Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-282

176 282. országos ülés október 10. 1S77. Tisza Kálmán: Igenis könnyen hitelre fognak találni az ily hirek akkor, ha — amire, még visszatérek — ezen képviselőház kebelében a forradalmi jog talál, nem mondom, hogy ékes, de buzgó apostolokra. (Élénk helyeslés a középen.) Én t. ház azt, hogy egy szabad országban mi szabad: nagyon jól tudom; de oly értelemben szabad országot nem fog nekem senki sehol a világon mutatni, amely szerint; bármely viszonyok közt is szabad volna az ország alkotmányos és törvényes területeinek és kormányának ellenére egyeseknek a magok kezére politikát csinálni (Elénk helyeslés a középen.) Pedig — akármely esetben is — mindaddig, míg a törvényhozás többsége és a kormány egy politikát követ: bármely esetben is az, and történnék, határozottan ezek ellenére történnék, és Így az ily fellépésnek jogosultságát mindaddig, mig ezen factorok együtt működnek, semmi eshetőséggel széniben nem ismerhetem el. (Elénk helyeslés a középen.) Én nem magam állok ezzel. 1862-ben vagy 63-ban Olaszországban fegyver csempésztetett az osztrák határok közeiébe. Az olasz kormány lefoglalta, a fegyvereket és az alexandriai várba vitette az illetőket elmélkedni a felett, hogy szabad-e alkotmányos kormány ellenére egy vele békében élő hatalommal szemben ily miveleteket eszközölni. Nem Olaszország ellen volt intézve, nem, Ausztria ellen volt intézve. Nem hiszem, hogy az olasz nemzet azon időben nagy rokonszenvvel viseltetett volna Ausztria irányában és az olasz kormány mégis kötelességének tartotta azokat, akik ezzel foglalkoztak, az alexandriai várba záratni: s azután, midőn többre mentek, midőn odáig mentek, a mit Helfy képviselő ur azon esetre mondott — a mit ugyan csak • álmában látott — ha a magyar-osztrák hadsereg más külügyi politika érdekében vitetnék be a háborúba, mint aminőt ő helyesel, midőn a fegyveres fellépésig mentek: mit gondol a t. képviselő ur, lehet-e mondani, hogy a magyar nemzetnek nagyobb vágya a törökön segíteni, mint a minő vágya volt Olaszországnak Eomát elfoglalni ; mit gondol, derekabb emberek-e azok, akik nálunk ily mozgalom ('lére állanának, mint volt Garibaldi: és mégis az egész olasz nemzet által imádott Garibaldit utoljára fegyverrel tanították meg arra, tiogy alkotmányos törvények alatt élő országban még Garibaldinak sem szabad ellenszegülni. (Élénk helyeslés a középen.) Ami t. ház az erdélyi eseményeket illeti, a a felett, hogy minő beszámítás alá essék, minő jellemzést nyerjen azok eljárása, akik részesek voltak: ma, azt tartom, részletesen nyilatkoznom nem szabad, mert az ügy az ország rendes bírái előtt van, s ezeket fogja illetni a bűnöst vagy ártatlant vagy a bün fokozatát kimondani. De annyi tény, hogy fegyverek csempésztettek ; anynyi tény, hogy a székelyföldön élő egyének nevére intéztettek hamis megnevezés alatt: tehát ez már maga bizonyítja, hogy a czél nem volt bevallható. Tény az, hogy eg\es küldeményeket az illetők át is vettek. Ha ily viszonyok között a kormány beérte volna, a fegyverek elvételével, lezárásával anélkül, hogy egyfelől igyekezzek megtudni: nem volt-e mái' több fegyver is becsempészve ; anélkül, hogy a. büntető igazság kezének, a rendes törvényszékeknek átszolgáltassa azokat, a kik ezt tették, azt hiszem a legnagyobb mulasztási, vétket követett volna el, még pedig nem csupán az ország ellen, hanem azon szegény emberek ellen is, a kiket némelyek roszlelkü könnyelműsége a legrosszabb sorsra akarta juttatni. (Elénk helyeslés.) S hogy foglaltattak le fegyverek: az tudatuk ; hogy mennyi, azt pontosan megmondani még ma sem tudom : azt hiszem, hogy számuk ma már a 2000 hez közel jár; de foglaltatott le még valami, (Halljuk.) a mi jellemzi azon urak lelkiismeretességét, akik ebbe befolytak : lefoglaltatott uti-bőröndbe pakkolt ?> láda dynamit, amely bőröndök természetesen tartalmuk bevallása nélkül Bécsből a személyvonaton vitettek Héjasfalváig, s borzasztó szerencsétlenségnek lehettek volna előidézői (Nagy mozgás.) Már uraim, ilyen emberek után kutatni és, ha lehet, megtudni, kik voltak az intézők : hazai, emberi, isteni törvény szerint kötelesség. (tiUnk helyeslés a középen.) Mondom fegyverek foglaltattak le, és ez szolgálhat válaszul a kérdésre, számuk körülbelől 1500—2000. A t. képviselő ur szükségesnek tartja, hogy tudassék honnan, minő czélból küldettek e fegyverek ? Oly kérdések megint, a melyeknek teljes felderítése természetesen a bírói vizsgálat befejezésétől függ : azonban, ha állana az, a mit a képviselő ur mondott, hogy azok részben, vagy egészben a román kormány számára szállíttattak: ezért nehéz volna a kormány ellen a semlegesség megsértése czimén panaszt emelni, épen akkor, midőn a, kormány — ha kétfelé volt szánva a fegyver — lefoglaltatta ugy az egyiket, mint a másik rendbeli fegyvereket, és mindkettőnek csempészői iránt ugyanazon egy eljárást követi. Hogy e fegyverek az arzenálból jöttek-e vagy nem V arról jót állok, hogy sem az egyikre, sem a másikra azon czólok közül, amelyeket a képviselő ur érintett, az arzenálból nem adattak; de arról a birói vizsgálat lejárta előtt jót állni nem •tudnék, hogy részben nem-e olyan fegyverek is, melyek az arzenálban voltak valamikor, mert azt mindenki tudja, hogy mióta a közös hadsereg elláttatott ujabb, jobb fegyverekkel, a régibb, rósz-