Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-270
20 270. országos Illés septémber 21. 1877. Ha a í. ház a bizottság jelentését és az általa beadott törvényjavaslatot felolvasottaknak méltóztatik elfogadni: akkor az általános vitát megnyitom, amelyben az első szó az előadó urat illeti meg. (Halljuk.) Teleszky István, előadó: T. képviselőház ! A kisebb polgári perekben való eljárást tárgyazó törvényjavaslat, melyet az osztályok előadóiból alakult központi bizottság nevében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául való elfogadásra ajánlani vagyok bátor, azon ezélt tűzte maga elé, hogy azon polgári peres ügyek, melyek a vita tárgyának jelentéktelenségénél és az elintézést igénylő gyorsaságnál fogva a rendes per alakszerűségeire, melyek hosszadalmasak, és fölösleges perköltségeket okozók, nem utaltathatnak, egyszerű, gyors és olcsó elintézésben részesíttessenek. (Helyeslés a baloldalon.) Egy ilyen irányú törvényjavaslat czólszerüségét és szükségét bővebben indokolni azt hiszem, alig kell. Meggyőző indokokúl szolgáinak e tekintetben a mindennapi élet tapasztalati adatai, melyek mutatják, hogy ilyen csekély jelentőségű ügyekben a törvénykezési rendtartás alakszerűségeinek megfelelő perbeli és végrehajtási eljárás mily hosszú időt vesz igénybe; mutatják, hogy gyakran a legjelentéktelenebb ügyek ismételve felvitetnek a felsőbb bíróságokhoz; mutatják, hogy ezen ügyekben a feleknek oly nagy perköltségek okoztatnak, hogy ezek gyakran a per tárgyát is fölülmúlják. A tapasztalati adatok által feltüntetett , és mindenki által érzett ezen bajokon kivánt segíteni az igazságügyminister ur, midőn múlt évi ápril havában a bókebiróságokról szóló törvényjavaslatot a t. háznak beterjesztette. Ezen törvényjavaslat szerint 50 frtnyi összeg és érték erejéig a kisebb polgári peres ügyekben a törvényhatósági békebirák, megyékben a szolgabirák, városokban a tanácsnokok és az e végből megbízandó külön közegek, végre a törvényjavaslatban megállapított szűkebb hatáskörben, t. i., húsz forint erejéig a községi bírák indítványoztattak birói hatáskörrel felruháztatni, még pedig oly formán, hogy mind ezen közegek Ítélete ellen azon fél, ki magát sértve érzi, csakis a törvény rendes útján kereshessen orvoslást; a mi azonban az Ítélet végrehajtására halasztó hatással ne birjon. A törvényjavaslat az igazságügyi bizottsághoz, majd ennek jelentése alapján az osztályokhoz utasíttatott, ügy az igazságügyi bizottság, mint az osztályok előadóiból alakult központi bizottság a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta: a részletekre nézve azonban az igazságügyi bizottság és a. központi bizottság javaslata igen lényeges eltéréseket tartalmaznak. Az igazságügyi bizottság ugyanis alapelveinek nagyobb részében magáévá tette ugyan a ministeri törvényjavaslatot; elfogadta a törvényhatósági békebirákat, elfogadta a városi közegeket és a községi bírákat, az utóbbiak hatáskörét 15 frfra szállitván le; a megyékben azonban a szolgabirák helyett a járásbíróságokat indítványozta bíráskodási hatáskörrel felruháztatni. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság ezen lényeges eltérésre nézve, arra nézve t. i. hogy a megyékben a szolgabirák vagy a járásbirák bizassanak-e meg ez ügyekben a bíráskodással : az igazságügyi bizottság többségének nézetétől eltérve e bizottság kisebbségének és az eredeti ministeri javaslatnak álláspontját fogadta el. Elfogadta a szolgabírói bíráskodást, s a községi bíráskodás hatáskörét 20 írtban állapította meg. A fenforgó lényeges eltérés indokai annyira ismeretesek, a kérdés az előzetes tárgyalások alkalmával mindkét oldalról annyira megvitattatoti hogy felmentve érzem magamat ez úttal az alól, hogy a központi bizottság álláspontjának indokolásába vagy az ellennézet ezáfolatába bocsátkozzam, Fen tartom azonban a jogot, hogy ha a vita folyamán szükségesnek mutatkoznék, e tárgyban, észrevételeimet megtehessem. Csupán azon meggyőződésemnek adok még kifejezést, hogy bármely irányban döntsön is a t. ház bölcsessége a fenforgó lényeges eltérésre nézve: az alkotandó törv ónyjavasl at általában igazságszolgáltatásunkra mindenesetre üdvös hatással fog lenni. Ezen reményem indokolásánál legyen szabad utalnom arra, hogy egy főkérdést illetőleg, melyen nézetem szerint a törvénj^javaslat súlypontja nyugszik, mind a három javaslat ugyanazon álláspontot foglalja el. E főkérdés a következő: községi bíráskodás behozatala, mely lehetővé fogja tenni, hogy a legjelentéktelenebb ügyekben mindenki által helyben, úgyszólván mindenki háztüze helyén megtalálható bíróság fog fel állit tatai s ez által egyszerű, gyors, ós a mire a törvényjavaslattal együtt én is kiváló súlyt fektetek, a kisebb peres ügyekben olcsó igazságszolgáltatás fog teremtetni, és mert statistikai adatok mutatják, hogy azon ügyek, melyek a tervezet szerint a községi bíráskodás hatásköréhez utaltatni szándékoltatnak, a sommás ügyeknek általában egy negyedót, az ezen törvényjavaslat keretébe vonatni szándékolt ügyeknek pedig felét képezik, már egy maga a községi bíráskodás is a rendes bíróságok vállairól nevezetes terhet fog levenni. A kisebb polgári peresügyek tárgyában czélszerűen alkotandó törvénynek fenjelzett üdvös hatása első sorban mutatkozni fog azon kisebb polgári peres ügyekben, melyekről a törvény közvetlenül intézkedik, és a melyeket a perrendtartásszerü alakszerűségek és a túlságos költségek békóitól megszabadítva könnyen és jó részben helyben fog érvényesithetőkké tenni. De éreztetni
