Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-268

10 268. országos ülés septeniber 15. ISII. De uraim, ha — amit én sohasem vontam kétségbe, alkotmányos országban élünk, akkor azt hiszem, hogy a nemzetnek nyíltan és világo­san, határozottan kifejezett közvéleményét a kor­mánynak ignorálnia nem szabad. Azt hiszem, hogy a legközelebb lefolyt szünidő alatt, elég alkalma volt a kormánynak a magyar nemzet közvéleményét megismerni. Azon határozatok, me­lyek számtalan . népgyűléseken hozattak, mind megegyeznek abban, hogy az orosz hatalom ter­jedése ugy Magyarország, mint Austria érdekére nézve káros és veszélyes következményeket von ni aga után. Ha tehát ez áll, kétségtelenül szükséges, hogy ezen orosz hatalomi terjeszkedésnek gát vettessék. A magyar nemzet tudja azt, hogy egy ily nagy hatalomnak és annak támadó politikájának gátat vetni áldozat nélkül nem megy. Kijelentették te­hát a népgyűlések mindenütt egyhangúlag, hogy a magyar nemzet ezen czél elérésére minden, még a legérzékenyebb áldozatokra is kész. Ily körülmények közt, midőn a nemzet közvéleménye hfiugosan nyilatkozott, és ily nagyfontosságú kér­désben ugy hiszem, hogy a kormánynak köteles­sége nyilatkozni és kinyilatkoztatni azon politikai irányi, melyet ezen nagyfontosságú kérdésben kö­vetni lónak lát. Lehet, hogy azon irány eltérő a magyar nem­zet közvéleménye által hangoztatott iránynyal; de ha a kormány képes azt beigazolni a nemzet megnyugtatására: valószínű, hogy a nemzet el­fogja fogadni azon irányt. Ha azonban a kormány nem képes igazolni saját maga eljárását az or­szág érdekei tekintetéből, akkor ugy hiszem, nem a magyar nemzeten van a sor a kormány rósz politikáját elfogadni, hanem a kormányon van a sor a közvélemény által ösztönszerűleg hangozta­tott politikának érvényt szerezni. En t. ház, azt hiszem, hogy midőn a közvé­lemény már megismertette az ország véleményét és követelményét, a kormánynak nem lehet és .nem szabad elhallgatni azt, hogy mi az ő politi­kája, van-e politikája, és ha van politikája, miben áll ezen politikája; mert az alkotmányosságnak első requisituma az, hogy a nemzet láthassa, bí­rálhassa és ellenőrizhesse a kormány minden actióját. Ezen szempontokból kiindulva egész átalános­ságbaj) a következő interpellatiót vagyok bátor a í. kormányhoz intézni. (Halljuk l) Interpellatió a kormányelnök úrhoz! A most lefolyt országgyűlési szünidő alatt bő alkalma volt a kormánynak megismerni a magyar nemzet közvéleményének követelményeit az orosz-török háborúra, s annak irányában követendő politikára­nézve. Az ország egyik végétől a másikig tartott számtalan népgyűlések által hozott határozatok bármennyire eltértek legyen is azok a szövegezés külforinájára nézve, abban valamennyien ösztön­szerűleg megegyeztek, miszerint az orosz hatalmi terjeszkedés ugy hazánk, mint Austria államérde­keivel összeférheti en s következményeiben veszé­lyes, hogy ezen veszélyt elhárítani s az orosz hódító politikának gátot vetni a nemzetnek önfen­tartása érdekében kötelessége; valamint megegyez­tek abban is, hogy ezen ezól elérésére a magyar nemzet minden, még legérzékenyebb áldozatokra is kész. Tény tehát az, hogy a kormány ismeri a magyar nemzet közvéleményeinek követelményeit a keleti kérdést illetőleg. Tény másfelől az, mi­* szerint a külügyek vezetéséve! megbízott kormány­férfiaknak e nagy fontosságú kérdésben eddig követett politikája oly ingadozó, oly határozatlan volt, hogy a nemzet és Európa egyátaljában nincs s nem lehet tájékozva azon politikának iránya s alapelveire nézve. — Tény, hogy a külügyek vezetésében eddig tanúsított eljárásból még csak azt sem lehet felismerni, ha vajon a keleti há­borút illetőleg van-e a kormánynak megállapo­dott politikája, annál kevésbé azt, hogy mi legyen ezen politika. Tekintve, hogy az alkotmányos kormányforma lényege épen abban áll, hogy a nemzet képviselői által a kormány minden működését szabadon el­lenőrizhesse, bírálhassa, és annak irányát megha­tározhassa ; de ezen ellenőrzés s bírálat gyakor­lása lehetetlen ott, hol a kormány megállapodásai, politikájának irányelvei, sőt maga azon tény is, •ha vajon van-e a kormánynak a fenforgó kér­désben megállapodott politikája s meghatározott iránya, a nemzet s a nemzet képviselői előtt ismeretlen. Tisztelettel kérem a kormányelnök urat, mondja meg a képviselőháznak nyíltan minden félrema­gyarázást és kételyt kizáró módon: Van-e az ország külügyeinek vezetésével meg­bízott kormányférfiaknak az orosz-török háborút illetőleg megállapodott politikájok ? S ha van, legyen szíves a kormányelnök ur annak irányelveit a képviselőházzal minden félre­értést ós kétértelműséget kizáró módon kötelesség­szerüleg megismertetni Bátor vagyok ezen interpellatiót benyújtani és ajánlom annak figyelembe vételét. (Helyesles a szélső baloldalon.) Elnök: Ezen interpellatió ki fog adatni mi­nisterelnők urnák. Most Helfy Ignácz képviselő ur fogja inter­pellátióját el őterjeszteni. Helfy Ignácz: Mióta az orosz-török háború folyik, Európa, mint rendesen szokott ilyen alka­lommal történni, a kérdésnek politikai oldalát véve két táborra oszlott. Vannak — és ez a legnagyobb

Next

/
Oldalképek
Tartalom