Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-282
158 282. országos ülés október 10. 1877. Teleszky István: T. képviselőház! A 19. §. azon második bekezdése ellen, mely szerint az eskü által vafó bizonyítás a községi bíráskodásnál kizáratik, aggályaimat a t. ház előtt elmondani kötelességemnek ismerem, Megjegyzem miszerint az igazságügyi bizottság által átdolgozott szöveg egészen ellentétes az előbbi szöveggel, a községi bíráskodásnak egész különös fejezetet szánt és a községi bíráskodás alá nem tartozó többi ügyeket a B-ik fejezetben tárgyalja. Hogy ennek gyakorlati eredménye lesz-e ? az élet fogja megmutatni. Nézetem szerint semmiben sem egyszerűsíti a községi bíráskodás eljárását, mert a 3-ik fejezetbői átvett 18 §-t is megtoldja még ujabb 10 §-sal, s ennélfogva nem rövidebb, de complicáltabb lesz, mivel a községi bírónak két fejezetből kell majd tanulni. Hogy ez iránt fel nem szólaltam, annak oka az, mert átértem, hogy ezen törvényjavaslaton keresztül esni a t. háznak nagyon érdekében van; a lényeges különbség azonban az előbbi munkálat egyesitett eljárási módja, és a mostani mód közt épen a bizonyítási eljárásnál jelentkezik két momentumban. Először abban, hogy a községi bíráskodásnál a bizonyiték szabad méltánylása lett elfogadva, míg a magasabb bíráskodásnál a kötött legális bizonyítási rendszer tartatott meg. Ebből is fognak bizonyosan némi ineonvenientiák származni, mert a községi bíráskodástól az ügy másod sorban a járásbíróságok elé vitetvén, ott másodsorban a legális bizonyítási rendszer fogna alkalmaztatni: nagyon természetes, hogy ez az igazságszolgáltatás egyszerűsítését és gyorsítását nem fogja eredményezni. Mindennél sokkal nagyobb fontosságot tulajdonitok annak, hogy a 19. §. az eskü általi bizonyítást feltétlenül kívánja. Nézetem szerint t. ház, igaz, hogy az eskü általi bizonyítással óvatosan kell bánni; de épen ezen legcsekélyebb ügyek azok, a melyekben meggyőződésem szerint az eskü általi bizonyításra a legnagyobb szükség van : a fél esküjét értem, mert midőn a szomszéd szomszédjának 4—5 forintot, vagy nem tudom valami csekély értéket kölcsönöz, vagy átalában jelentéktelen jogügyletbe bocsátkozik: épen akkor nem szoktak kötvényt készíteni, nem szoktak tanukat hivni, ós attól félek, hogy az eskünek feltétlen kizárása azt fogja eredményezni: hogy a községi bíráskodás alá tartozó ügyek igen jelentékeny része a községi birák által nem fogván elintéztethetni, kényszerüleg a járásbíróság elé utaltatik. A községi bíróság elé fog idéztetni a felperes által az alperes, a felperes elő fogja adni, hogy ő az alperesnek kölcsön adott 10 frtot, az alperes ezt tagadásba fogja venni, s nincs más bizonyítás, mint az eskü, a községi biró azt fogja mondani, hogy ő az esküt meg nem ítélheti, és felperest el fogja utasítani kérésével. Felperes ekkor oda lesz utasítva, hoay a járásbiró elé vigye az ügyet; ez által nem nagyon jelentékeny, de mégis némi költség okoztatik, és ez által a gyors elintézés megnehezittetík; pedig meglehet a felek nagyobb örömmel vennék, ha ott mindjárt az egyszerű bizonylati módot t. i. az esküt alkalmaznák, mert a községi biró azt mondaná alperesnek: esküdjél meg, ha nem vettél kölcsönt; és ez által az egész ügynek vége lenne. Ennek ellenében felhozatott, hogy az eskü általi bizonyítással nagyon sok visszaélés történnék, és hogy az esküt szövegezni nagyon nehéz. Mindkét tételt elismerem; de ez nem épen az apró ügyekre, hanem a kiválóan fontos nagy ügyekre nézve áll. Az ilyen apró ügyeknél a complicáltságról szó sem lehet, ós alig lehet feltenni, hogy itt a felek az esküvel fogásosan visszaélni akarnának. De különben sincs veszély ennél, mert a községi bíráskodás elé utalt ügyeket a vesztes fél a járásbiró elé viheti. Ha tehát ő nem nyugszik meg abban, hogy a községi biró által formulázott esküt az ellenfél letegye : ügyét rásbiró elé fogja vinni, ós ennek természetesen halasztó hatályának kell lenni az eskü letételére nézve. így tehát alig hiszem, hogy az eskünek a községi biró előtt való letételénél baj legyen. Ellenkezőleg igen sok baj támad, ha az eskütétel a községi bíráskodásból kizáratik, mert azon ügyet, a melyet igy első sorban és könnyen a községi biró elintézhetne: kényszerülne a fél a járásbíróság elé vinni. Annálfogva ón a 19. §-t akként vélem módositandónak, hogy a szakasz első bekezdésében vétessék fel mint bizonyítási nem az eskü, és tétessenek hozzá ezen szavak: „és eskü," a második bekezdés pedig hagyassák ki. Elnök : Fel fog olvastatni a módositvány. Gulner Gyula jegyző (olvassa:) Módositvány a 19. §. első bekezdéséhez tétessenek a következő szavak: „ós eskü". A 2-ik bekezdés kihagyandó. Horánszky Nándor előadó: T ház! Kötelességemnek tartom indokolni az igazságügyi bizottság álláspontját, a törvényjavaslat 19. §-ában foglalt azon intézkedésre vonatkozólag, mely szerint a községi bíráskodásnál az esküt, mint bizonyítási nemet mellőzni kívánta. Nem azon elvből indult ki a bizottság, mint ha a kisebb polgári peres ügyekben az eskü általi bizonyítás czélszerü nem lenne ; mert mutatja ennek ellenkezőjét azon körülmény, hogy a községi biráskodás alá nem tartozó egyéb ügyekben ezen bizonyítási módot felvette, de kizárni kívánja a községi bíráskodásnál fontos okoknál fogva, ós pedig azon oknál fogva, mert az eskü formulázása nem csekély fontosságú kérdés lévén, azt egy egy-