Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-250

250. országos iiléi június 14. 1877. 91 Kajuch József: T. ház! Én ezen szakasz első bekezdését nem tartom egészen világosnak; vagy ha világos : akkor uem helyeslem az intézkedési Ugyanis az, hogy értékül a bekebelezett terhek levonása után fenmaradó érték veendő." Én ezt szó szerint ugy értem, hogy ha például egy birtok ér 100^000 frtot és 90,000 frt teher van rajta, akkor 10,000 frt felét elégséges biztosítékul lehet tekinteni a szülő részére. Én azt gondolom, hogy ezen fenmaradt 10 ezer frt nem képez ugyanannyi elégséges biztosítékot, ós ha a t. képviselőház ezt ugy érti: akkor ellene vagyok. De ha ugy értetik, hogy a becsértékbe beíeszámitandók a terhek is: akkor kérem ezen 2-ik sort vagy visszaküldeni a bizottsághoz helyesebb szövegezés végett, vagy pedig világosan kimondani, „a bekebelezett terhek levonandók." Molnár Aladár jegyző: {olvassa a m6dositványt.} Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Csak azt kívánom megjegyezni, hogy a §. itt is tisztán az atyának szándékozik kedvezményt adni. Ha a t. ház helyesnek tartja, hogy az apának ilyen kedvezmény adassék: akkor jól van szerkesztve a §. Ha azonban abból méltóztatik kiindulni, hogy az atya ugyanazon helyzetben legyen a kiskorú gyermekkel szemben, mint bárki más: akkor épen ugy, mint a 2-ik bekezdésnél, én a kiskorúak érdekeit képviselvén, semmi oly módosítástól sem irtózom, a mi ezt biztosítja; bár nem tartom helyesnek, hogy az atyának némi tekintetben más hebyzet ne adassék. Paczolay János: T. ház! Kérdést nem szenved, hogy az atyának más idegenek előtt az árvák vagyonára nézve kedvezmény adandó; de az atyának már van nyújtva ily kedvezés az által, hogy az árvák tartoznak szüleiket élelmezni. ha t. i. azok arra nem volnának képesek, sőt a gyermekek nevelése és fentartásából fenmaradt összegnek Vad részét is tartoznak szüleiknek átengedni, tehát van az atyának elég kedvezmény nyújtva. De nem szabad szem elől téveszteni, hogy ha az atyát a gyermek irányában is gyámság alá kell helyezni: akkor az atya is tartozik elegendő biztosítékot nyújtani a gyermek vagyona tekintetében. Már pedig ha a §. igy marad, a mint van, kérdést nem szenved, hogy a legtöbb esetben, midőn az atyának vagyona bekebelezésekkel terhelve van, tekintve azt, hogy a mai körülmények között a birtokok ára leszált. ha még a bekebelezett összegen felül maradó összeg fele is elégséges biztosítéknak vétetik: akkor mondhatni, reális biztosíték alig lesz, mert hisz csődperek befejezéséből eléggé világosan láthatjuk, hogy a bekebelezett adósságok összege csak a legritkább esetben kerül ki a vagyonból, melyre bekebelezve vannak. Én tehát tökéletesen egyetértek a t. ministerelnök úrral abban a tekintetben, hogy az árvák vagyona részére minél nagyobb biztosíték nyújtandó, hogy vagyonuk tekintetében, ha az atya és a szülők élvezetére szolgál is, a legnagyobb biztosíték nyújtassák. A szerint pedig, amint Kajuch és Horvát Boldizsár t. képviselőtársaim módositványnkat előterjesztették, a biztosíték sokkal nagyobb, mint, a törvényjavaslatban most előirt biztosítás. Én ennélfogva ezen modositványt elfogadom. Simonfay János: T. ház! Én a beterjesztett módositványokat szintén magamévá teszem; de azonkívül nekem is van egy módositványom ezen §-hoz. Nevezetesen a 18. §. első bekezdésében biztositókul ki van kötve a házak becsértékének fele és egyéb ingatlanok becsértékének %-ad része. Minthogy pedig köztudomású, hogy a szőlők becsértékénél ugyanazon alapot nem lehet felvenni, mint egyéb ingatlanoknál, ennélfogva én ezt igen káros intézkedésnek tartom és nem tartom elegendő biztosítéknak az árvák vagyonára nézve. Akár az adó alap, akár egyéb alap vétessék a szőlőkre nézve a becsérték mérvéül: az sohasem fog megfelelni azon becsértéknek, mely egyéb ingatlanok becsértékének megfelel. Ennélfogva kérem, méltóztassék elfogadni következő módositványomat. Horváth Gyula jegyző (olvassa Simonfay módositváryát.) „Az első sorban ezen szó után „házak" teendő „ós szőlők". Wahrmann Mór: Magam is szándékozom a 18. §. 3. bekezdéséhez modositványt beadni. Ugyanazon elvből indulok ki, melynek a t. ministerelnök ur kifejezést adott, hogy t. i. átadom ugyan az atyának a készpénzt; de tökéletes biztosításokat kívánok. A 3. kikezdés azt mondja, hogy az állam által óvadékul elfogadhatónak kijelölt értékpapírok névszerinti értékük felóig elfogadandók. Van azonban, a mint tudjuk, az állam által elfogadhatónak kijelölt sok oly értékpapír, — minők a vasúti értékpapírok, — melyek a névszerinti érték felénél a mai árfolyam szerint kevesebbet érnek A tervényjavaslatbau foglalt biztosíték tehát e részben biztosítékot nem nyújt. Ennélfogva azt óhajtanám, hogy az érintett rendelkezés helyébe a következő tétessék: „tőzsdéi értékük két harmadáig elfogadandók." (Helyeslés.) Ismétlem, tudjuk, hogy a vasúti kötvények névszerinti értéke 200 frt, míg a tőzsdei árfolyam 85—86 frt. A §. tehát a mint jelenleg van, nem nyújt biztosítékot és én ennélfogva ajánlom módositványomat elfogadásra, Horváth Gyula jegyző: (olvassa a modositványt.) Teleszky István: T. ház! Én réssemról kijelentem, hogy a 18. §. első és másadik bekez12*