Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-250

90 250. országos ülés június 14,1877. Horváth Gyula jegyző (olvassa Teleszky István módositv anyát.) Elnök: A 11. §. ellen, a mint a közigazgatási bizottság azt benyújtotta, ugy vélem, nincs észrevétel; kérdés most az, móltóztatik-e a t. ház elfogadni a Teleszky képviselő urnák a 11. §-hoz beadott toldását? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A toldás nem fogadtatott el, tehát a szakasz marad, a mint a közigazgatási bizottság benyújtotta. Gulner Gyula jegyző: (olvassa a 12. §-t) Elnök: A 12. §. ellen észrevétel nem lévén, elfogadtatik. Gulner Gyula jegyző (olvassa a 13. %-t.) Pulay Kornél előadó: Bátor vagyok a t. ház figyelmét arra felhívni, hogy itt a 13. g-iiál az összeállításba hiba csúszott be. A bizottság nem azon összecsoportositásban fogadta el ezen §-t, mint itt van. A szakasz 5 kikezdésből áll. A 3-ik és 5-ik kikezdes hason tartalmú alaki intézkedéseket, a 4-ik kikezdes, mely arról szól, hogy a kiskorú gyermeket 7-ik évének betöltése után, melyik szülő vegye magához, — anyagi dispositiót iartalmaz. Az volna kérelmem, hogy a ház ezen §-t akként méltóztatnék elfogadni, hogy az első három kikezdes egészen megmaradna, á 4-ik és 5-ik pedig kicseréltetnék s az 5-ik lenne a 4-ik, és a 4-ik az utolsó. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem méltóztatnak elfogadni ezen javaslatot. E szerint az alineák akkép fognak változni, hogy az 5-ikből lesz 4-ik, a 4-ikből pedig az utolsó. Ezen változtatással a 13. §. elfogadtatik. Gulner Gyula jegyző (olvassa a 14. %-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a II fejezet czimét és a 16. %-t.) Pulay Kornél előadó: Ezen szakasz 3-ik bekezdésébe a hivatkozásoknál sajtóhiba csúszott be. Ott hivatkozás történik a 16., 28. és 24. §§-ra. Már pedig a 23. §. az atyai hatalom felfüggesztéséről szól, tehát a hivatkozásnak helyesen a 16., 24. és 25. §§-ra kell történni. Ekként kérem a szöveget ki-igazittatni. Elnök : A második fejezet czime elfogadtatik. A 15. §. is elfogadtatik azon nyomdahiba kiigazításával, hogy a 23. §. helyett a 25-ik idézendő. Idézendők lesznek tehát a 16. 24. és 25. §§. Gulner Gyula jegyző (olvassa a 16. és 11. %%-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 18. %-t.) Horváth Boldizsár: T. ház ! Én csak szerkezeti javítást akarok a második alineában A második alineában megengedi a törvényjavaslat azt, hogy biztositékúl az illető letehesse egyúttal a bekebelezett követeléseket is, ha azok pupilláris vagyonon fekszenek. De ez rosszul van kifejezve azzal. midőn az mondatik, hogy a netalán elsőbbséggel biró terhek leszámittatoak. Hogy magamat érthetővé tegyem, egy concret esetet hozok fel. Két ezer írtról szól a kötelezvény, mely biztosítékul volna leteendő. Az ingatlan, amelyre az bekebelezve van, 10,000 frtot ér, de ezen ingatlant már 6000 frt előző adósság terheli; ha tehát a törvényjavaslat szövege szerint a 6000 frtot egyszerűen levonjak a 10,000 írtból, marad 4000 Irt fen az értékből, a mely a biztosítékul szolgáló obligatiót mindenesetre kétszer fedezi, de pupilláris hypothekát nem képez, mert mint pupilláris hypotheká,ra oly ingatlanra, a mely 10,000 frtot ér és 6000 frt előzetes, teherrel van terhelve, 2000 frtot adni nem lehet. Eri tehát azon szerkezeti javítást vagyok bátor indítványba hozni, hogy ezen kifejezés helyett: „bekebelezett követelések biztosítékul teljes értékekben elfogadtatnak, ha a jelzálog becsértéke a biztosítandó összeget a netalán elsőbbséggel biró terhek leszámításánál kétszeresen fedezi;" ez tétessék: „Ha a jelzálog becsértéke a biztosítandó összeget.a netalán elsőbbséggel bíró terheket együttvéve kétszeresen fedezi." Ez az egyik észrevételem; a másik észrevételem stylaris, t. i. a „szinte" szó helyett a „szintén" szót ajánlom a 3-ik bekezdés 2-ik sorába. A „szinte" szó a magyar nyelv természete szerint mást jelent, mint a „szintén"; „szinte" annyi mint quasi, szintén pedig etiarn. Molnár Aladár jegyző (újra fdolvassa a módositványt.) Tisza Kálmán niinisterelnök: T. ház! Bátor leszek egy pár szóval megmagyarázni az álláspontot, a melyből e §. készült. Különben ha helyesebbnek méltóztatnak tartani a módositványt: ón részemről azt sem ellenzem; hanem azt kivánom megjegyezni, hogy a 18-ik §-ban csak az atyáról van szó, nem árvapénzeknek átalános biztosításáról, vagy pedig átalában árvákra vonatkozó mások által leteendő biztositókról, tehát nem azon eset fordul itt elő, a mit a t. képviselő ur mondott és nem szerkezeti tévedés forog itt fenn. Itt az atyáról van szó s az atya azon kedvezményben rószesittetik, hogy ha az előzetes terhek egyszerű levonása után még kétszeres érték megmarad: ekkor ez elégséges biztosítéknak tekintetik; a menyiben a bizottság abból indult ki, hogy az atyára nézve más tekintettel kell lenni, mint akár a gyámra, akár bárki másra nézve a kiskorúval szemben. Én azonban, ki előtt az egész törvényjavaslat készítése és a többi eddig folytatott tárgyalások alatt, még szemben az atyával is a kiskorúak érdeke volt a főszempont, ezen módositványt, mely az atyának helyzetét még rosszabbá teszi, de a kiskorúnak még nagyobb biztosítékot nyújt: részemről elfogadom.