Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-284
280 284. országos ülés október 12.1*77. < liter fok szeszt, 1875/6-ban 92 l / s millió hectoliter fok szeszt. A sülyedés itt 24 millió, Magyarország ugyancsak lisztből gyártott 18ö8/9-ben 105 millió 80.0000 hectoliter fok szeszt. 1875/6-ban 84 milliót. Itt tehát a csökkenés csak ál millió, 3 millióval jobban csökkent, tehát Austriában ugyanazon idő alatt, mely alatt Ráth képviselő ur beakarta bizonyítani ez iparág hanyatlását — nálunk. De veszélyes a Melasse-égetós. Austriában 1868/9-ben meiasból gyártottak 11 millió hectoliter fokot, 1875/6-ban 30 milliót. Az emelkedés tehát csaknem 19 millió fok. Magyarországon gyártottak melasból 1868 9-ben másfél millió fokot, 1875/6ban egy millió 872,000 fokot. Tehát az emelkedés csak 300,000 fok. Itt sincs sülyedés, de nincs olyan óriási emelkedés, minő Austriában van. Most csak az a kérdés: ettől a versenytől félhet-e a magyar ipar? A szakértők —- ugy a gyakorlati emberek, mint a tudósok. — azt mondják és a legújabb időben, ez évben már mutatkozik, hogy a melas-ógetés csak ephenier. Most már a czukorgyártás oly tökélyre vitetett, hogy a melas kizsákmányoltatok lehetőleg, és olyan üledék marad hátra, mely a szeszégetést lehetetlenné teszi. De ez nem biztos támasz. A másik az, hogy egy oly javaslat van elfogadva, melyhez legelső sorban magyar gyárosok járultak saját érdekükben. Ha ehhez vesszük a hitelviszonyok javulását, a forgalmi viszonyok tökéletesedését, akkor ők is képesek ugyanazon iparágat ltasonlólag felkarolni. annyival inkább, mert a legrosszabb viszonyok közt sincs sülyedés e tekintetben, csakhogy nem oly arányos az emelkedés, mint Ausztriában ti kiegészíti ezt a kópét még azon körülmény, hogy nálunk a répából is gyártanak szeszt, noha nem nagy mértékben, de 1.600,000, egész 80 ezer fo kig változik ez a különböző években az utolsó évtizedben, a mi szintén számításba veendő. Es harmadszor a veszélyt, amely azzal fenyeget, még egy körülmény által háríthatjuk el, s ez az a körülmény, hogy ha a szeszkivitelt, s egyszersmind a szeszgyártást e tekintetben egyenlővé tesszük Mi akadályozta meg nálunk a Melasse-szeszgyártás fejlődését. Az 1868 és 09-iki enquéte arra megfelelt már előlegesen, megmondta, hogy az űrmérték azon aránytalan felvétele, mely a lisztanyagból dolgozó ós a Melasseban dolgozó gyárak közt, van, ezeket anynyira terheli, hogy nem fejlődhetnek. Ezt most a javaslat eloszlatta. A kivitelnél arra kell hatni természetesen, hogy ugy az osztrák, mint a magyar szesz azon fölöslegei, melyek itt eddig, kivált az utóbbi években a szeszárt lenyomták s ez által a magyar gazdasági gyárakat tönkre tette, lehetőleg kimenjen, s ez összefüggésben van két kérdéssel: egyik a restitutio, másik a kereskedelmi politika kérdése, A restitutio kérdésében lementünk 0 7 krajczárral, az a kivitelt nem rontja meg ; bizonyítják a jobboldal t. képviselői, kik még 8 kirak is lehetőnek tartják azt. Azonban a kérdés az, mi rontotta meg e kivitelünket, és hogyan lehet ez akadályt elhárítani. Mert ez egyszersmind összefüggésben van a gazdasági szeszgyárak azon bukásával, melyet a képviselő urak igen hibásan tulajdonítanak az osztrák versenynek, mely a határszélen létezik, de Magyarországon eddig érezhető nem volt. Előidézte ezt, Olaszország kereskedelmi politikája, és Németország versenye. Igen természetesen a kereskedelmi politika feladata, hogy Olaszországot rábírja, rákényszerítse, compromissumokkal vagy bármi utón, hogy a szeszadó, illetőleg a vámtarifáktól e tekintetben eltérjen, ós itt magam is felhozom a vámközösséget, ép azért, mert érzem, hogy itt oly ponthoz érkeztem, mely e pontba bejátszik. Ha alkudozunk külföldi állammal kivitelünk emelésére. mit gondolnak a képviselő urak: mikor van több ehance, hogy kedvezményeket nyerjünk : akkor mikor kis fogyasztási területet mutatunk fel neki, vagy mikor nagyot mutatunk fel? Ha egész monarchia áll elő a, maga nagy fogyasztásával különösen Olaszországgal szemben, honnan déli gyümölcsöt, s effélét hozunk be: azt hiszem, sokkal hajlandóim kedvezményekre, mint akkor, ha önálló vámterülettel Magyarország külön köt szer•TV- o ződést. - -. De közbejátszik itt a vámközösség, ép azért, mert ennél a kérdésnél kell componsálni azon egyetlen pontját a compromissumnak, mely Ausztriával létrejött. Igen, elismerem, hogyha e törvényjavaslat behozva az önálló vámterület uielt let lenne, eddigi rendszabályainkat, adótételeinket észszerüleg fentartotta volna, de változott volna egy pontban, és ez a pont a gazdasági szeszgyáraknak adandó kedvezménynél a határnak.mogí szabása. S igaza van Káth Károly és Chorin Ferencz t. képviselő uraknak, hogy a tekintetben, hogy nemcsak 34, illetőleg 45 hectoliter űrmértékkel dolgozó egvének részesülhessenek e kedvezménybeu, némileg épen az Ausztriára való tekintet kötötte meg ugy a kormányt, mint a pénzügyi bizottságot abban, hogy a kedvezmény kiterjesztésében tovább menjen ; de itt a differeutia magában különben csak 5, t, i. azon követelményekkel szemben, melyeket az országos gazdasági egyesület és a t. képviselő urak hangsúlyoztak, eltekintve a felső magyarországiak által hangsúlyozótoktól. Mert a javaslat 45 hektoliterhez köti a kedvezményt, önök pedig és a gazdasági egyesület 50 hektolitert kivannak, ellenben, hogy itt bejátszik a vámközösség, vajon tisztán e szempontból magyarázható ez meg, nincs más ok, hogy e megszorítás itt fen tar táti k ? Azt ' hiszemvan. Az 50 hektolitertől kezdve. Ráth Károly képviselő ur emiitette, hogy 80 gyár. ha pedig a jobb oldali szónokok kívánsága szerint Bo —10(0
