Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-270

22 270 országos Hlés sejjtember "21.1877 gyorsítása végett a közigazgatási bizottság előterjesztésére a szolgabírót, illetőleg a közigazgatási járás (szakasz) első tisztviselőjét, ha elméleti, bírói vagy jogtudományi államvizsgát tett vagy bírói hivatalt viselt, a belügyminister beleegyezésével az igazságügyminister a király nevében a kisebb polgári peres ügyek elintézésére bírói hatósággal ruházza fel. 3.) a községi bíráskodást gyakorolják: a) a törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú városokban a közgyűlés által e czélra rendelt egy vagy több közigazgatási tisztviselő : b) nagy községekben a bíró. a tanács két tagja és a jegyző vagy helyettese; c) kis községekben az elöljáróság. Az Írásbeli teendőket, ha az elöljáróságnak Qire alkalmas tagja nincs jelen, a körjegyző vagy helyettese, vagy egy e czélra az elöljáróság által meghívott alkalmas községi lakos végzi. 4 ) Törvényhatósági joggal felruházott rendezett tanácsú városokban, nagy községekben és körjegyzői szövetkezetek területén egy alkalmas elméleti, birói vagy jogtudományi államvizsgát tett vagy bírói hivatalt viselt egyén a közigazgatási bizottság meghallgatása után az igazságügyminister által a király nevében a kisebb polgári peres ügyekben teljes hatósággal ruházható fel, ha: a) ez iránt a város képviselő testülete vagy a nagy község, vagy az egy körjegyzőségbon szövetkezett több kis községnek elöljárósága a közigazgatási bizottság utján folyamodik: b) és oly alkalmas egyént, ki e tiszt átvételére késznek nyilatkozik, javaslatba hoz. Ez esetben a 3. pont alatt emiitett községi bíráskodással is ezen közeg bizható meg. 5.) A 2, 3. és 4. pontban elősorolt közegek. — a kis és nagy községek elöljáróságát kivéve — birói minőségben, a bírói felelősségi és fegyelmi törvény alatt állanak. 6.) Oly járásokban, a hol a járásbíróság több birói személyből áll és a hol a forgalmi viszonyok és a járás terjedelme szükségessé teszik, az igazságügyminister az érdeklettek kérelmére a járásnak kisebb polgári peresügyek elintézése czéljából két vagy több szakaszra való elosztását elrendelheti. Mindenik szakasz főhelyén alkalmas időközökben % járásbíróság egyik birói tagja megjelen és előre meghatározott és közzétett rendes törvénynapokon a szakaszban fölmerült kisebb polgári peres ügyeket elintézi. 7.) A 2, és 4. pontokban emiitett közegek felállítása esetében is a járásbíróság a kisebb polgári peres ügyek azon részében, a mely a községi bíráskodást meghaladja, járása egész területén birói hatósággal bír. A 2. pont alatt említett községi bíráskodást azonban kizárólag az ott elősorolt közegek végzik. 8.) A községi bíráskodást gyakorló közegek ítéletével eldöntött ügyet a meg nem elégedő fél a járásbiró elé viheti, ki abban a kisebb polgári peres ügyekre megszabott eljárás határozatai szerint eljár ós végérvényesen dönt. Ha az ügy a járásbiró elé vitetett: a végrehajtás a biztosításon tul nem terjedhet. 9.) A kisebb polgári peres ügyekben teljes birói hatósággal felruházott közegek ítéletei ellen a fölebbezés kizárásával csak semmisógi panasznak van helye azon törvényszékhez, melynek kerületében az ítélő bíróság szókhelye fekszik. Ezen ügyekben a perújításnak helye van. 10.) A kisebb polgári peres ügyeknek a javaslatban foglalt meghatározása a fenebbiekre tekintettel megszorítandó." Miként a t. képviselőház látni méltóztatik, ezen határozati javaslat két nézetcsoport körül forog, azon nézetcsoportok körűi t. i., a melyek az egész úgynevezett bagatell-eljárásnál a legfontosabbaknak, és olyanoknak tekintendők, amelyek, ha helyes és czélszerü megoldást nem nyernek : a mégalkotandó törvénytől eredményeket várni nem lehet. Ezen csoportoknak egyike az úgynevezett közegek megállapításának kérdése, vagyis az, hogy ezen ügyekben a bíráskodás kire bizassék. A másik csoport az, a mely az ezen ügyekben használandó jogorvoslatokra vonatkozik. Bátor leszek mindkettőre nézve nézetemet röviden előadni. Azt hiszem, t. ház. hogy joggal állithatom, miszerint azon idő óta, midőn ezen kérdés először a képviselőházban megpencliítetett, sőt azon idő óta'Js, mióta ezen törvényjavaslat a kormány által contemplalt szövegezés szerint a ház elé jött, a körülmények, a viszonyok tetemesen és lényegesen változtak. Lényegesen változtak először is az administrativ teendők beosztása tekintetébon : lényegesen változtak a közteher viselés tekintetében: lényegesen változtak a tekintetben, hogy a járásbirák, a kik ezen ügyeket mai napig kezelték, már eddig is tetemeseb teendőktől mentettek fel, és ezen javaslatnak törvényerőre leendő* emelése által még tetemesebb, még lényegesebb teendők fognak tőlük elvétetni. A mi az elsőt illeti, hivatkozhatom a törvényhozás által a lefolyt két évben meghozott törvényekre, a melyek közül nem is említve azokat, a melyek csekélyebb teendőket ruháztak a szolgabirákra, milyenek a községagyi törvény, a cseléd-törvény, a községi törvény módosítására vonatkozó törvény: különösen csak két törvényre hivatkozom, a raelv törvényeknek elfő-