Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-281

281. országos ülés október 9. 1877 137 ezen törvényjavaslathoz átalánosságban hozzá szóljunk. Nem akarok élni ezzel a jelen alkalom­mal, a midőn talán jogom volna azokat is elő­adni, a melyeket átalánosságban ezen ^javaslatra nézve megjegyezni akartam ; de lehetetlen t. ház, hogy egy dolgot ez alkalommal ne oonstatáljak. És ez az: hogy az által, hogy oly törvények ho­zattak be, a melyek a mi mostani törvénykezési állapotainkkal és egész rendszerünkkel alapjukban ellenkeznek, azzal be van bizonyítva, be van vallva és elismerve az, hogy azon rendszer, a melyre összes törvénykezési rendszerünk állítta­tott, rósz volt. Elismertetett t. ház, hogy azon hires, nagy elv, hogy t. i., az igazságszolgál­tatást a közigazgatástól teljesen el kell választani, a gyakorlatban tarthatatlannak és képtelenségnek bizonyult ; el van ismerve az, hogy hazánkban a mostani- rendszer mellett a szegény embernek nincsen bírája, hogy ha igazságot keres: akkor a mostani rendszer mellett csak kelepczébe kerül ; hogy e rendszer mellett az igazságszolgáltatási költségek az ország mostani vagyoni és financzi­ális körülményei között elviselhetetlenek. Semmivé tették az önkormányzatot és íme most az önkor­mányzathoz folyamodnak, hogy a nagy bajok, a melyeket a rósz rendszer okozott, némileg orvo­solhatók legyenek. Békebirákat akarnak felállítani azok, a kik semmivé tették azon régi, ősi ma­gyar rendszert, a mely némi csekély díjért, majd­nem ingyen szolgáló, tiszteletbeli tisztviselőivel ós annyira korholt táblabiráival az angoléhoz való­ságosan alapjában egészen hasonló békebirói rendszer volt; ennek helyébe akartak állítani egy más bírói rendszert, a mely valósággal nem egyéb, mint a békebiróságnak torzképe. Micsoda eredményei lesznek ezen eljárásnak: meg fogja mutatni a következés. Én megengedem, hogy ezen csonka javításból fog talán háromolni a szegény néposztalyra némi megkönnyebbülés, ennélfogva én, ha átalános tárgyalás lett volna, elfogadtam volna e törvényjavaslatot: jelenleg erre nézve legyen szabad constatálnom csak azt, hogy ime tényleg be van ismerve a mostani rendszer tarthatatlansága úgy az eredeti békebirói, mint a jelenleg behozott törvényjavaslat által; legyen szabad ezt ez alkalommal registrálnom mint az én és t. elvtársaim nézetének és elveinek ide vonatkozó fényes diadalát. A mi már az 1. §-t, illetőleg azon módosit­ványt illeti, melyet Komjáthy t. képviselőtársam beadott, ez azon sarkalatos kérdésre vonatkozik, a^ mely már régóta főszerepet játszik ezen egész tárgyalásban: járásbiró-e vagy szolgabíró? Nem akarok hosszasan annak fejtegetésébe bocsátkozni, hogy melyik közeg volna alkalmas arra, hogy a kisebb polgári peres ügyekben való bíráskodással megbízassák, csak ennyit legyen KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78 XII. KÖTET. szabad a járásbíróságra megjegyeznem, hogy ha mi azt követeljük, ha a járásbíróságot akként-ál­lítjuk oda, hogy egyszer a békebirói eljárás sze­rint Ítéljen, máskor a rendes eljárás szerint: ak­kor voltaképen olyanná tesszük a járásbíróságot, mint az olyan orvos, a ki egyszer az allopathia, máskor a homeopathia szerint ad orvosságot. Hogy az ilyen orvos iránt nagy bizalommal le­hessen viseltetni: azt hiszem, állítani senki sem fogja. Azt hiszem t. ház, az, hogy a járásbiró is, a szolgabíró is mint concurrens bíróság legyen megbízva a bagatell-ügyekben: az teljesen össze­férhetlen dolog. Ha a nép mehet a járásbiróho/. is, a szolgabíróhoz is. az annyira tájékozatlan lesz, hogy voltaképen nem fogja tudni, hogy hova menjen, és ezen tájékozatlanságból, zavarból, igen nagy hátrányok fognak származni. Ha választani kell a kettő közül, én határozottan a szolgabíró mellett vagyok; mert egyedül a szolgabírói bírás­kodás utján vélem életbeléptethetni ama régi rendszert, a mely szerint, a bíróság ambuláns volt. A járásbíróságnál ez ki vau zárva ínég ak­kor is, a mi egy későbbi §-ban fordul elő, ha némely járásbíróságot több kerületre lehet osztani, a mely kerületekben időnként megjelennék egy járásbirósági tag, mert ez esetben elesik a nép attól, hogy helyben saját tűzhelyén minden na­gyobb költekezés nélkül adhassa elő panaszát, és nyerjen igazságszolgáltatást. Én, miután összeférheti ennek tartom a já­rásbirót és a szolgabírót, e kettő közül határozot­tan a szolgabíró megbízása mellett vagyok, en­nélfogva pártolom Komjáthy t. képviselőtársam által beadott módositványt, Csemegi Károly: T. ház! Az előttem szó­lott t. képviselő urnák az átalános elvekre vo­natkozó állításaira kívánok néhány megjegyzést tenni. (Ralijuk!) Mocsáry Lajos képviselő ur ugyanis akkóp okoskodik, hogy az egész rendszer, melyet az 1869-ik IV. t.-cz. felállított, t. i. a közigazgatás és bíráskodási különválasztása : megbukott s ma­gának a kormánynak vallomása szerint tartha­tatlannak bizonyult. Miért ? Mert a bagatell eljá­rásra vonatkozólag más közegek közreműködése is igénybe vétetik, ugy a kormány javaslata, mint a jelen előterjesztés által. Azt hiszem, hogy ezzel az a rendszer még egyátalában nem bukott meg. Mocsáry Lajos: Nem mondtam. Csemegi Károly: „Az által, hogy javasla­tok hozatnak be, melyek a mostani rendszerrel ellenkeznek, be van bizonyítva, hogy a mostani rendszer tarthatatlan", ezek voltak a képviselő urnák ipsissima szavai. A képviselő ur azt mondja, hogy a kormány ezzel bevallotta, hogy a rend­18

Next

/
Oldalképek
Tartalom