Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-282
282. országos ülés október 10. 18"<1. 159 szerű községi biróra bizni annyit tenne, mint a hamis eskületételek számát szaporítani. Azonkívül egy másik szempont vezette a bizottságot, t. i. azon körülmény, hogy az eskü általi bizonyítás által a lehető legtöbb visszaélések eszközöltethetnének. Mert utóvégre a községi bíráskodásnál a szabad bizonyításnak theoriája fogadtatván el, mi sem állana útját, hogy a községi bíró az esküt tetszése szerint odaítélhetné egyiknek vagy másiknak, és az által visszaélések eszközöltethetnének Meglehet, hogy igen kevés esetben, — anynyiban semmiesetre nem, mint a t. képviselő ur mondja, — némi incouvenientia lesz, hogy egyes esetek fognak előfordulni, midőn a pert eldönteni nem lehet. Hanem sokkal nagyobb inconvenientia fog származni abból, hogy ha az eskünek szakavatatlan kezek általi formulázása folytán tág tér nyittatnék a visszaéléseknek. Ez vezette a bizottságot, és én ajánlom a t. háznak a §. változatlan elfogadását. Kiszely Árpád: T. ház! Én azokat, a miket a t. előadó ur ez imént elmondott, magam is helyeseknek tartom ; de szabadságot veszek magamnak ezen §. utolsó bekezdéséhez egy módositványnyal járulni. Nem találom ugyanis helyesnek azt, hogy egyátalában kimondassák, miszerint az eskü által való bizonyításnak helye nincs ott, hol a községi bíráskodást a községi közegek gyakorolják, és ott, hol a községi bíráskodást a törvényjavaslat 3. §-ának utolsó bekezdése szerint a békebiró gyakorolja. Mert hiszen, t. ház, ez által szerény véleményem szerint nagyobb mérvű inoonsequentia történik, t. i. abban, hogy a békebiró, midőn a községi bíráskodást gyakorolja: 20 írton aluli ügyekben az esküt meg nem ítélheti, de a 20 írton felüli ügyekben az esküt megítélheti. De ezenkívül ezen szakasznak ilyképeni szövegezése meg más bajt is eredményezhet, t. i. azt, hogy miután az 56. §. szerint a békebírótól a járásbiróhoz az ügyet vinni nem lehet, az esküvel való bizonyításnak módjától a fél tökéletesen elesik ; mert hiszen az 56. §. szerint az ügyet a fél nem viheti a járásbiró elé, a 19. §. szerint pedig a községi bíráskodásra tartozó ügyekben az esküvel való bizonyításnak nincsen helye. Ez oknál fogva ajánlom a t. ház figyelmébe azou módosításomat, hogy ezen szakasz utolsó bekezdéséhez tétessenek: „kivéve ott, hol a községi bíráskodást a békebiró gyakorolja.'- (Helyeslés.) Horváth Gyula jegyző (újra felvassa Kiszely Árpád módositványát.) Horánszky Nándor előadó: T. ház! Én ezt azért nem tartanám czélszerünek elfogadni, mert azon nézetben vagyok, s azt hiszem, hogy a bizottság véleményét tolmácsolom, hogy midőn a békebiró községi bíráskodásra tartozó ügyekben eljár, akkor nem a második, hanem a harmadik fejezet szerint jár el; a második fejezet §§-ai pedig nem vonatkoznak a békebiró által gyakorolt községi bíráskodás eseteire. Én ennélfogva a módosítást fölöslegesnek tartom. Csemegi Karolj : Én is ugy fogom fel a dolgot, mint az előadó ur előadta, mert meggyőződésem szerint alig lehet a dolgot máskép felfogni, minthogy a bókebirói bíráskodás egészen külön j'észe a fejezetnek, és a községi szintén külön része. De azért nem látok benne hibát, ha a §. e néhány szóval megtoldatik. Pulszky Ágost: Meggyőződésem szerint van ugyan azon aggodalomnak némi alapja, melyet Kiszely képviselőtársam kifejezett: azonban nem hiszem, hogy az orvoslási mód, melyet indítványozott, helyes volna, mert az egész szakasz nem a községi bíróság illetékességébe tartozó ügyek körül bárhol is megtartandó eljárást szabályozza, hanem csakis azon eljárást, melyet ez ügyekben a községi bíró folytat. Ha azon aggodalom merül fel, melynek Kiszely képviselőtársam kifejezést adott, annak orvoslására leghelyesebb mód nem az, hogy a lí). §. végére tétessék ezen kitétel; hanem az, hogy a 26. §. után külön fejeztessék ki, hogy ha ez ügyet nem a községi bíró, hanem a járásbiró, úgymint békebiró intézi, nem ezen második fejezet intézkedései, hanem a harmadik fejezetéi lesznek megtartandók. Ily átalános indítvány ellen semmi kifogásom nem volna. De ezen speciális indítvány már azért is káros volna, mert ennek következtében feltehető lenne, hogy a második fejezet egyéb §§-ai ugy a községi, mint a járásbiró eljárására volnának alkalmazandók, a mi pedig nincs a törvény szándékában. Nézetem szerint leghelyesebb volna Kiszely képviselőtársain módosítását c helyen elvetni ; hanem egy annak megfelelő átalános módosítást a fejezet végén előterjeszteni. (Helyeslés) Perczel Béla igazságügyminister: En annyival inkább hozzájárulok előttem szóló nézetéhez, inert nemcsak az esküre vonatkozólag tér el az eljárás az esetben, hogy ha egy kisebb, különben a községi bíráskodásra tartozó ügyben a békebiró jár el ; hanem más tekintetben is az eljárás különbözik a községi bíráskodástól. Ennélfogva helyeslem azt a nézetet, melyet a képviselő ur kifejeztetni kíván a törvényjavaslatban, azonban azt hiszem, hogy inkább helyén lesz, ha a 3-ík fejezet valamely §-ábau vétetik fel. (Helyeflés.) Horváth Lajos: T. ház ! A már tárgyalt 3. §. végső bekezdése így szól:
