Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-268
10 268. országos ülés septeniber 15. ISII. De uraim, ha — amit én sohasem vontam kétségbe, alkotmányos országban élünk, akkor azt hiszem, hogy a nemzetnek nyíltan és világosan, határozottan kifejezett közvéleményét a kormánynak ignorálnia nem szabad. Azt hiszem, hogy a legközelebb lefolyt szünidő alatt, elég alkalma volt a kormánynak a magyar nemzet közvéleményét megismerni. Azon határozatok, melyek számtalan . népgyűléseken hozattak, mind megegyeznek abban, hogy az orosz hatalom terjedése ugy Magyarország, mint Austria érdekére nézve káros és veszélyes következményeket von ni aga után. Ha tehát ez áll, kétségtelenül szükséges, hogy ezen orosz hatalomi terjeszkedésnek gát vettessék. A magyar nemzet tudja azt, hogy egy ily nagy hatalomnak és annak támadó politikájának gátat vetni áldozat nélkül nem megy. Kijelentették tehát a népgyűlések mindenütt egyhangúlag, hogy a magyar nemzet ezen czél elérésére minden, még a legérzékenyebb áldozatokra is kész. Ily körülmények közt, midőn a nemzet közvéleménye hfiugosan nyilatkozott, és ily nagyfontosságú kérdésben ugy hiszem, hogy a kormánynak kötelessége nyilatkozni és kinyilatkoztatni azon politikai irányi, melyet ezen nagyfontosságú kérdésben követni lónak lát. Lehet, hogy azon irány eltérő a magyar nemzet közvéleménye által hangoztatott iránynyal; de ha a kormány képes azt beigazolni a nemzet megnyugtatására: valószínű, hogy a nemzet elfogja fogadni azon irányt. Ha azonban a kormány nem képes igazolni saját maga eljárását az ország érdekei tekintetéből, akkor ugy hiszem, nem a magyar nemzeten van a sor a kormány rósz politikáját elfogadni, hanem a kormányon van a sor a közvélemény által ösztönszerűleg hangoztatott politikának érvényt szerezni. En t. ház, azt hiszem, hogy midőn a közvélemény már megismertette az ország véleményét és követelményét, a kormánynak nem lehet és .nem szabad elhallgatni azt, hogy mi az ő politikája, van-e politikája, és ha van politikája, miben áll ezen politikája; mert az alkotmányosságnak első requisituma az, hogy a nemzet láthassa, bírálhassa és ellenőrizhesse a kormány minden actióját. Ezen szempontokból kiindulva egész átalánosságbaj) a következő interpellatiót vagyok bátor a í. kormányhoz intézni. (Halljuk l) Interpellatió a kormányelnök úrhoz! A most lefolyt országgyűlési szünidő alatt bő alkalma volt a kormánynak megismerni a magyar nemzet közvéleményének követelményeit az orosz-török háborúra, s annak irányában követendő politikáranézve. Az ország egyik végétől a másikig tartott számtalan népgyűlések által hozott határozatok bármennyire eltértek legyen is azok a szövegezés külforinájára nézve, abban valamennyien ösztönszerűleg megegyeztek, miszerint az orosz hatalmi terjeszkedés ugy hazánk, mint Austria államérdekeivel összeférheti en s következményeiben veszélyes, hogy ezen veszélyt elhárítani s az orosz hódító politikának gátot vetni a nemzetnek önfentartása érdekében kötelessége; valamint megegyeztek abban is, hogy ezen ezól elérésére a magyar nemzet minden, még legérzékenyebb áldozatokra is kész. Tény tehát az, hogy a kormány ismeri a magyar nemzet közvéleményeinek követelményeit a keleti kérdést illetőleg. Tény másfelől az, mi* szerint a külügyek vezetéséve! megbízott kormányférfiaknak e nagy fontosságú kérdésben eddig követett politikája oly ingadozó, oly határozatlan volt, hogy a nemzet és Európa egyátaljában nincs s nem lehet tájékozva azon politikának iránya s alapelveire nézve. — Tény, hogy a külügyek vezetésében eddig tanúsított eljárásból még csak azt sem lehet felismerni, ha vajon a keleti háborút illetőleg van-e a kormánynak megállapodott politikája, annál kevésbé azt, hogy mi legyen ezen politika. Tekintve, hogy az alkotmányos kormányforma lényege épen abban áll, hogy a nemzet képviselői által a kormány minden működését szabadon ellenőrizhesse, bírálhassa, és annak irányát meghatározhassa ; de ezen ellenőrzés s bírálat gyakorlása lehetetlen ott, hol a kormány megállapodásai, politikájának irányelvei, sőt maga azon tény is, •ha vajon van-e a kormánynak a fenforgó kérdésben megállapodott politikája s meghatározott iránya, a nemzet s a nemzet képviselői előtt ismeretlen. Tisztelettel kérem a kormányelnök urat, mondja meg a képviselőháznak nyíltan minden félremagyarázást és kételyt kizáró módon: Van-e az ország külügyeinek vezetésével megbízott kormányférfiaknak az orosz-török háborút illetőleg megállapodott politikájok ? S ha van, legyen szíves a kormányelnök ur annak irányelveit a képviselőházzal minden félreértést ós kétértelműséget kizáró módon kötelességszerüleg megismertetni Bátor vagyok ezen interpellatiót benyújtani és ajánlom annak figyelembe vételét. (Helyesles a szélső baloldalon.) Elnök: Ezen interpellatió ki fog adatni ministerelnők urnák. Most Helfy Ignácz képviselő ur fogja interpellátióját el őterjeszteni. Helfy Ignácz: Mióta az orosz-török háború folyik, Európa, mint rendesen szokott ilyen alkalommal történni, a kérdésnek politikai oldalát véve két táborra oszlott. Vannak — és ez a legnagyobb
