre látható, hogy nemcsak a magyarországi piaezokról fogják leszorítani a magyarországi gyárakat, de a kivitelt is kizárólag a maguk kezébe fogják ragadni. És ennek mi lesz a következése ?. Ennek a törvényjavaslatnak az lesz a következménye, hogy minél több czukrot visznek ki az osztrák gyárak ós minél inkább leszorítják itt benn is a Magyarországi gyárakat a piaezokról, minél több lesz az osztrák gyárak kivitele és minél többet kellemi számukra restituálni: annál több adót kellend majd itt Magyarországon a magyar gyáraknak utánapótolni. Vagyis, hogy számokban érthetőbben fejezzem ki magamat, tegyük fel, hogy a monarchia 6 millió forintnyi adóbevételéből 1 millió kerek számban esik Magyarországra és 5 millió Ausztriára S tegyük fel most azt, ami az előadott körülményeknél fogva épen nem valószínűtlen, hogy az osztrák hatalmas, meg-