Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-244
244 országos ttlés május 15. 1877. 55 Én már magában a kiindulást nem tartom olyannak, a mely megfeleljen Erdélyben az úrbéri állapotnak. Erdélyben soha semminemű törvény vagy pátens által nem határoztatott meg az úrbéri telkek száma, hanem azon akár állományok, akár földek, melyek az 1819-iki összeírásban benfoglaltattak, kárpótolaudóknak ismertettek el. Tehát az úrbéri telkek megállapításához sohasem volt bíróságnak köze, sem az egyes felek közt, ez pertárgyát nem képezte Tehát, hogy ezen elvek szerint intézkedés történjék rendeletileg, annak nézetem szerint nincs értelme; mert az eddigi rendeletek is általában nem érintették az úrbéri állományok meghatározását telkek szerint. Tehát akkor ez mire vonatkozhatik?az egyes ügyek superrevidiálására az egyes parcelláknál, hol egyezmónyileg határozzák meg, a volt földesúr és úrbéres a kérdést. No már a hol 20 esztendő alatt nem lehetett befejezni a pereket: ott most akadályt akarni elébe gördíteni, és ott, hol egyezség utján lehet pert elintézni, ezt teljesen lehetlenné tenni ós elhatározni, hogy a törvény egyik §-ának intézkedése által a bíróság egyezmény esetében is itéletileg tartozzék kimondani, hogy azon birtokállomány urbéri-e, vagy nem ? tehát nyomozó eljárást folytatni tovább is, mindez arra vezet, hogy jövőben Erdélyben egyetlenegy úrbéri pernek is békés kiegyenlítése, hol jogos követelése lehet a volt földes urnák, lehetetlen. Ennek következtében előre kijelentem, hogy a törvényjavaslatot általánosságban sem fogadom el. De ha a t. ház méltóztatik is elfogadni a törvényjavaslatot, |kérem a t. házat, és kérem az igen t. igazságügy mini ster urat is, és mindenekfelett a pénzügyminister urat, kinek végczéljainak elérésére szolgál e törvényjavaslat, mely végczélok igen helyesek : ne méltóztassanak oly intézkedést ide belevenni, mely az utolsó szakaszban van, mely intézkedés Erdélyben, az úrbéri pereknek egyesség utján való ellátását tökéletesen megakadályozná. Ennélfogva ha a t. ház el is fogadná e törvényjavaslatot: bátor volnék indítványozni, ós kérni a minister urat, méltóztassék az 5. %-t kihagyni, mert ezen 5. §-al az eddigi úrbéri intézkedésekben azt, a mit eddig jót tettek, teljesen halomra fogják dönteni. Perczel Béla igazságügyminister: Elfogadom az előttem szólott képviselő ur állítását, hogy egyes-egyedül pénzügyi indokokból igazságügyi intézkedéseket tenni nem helyes dolog. Azonban méltóztassék nekem megengedni: a jelen törvényjavaslat nem egyedül pénzügyi tekintetekből. hanem igzságügyi tekintetekből is indul ki. A törvényjavaslat nem ozéloz egyebet, mint azt, hogy ez országban az nyerjen úrbér vesztése után kárpótlást, kit ezen kárpótlás a törvény szerint megillet és lehetlenné akarja tenni azt, hogy az ország kárpótlási igényekkel terheltessék oly birtokok után is, melyek után a törvény értelmében, kárpótlás nem jár. Már most méltóztassék megengedni az igen t. képviselő ur, de míg igaz az, hogy az 1848-ik törvény világosan kimondotta, hogy az úrbéri veszteségek a volt földesuraknak kárpótoltatnak: azt nem fogja nekem a t. képviselő ur sem a magyar sem pedig az erdélyi törvényekből kimutatni, hogy azon birtokok minőségét, természetét, a mely birtokok után kárpótlás igényeltetik, az illető felek, a kik a kárpótlást igénybe veszik : magok határozzák meg. Ez semminemű törvényben nincs. Már pedig az előttünk fekvő törvényjavaslat csupán csak ezt akarja meggátolni és ha a t. képviselő ur azt állítja, hogy e törvény által az egyezségek száma kevesbedni fog, ez nem ok a törvényjavaslat el nem fogadására; mert én oly egyezséget, a mely a törvénynek kijátszására, a törvény szellemének meghiúsítására törekszik, nem üdvözölhetek. (Helyeslés.) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy ezen törvényjavaslat megváltoztatja az Erdélyben 1819-bén felállított határozatokat. Égy szóval sem változtatja meg. Az a bíró, a kire ezentúl bízva lesz a birtok természetének megvizsgálása, s nem magára a félre, s a mely bíró megfogja határozni azt, hogy vajon valamely birtok után, a mely után kárpótlás igényeltetik, a törvény értelme szerint csakugyan jár-e kárpótlás: szem előtt fogja tartani az ottani törvények megállapításait. Következőleg az anyagi intézkedéseket az úrbéri kárpótlási igények tekintetében megváltoztatni ezen törvény nem czélozza. A mint elébb is bátor voltam előadni, e törvény csupán csak azt czélozza, hogy azon viszszaólések, a melyek előfordultak Magyarországon, ugy mint Erdélyben s a melyek a mellett, hogy az országnak pénzérdekeit sértik, sértik másrészről a törvényes igazságot is, mondom ezen viszszaélések jövőre megszüntettessenek. Ezen oknál fogva kérem a t. házat, méltóztassék ezen törvényjavaslatot általánosságban elfogadni. Megakarom egyébiránt már itt jegyezni, hogy a t. képviselő urnák azon kívánságát, mely szerint a törvényjavaslat 5-ik g-ának Erdélyre vonatkozó részét kihagyatni akarja, el nem fogadhatom; mert ugyanazon bajok, a melyeknek orvoslása végett ezen törvényjavaslat beterjesztetett, Erdélyben ép oly mértékben léteznek mint Magyarországon, következőleg valamint Magyarországra ugy Erdélyre nézve is szükségesek ezen törvényjavaslatnak intézkedései. (Helyeslés.) Ragályi Gyula : T. ház! En a magam részéről tökéletesen elfogadom azon nézetet, a melyet a minister ur kifejezett. Elfogadom a törvényjavaslatot is. Csak egy kérdést vagyok bátor a minister úrhoz intézni, t. i. hogy az eddig
