Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-281

281. országos Hlés október 9 1877. 155 szó : „barázda" tétessék ? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Most kérdem, méltóztatik-e elfogadni Mocsáry Lajos képviselő ur azon módosítását, hogy „mesgye" helyett „határ" tétessék? A kik elfogadják méltóztassanak felállani (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következik a 12. §. Gulner Gyula jegyző (olvassa a 12. %-t.) Antal Gyula: A 12. §-ban egy irályi, jobban mondva sajtó hibára vagyok bátor figyelmeztetni a házat: az utolsóelőtti szo'': „bíráskodási" helyett „bíróság", vagy helyesebben „bíráskodás" teendő. (Helyeslés.) Orbán Balázs jegyző (olvassa a módositvány t. Elfogadjuk) Elnök : Ez irályi, illetőleg sajtóhiba kijavításával a §. elfogadtatott. Gulner Gyula jegyző (olvassa a 13. §-t, Elfogadjuk.) Elnök: Nem lóvén észrevétel, elfogadtatott. Gulner Gyula jegyző (olvassa a 14. §-t) Komjáthy Béla: T. ház! Tagadhatatlanul igaz, hogy a kisebb polgári peres ügyek gyors és olcsó elintézésére legalkalmasabb közeg a községi elöljáróság volna, ha ugyan a községi birák ós elöljárók miveltségében kellő biztosítékot találnánk. Én azonban megvallom, hogy tapasztalataim után abban keliő biztositékát nálunk nem találok, s azért bár elméletileg a községi biráskodást csakis helyeselni tudom, ezt a gyakorlati életben csakis*bizonyos korlátok között vélem átülteíhetőnek. Elismerem ugyan azt, hogy a községi biró a saját községe lakosai között felmerült ügyekben, bármily korlátolt műveltséggel bírjon is, már azért is, mert a viszonyokat ismeri, igen sokszor sokkal jobban képes eljárni, mint bármely jogtudós s szakavatott biró, és mert a peres felekkeli együtt élés netaláni részrehajlásának gátul szolgál, a községi biráskodást ugyanazon község lakosai között czólszerünek tartom. Más véleményben vagyok azonban arra nézve, mit a törvényjavaslat tartalmaz, hogy t. i. bármily 20 frtot meg nem haladó ügy egyátalában a községi bíráskodás hatáskörébe legyen utasítva; mert ha képeseknek hiszem is községi biráinkat arra, hogy a tényállást talán tisztába tudják hozni, félek, hogy legnagyobb részben ezen tényállás az eljáró biró közege lakosainak igazságát fogja visszatükrözni. Ennélfogva kérem, méltóztassék elfogadni azon módositványomat, hogy csakugyan egy község lakói közt fenforgó peres ügyek tartoznak a községi biráskodás elé. Orbán Balázs jegyző (olvassa Komjáthy Béla módositványát.) Az első kikezdésben ezen szavak után: „ha a kereset tárgya vagy értéke 20 frt összeget meg nem halad", — ezen szavak teendők: „és ha ezen ügyek ugyanazon egy község lakosai közt merülnek fel". Horánszky Nándor előadó: A bizottság nevében ezen módositványt nem fogadhatom el. Nem, először azért, mert ezen módositvány elfogadása egy előzetes kérdés megoldását teszi minden egyes esetben szükségessé azon szempontból, hogy a birói illetőség megállapítható legyen, ami mindenesetre bonyolitja és hosszabbá teszi a kezelést. De azért sem fogadom el, mert ezáltal azon különböző helyek közti forgalom, mely p. o. a heti vásáron fejlődik ki, nem veheti hasznát az ily bíráskodásnak, pedig az ebből kifejlődő ily természetű ügyek leginkább megkövetelik a gyors elintézést. Egyébiránt elvileg sem látom át: miért ne lehetne a községi biráskodást elfogadni más községek lakói számára is. Teleszky István: Én még egy indokból nem fogadhatom el Komjáthy t. barátom módositványát. Ezen módositvány elfogadásában t, i. legkönnyebb módját látom annak, hogy a községi biráskodás előnyétől az alperes megfosztassák; ha t. i. a követelés cedáltatik egy másik község lakójára, ami igen könnyű: akkor az alperes elesnék azon előnytől, hogy otthon találja meg bíráját. Ezen szempontból nem járulhatok a módositványhoz. Orbán Balázs jegyző (olvassa Komjáthy Béla módositványát.) Elnök: Méltóztatik a t. ház elfogadni a 14. §-t Komjáthy Béla képviselő ur módositványa ellenében V A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A_ 14. §. elfogadtatott, Gulner Gyula jegyző (olvassa a 15., 16., 17. és 18. §§-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 19. %-t.) Irányi Dániel: T. ház! Ezen szakasz szerint a községi biró előtt eskü általi bizonyításnak nincs helye, ahelyett a tanú vagy a szakértő lelkiismeretére való hivatkozással és kézadással erősiti meg vallomását, de amely

7 vallomás, mint a következő bekezdés mondja, eskü erejével bir. Megvallom t. ház, én nem vagyok azon helyzetben, hogy átlássam ezen megkülönböztetésnek szükségét. A rendes biró előtt esküvel kell bizonyítania a tanúnak vagy szakértőnek a maga vallomását; a községi biró előtt azonban elég, hogy ha lelkiismeretére hivatkozik és erre a községi bírónak kezét adja. Én azt gondolom t. ház, hogy vagy van szükség ily ünnepélyes erősítésre, istenre való hivatkozással, vagy nincs. Ha va.i szükség bármely biró előtt is, akkor azt gondolom, hogy a községi biró előtt csak ugy van szükség, mint bármely más biró előtt; sőt attól lehet tartani, hogy ha az ily ügyekben az eskü általi bizonyítás mellőztetik, a közönséges emberek az ily 20*