Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-250

250 országos ülés június 14. 1877. 85 arra, hogy a kérelem egyátalában alapos-e ? vagy nem alapos ? és tekintet nélkül arra, hogy az atya vagy gyám vagy valamely rokon adta-e be a kérelmet ? mert ez irányban a kérelem beadhatóságának kellékeire nézve az időhatály kivételével sem azon formalitásokra nézve, melyek a kérelem beadása után a peres lépések tekintetében, megtartandók, és azon hatályok tekintetében, melyek az egyes lépésekhez kötve volnának, intézkedés itt nem történik. Azt hiszem, hogy ezen szakasz, a mint jelenleg áll, igen könnyen alkalmat adna például arra, hogy egy roszlelkü gyám, a ki még egy fél vagy egész esztendőt akar nyerni, ha nem is való okokból, nem is indokoltan, hanem csak az általa felhozott alapon a gyámhatóság alatt levő kiskorú gyámságának meghosszabitása iránt a 28-ik évnek bekövetkezése után is adjon be kérelmet. Mig az e kérelem következtében jogerőre emelkedett bírói határozat létre nem jön: azon kiskorú — legyen az bármely érdemes a nagykorúságra — a nagykorúságot el nem nyeri. Azt hiszem, hogy e tekintetben a kiskorúnak bizonyos biztosítékot kell adni. Az eszme, melyből nézetem szerint legczélszerübben lehetne e tekintetben kiindulni: az volna, hogy ezen kérelemnek felfüggesztő hatálya csupán azon esetben adassék meg, hogy ha a gyámhatóság ugyanezen kérvényt megvizsgálná, és ideiglenesen a kiskorúság felfüggesztését a bírói határozat jogerőre emelkedéséig kimondaná. Mindazonáltal minthogy ez sokkal kényesebb kérdés, mintsem hogy azt így egyszerűen, mélyebb meggondolás nélkül el lehetne dönteni és a t. ház az iránt határozni képes volna; —mert nagyon meg kell hányni az egyes lépések jelentőségét és a viszonyoknak különbségét, — azt vagyok bátor indítványozni, hogy ezen egy szakasz szövegezés végett a közigazgatási bizottsághoz visszautasittassék azon czélból, hogy a kiskorúság meghosszabbítása iránt beadott kérelem ideiglenes hatálya biztosítási feltételektől tétessék függővé. Nem fog ez által elhalasztatni a törvények megalkotása, mert annak 3ü6 §-a levén, mig ezek mind letárgyaltainak, addig könnyen tarthat a bizottság ülést és tehet jelentést. Előzmény is van már az ilyen eljárásra más törvényeknél, és én azt hiszem, hogy a pontosság melyet el kell érnünk, megköveteli tőlünk azt, hogy mindazon biztosítékról gondoskodjunk, melyek a törvény helyes megalkotásának biztositéka gyanánt szolgáljanak. (Helyeslés.) Elnök: Fel fog olvastatni az indítvány. Horváth Gyula jegyző (olvassa az indítványt.) „A 9. §. ujabb szövegezés végett azon szempontból, hogy a kiskorúság meghosszabbítása iránt beadott kérelem ideiglenes hatálya biztosító feltótelektől tétessék függővé, a közigazgatási bizottsághoz visszautasítandó." Metzner Gyula: T. ház! En Pulszky képviselő urnák felhozott aggodalmaiban teljes mértékben osztozom, azonban nem osztozhatom azon nézetében a tekintetben, hogy e kérdés oly fontos lenne, hogy e miatt érdemes lenne e §-t visszautasítani a közigazgatási bizottsághoz. Részemről teljesen megoldottnak találom a kérdést: ha az mondatik ki, hogy azon esetben bír a kiskorúság meghoszszabbitása iránt beadott kérvény joghatállyal a bíróság végleges intézkedéséig : ha már az első fokú bíróság szükségesnek találta a kiskorúság elrendelését, vagy is, ha a kérelmet jogosnak ismeri el. Leszek egyszersmind szerencsés e tekintetben indítványomat mindjárt fogalmazni. Csemegi Károly: T. ház! Nem hiszem, hogy azon javaslattal el volna hárítva a nehézség, melyet épen e perczben Metzner Gyula képviselő ur terjesztett elő; mert ha azon eset állna be, hogy csak akkor lehet a kiskorúság meghosszabbítását kérni, ha a kérelem az illetőnek 23-ik éve előtt adatik be: akkor valószínű, hogy addig, mig az illető a 24. évet eléri, az első bíróság határozata létre jön, mert arra van egy teljes éve. De bocsánatot kérek t. ház, a törvényjavaslatnak e §-a készítésénél egy más eset is lebegett szem előtt, t. i. az, hogy azon ok, mely miatt a kiskorúság meghosszabbítását kérelmezni szükséges, a 23 óv betöltése után következik be, a 24-ik év betöltése előtt talán 8—10 nappal állhat be. Már pedig, hogy ily esetben azután az első fokú bíróság 8—10 nap alatt határozzon, azt ón absolute lehetetlennek tartom. Ekkor bekövetkeznék azon eset, hogy például egy embernek, kinek pazarló minősége épen a legutóbbi időben tűnik föl, mert addig ügyesen tudta e tulajdonságát leplezgetni, daczára annak, hogy beadatott a kérvény a kiskorúság meghosszabbítása végett, 2—3 napra beléphetne a személyiség minden attribútumába és csinálhatna adósságot quantuin satis, ugy, hogy mikorra megérkezik a teljeskoruság megtagadását tartalmazó végzés: akkorra a vagyon annyira tul van terhelve adósságokkal, hogy ezen intézkedésnek, mely e §-ban foglaltatik, semmi értéke sincs. Egy eset, mely épen a napokban fordult meg a bíróságok előtt és a mely sokaknak figyelmét magára vonta, élénk példájául szolgál ezen intézkedésnek. A dolog ugy törtónt, hogy a teljes koruság elérkezése és a gondnokság alá helyezés közt épen két nap esett. E két nap alatt annyi váltókereset torlódott össze, hogy annak kimutatása : vajon ezen váltókeresetek azon két nap alatt keletkeztek-e vagy előbb, sok részletes tárgyalást tett szükségessé. E tény mindenesetre constatálja azt, hogy ilyen időköznek szabadon hagyása, a melyben a cselekvés szabadsága létre