Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-284

284. orssságos ülés oklóber 12. 1877. 207 súlyt, és eltalálta a tért. Azon kell mozogni, ha megakarjuk czáfolni egymást, illetőleg azon állítást, hogy Áustriában versenyképesebb ipar van. E tekintetben a statistikára vagyok bátor hivatkozni. Áustriában van 471 és Magyarországban 427 burgonya szeszgyár. Azt hiszem, ez adat bizonyitja azt, hogy itt.... Ráth Károly: Nem áll. Hegediis Sándor: Kérem a szesziparosok memorandumából merítem az állítást. Méltóztassanak csak türelemmel meghallgatni. Itt tehát azon arány, a melytől való félelemben ugy tüntette fel a képviselő ur az osztrák versenyt, hogy az Magyarországra nézve veszélyes : e tekintetben legalább nem áll. Ha már most nézzük azon kedvezményeket, - hogy ezen a téren maradjak — melyek a törvényjavaslat következtében a gyártásra a liszt anyagot feldolgozó gyárakkal szemben a burgonya-gyáraknak adatik : akkor el kell fogadni, hogy a mi javára válik az osztrák gyáraknak, az javára válik a magyar gyáraknak; de másodszor el kell fogadni, hogy az anyag minősége tekintetében oly hátrányai vannak, melyeket tekintetbe kell venni. A burgonya keményítő képességének ieginagassabb fokát a 17 fokot novemberben éri el, azután folyton leszáll, aprilban 13 fok, a ki májusban gyárt, az veszteséggel gyárt. A másik körülmény, hogy a burgonya helyi termék a világpiaczra ki nem vihető. Mit gondol a képviselő ur : előnyére válik ez a burgonya gyárnak vagy hátrányára? Ha gazdasági gyár: akkor előnyére; ha nem gazdasági gyár : akkor a burgonya gyártással felhagynak. Azt mondják, hogy a magyar burgonya é,s az osztrák burgonya közt nagy a különbség, igaz hogy az adó enquette constatálta, hogy csak 2 fok a keményítő tartalom legnagyobb különbsége. De nem egyenlíti ki ezt semmi? Igen! az ár: nálunk 70—30 kr. ott 1 írt. Így tehát, ha a burgonya gyárral szemben igy vagyunk, akkor azon ellentót, melyet a képviselő ur felhozott, nem létezik ós ha így vagyunk, lássuk azon ellentétet, melyet a képviselő ur felhozott, és melyből, ugy látszik, meg akarja támadni a gazdasági szeszgyáraknak adott kedvezményt. Lássuk a kis ós a nagy iparos közti külömbséget. A kis-iparos, kiknek legnagyobb része nálunk is, Ausztriában is, burgonyából gyárt, kisebb edény után fizet adót, rövidebb idő alatt erjeszt « teljesen kiaknázza az anyagól. A nagy iparos gyorsabb procedúrával, de lassabban erjeszt, aránylag drágább anyagból dolgozik, de több szesz fokot képes előállítani. E tekintetben Ohorin képviselő ur nagyon hibásan állította fel az arányokat ugy a nyerstermónyre, mint a szeszjövedókre nézve. A nyers terményre nézve már megfeleltek e padoki ól. A szeszjövedékre nézve bátor vagyok figyelmeztetni az aradi kereskedelmi és iparkamrának általa benyújtott memorandumára. Ott nagyon kedvező arány a burgonya gyárakra és nagyon kedvezőtlen a kukoricza gyárakra. Ki van számítva, hogy mibe kerül egy fok szesz és a differentia 5 kr. Mert a nyeredék egyiknél 22 kr. és egy tört, a másiknál 27 kr. és egy tört, szóval 5 kr. Ezen 5 krajezár kis gyárosra nézve coinpensatióját nyeri az olcsóbb terményben, a helyi fogyasztásiján és a trágyának teljes felhasználásában. Azt hiszem, hogy oly compromissumra ad lehetőséget a törvényjavaslat, a mely előtt nem kell félteni sem a kis iparost, sem ezzel szemben a nagy iparost. E tekintetben tehát a kisebb tőke és olcsóbb nyers anyag még kiegyenlítendő ellentótét, a mely még e téren köztük fenn marad, a 20% kedvezmény egyenlíti ki. De Ráth képviselő ur nem állhatta meg. hogy bele ne szóljon adataimba és igaza van. Kifogásol egy állítást, a melyet koezkáztattam és melyet igazolnom kell. Azt mondtam, hogy a burgonya- . gyárak csaknem aránylag vannak elterjedve Ausztriában ós Magyarországon. S közbekiáltott Ráth képviselő ur: Hát a vegyes? Itt vagyunk a kérdés súlypontján. Igaz, még alig van talán másfélszáz vegyes anyagot feldolgozó gyár Magyarországon, addig Ausztriában 742 van. Mi ennek magyarázata? Rejlik-e ebben az a versenyképességi erő Ausztriában, melytől oly nagyon félnek a t. képviselő urak ? Magyarázata a Melasse-gyártás. Ez az iparág csak uj, alig pár éves, és oly rohamosan fejlődött a ezukoripar megfelelő fejlődésével Ausztriában, hogy csakugyan a gyárosok kihallgatása alkalmával is a bizottságnak legtöbb aggodalmat ezen kérdés okozott. igaza van Ráth képviselő urnák abban, hogy ezen a téren veszély van. Osak az a kérdés: meddig tarthat ez a veszély, és e javaslattal eloszlatható-e az ? A veszély ebben van : oly rohamosan fejlődött a ezukor-ipar, és ennek megfelelőleg a Melasse-egetés Ausztriában, hogy ezzel szemben Magyarország legalább ezen a téren ős ebben a korban a concurrentiát ki nem állja. De egyszersmind nem áll az, mint mindjárt bátor leszek bebizonyítani, mit Ráth képviselő ur mondott, hogy a liszt anyagból dolgozó ipar jobban sülyedett Magyarországban mint Ausztriában. Épen azon éveket veszem fel, melyeket Ráth képviselő ur felhozott. Austria lisztanyagból, tehát gabonából és krumpliból 1868/9-beu gyártott 116 ős % millió hecto-