Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-243

243. országos Illés május 14. 1877. 47 hivatalos állásában szerzetté az érdemeket. (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy azon közel múlt időben bizonyos fictiv okoknál fogva felidézett jubileum tartása után, midőn először megjelent egy fővá­rosban hivatalos minőségben, nem volt túlságos dolog, hogy az ottani polgári és egyházi hatóságok csatlakoztak a katonaiakhoz, hogy az ünnepélyen részt vegyenek. A mire nézve én interpellatiót akarok intézni a ministerelnök úrhoz, az : az, hogy van-e tudo­mása arról , hogy azon ünnepélyes fogadtatás alkalmával oly tüntetések is történtek, melyek a magyar és osztrák államban elfogadott, és minis­terelnök ur által is nem régiben nyilvánított sem­legességi politikát sértették. Azt mondják a hír­lapok, hogy a főherczegnek a szálloda előtt való megérkezésekor az ottani zenekar az orosz hym­nust játszotta volna, s hogy ezen alkalommal a horvát kormány némely hivatalnokai rendkívüli örömet tanúsítottak ós tüntetósszerü nyilatkozato­kat tettek volna. En nem vonom kétségbe azt, hogy a haza minden egyes polgárának joga van politikájának kifejezést adni ós úgyszólván ezen politikája mel­lett tüntetéseket is rendezni; de hivatalos minő­ségben, midőn valaki mint a kormánynak, tehát ma­gának az államnak képviselője vesz részt valamely tüntetésben, a mely oly válságos perczekben, mint a minőben most Magyarország áll, a hadviselő fe­lek irányában, compromitálhatná az államot akár az egyik, akár a másik fél irányában : ez helyes nem lehet. Történtek nem régiben is tüntetések, a melyek a magyar nép egy nagy részének talán átalános rokonszenvét nyilvániták a török mellett; igen de azok magánosok által történtek, itt a kormány és a kormány közegei nem vettek részt e tüntetés­ben, (Felkiáltások a ház minden részéből: Ugy van\) és itt a tüntetések progranmiját sem a hatóságok, sem a kormány nem szabta meg, ós nem jelölte ki. Horvátországban — az a különbség, — ha igaz a hírlapok tudósítása, hogy ott ezen tünte­téseket, ezen ünnepélyeket magok a hatóságok ren­dezték, hogy ott a bán egyenes rendeletéből a kormány hivatalnokai mindnyájan részt vettek. Ezeknél fogva kívánom a ministerelnök urat interpellálni és kérdezni: ha vajon igaz-e? és ha igaz : helyes-e a kormány közegeinek ily eljárása és miképen egyeztethető meg azon semlegességi politikával, melyet a két állam elfogadott és a melyet a ministerelnök ur csak néhány nap előtt itt nyilvánított V Bátor leszek interpellatiómat fel­olvasni. (Olvassa): Interpellatió a ministerelnök úrhoz: Igaz-e a hírlapok által hozott azon hir, mi­szerint a magyar-osztrák közös hadsereg főinspec­torának Albrecht főherczeg ő Fenségének Zágrábban tett közelebbi hivatalos látogatása alkalmával a horvát kormány ós főhatóságok, úgymint az egy­házi és katonai hatóságok részéről hivatalos s ünnepélyes fogadtatásban részesittetvén, az ez al­kalommal működő zenekar tüntetőleg az orosz hymnust játszván, a horvát kormány némely ma­gas állású hivatalnokai orosz-barát tüntetésekre ragadtatták magukat és némelyek szerint az ün­nepélyek alatt orosz lobogók is használtattak volna ? Igaz-e, hogy ezen ünnepélyes tüntetéseknél ugy a horvát, mint a közös kormány minden kö­zegei, úgymint az egyházi és katonai hatóságok is hivatalosan a bán rendeletéből részt vettek, és az egész ünnepély programmja hatóságilag meg­állapittatott légyen? Ha igaz: helyesli-e a magyar kormány a hor­vát kormány közegeinek ezen orosz-barát tüate­tésekbeni részvétét ós megegyeztethetőknek tartja-e az ily hivatalos tüntetéseket a magyar és osztrák államok által elfogadott s a ministerelnök által csak néhány nap előtt nyilvánított semlegességi politikával ? Kérem méltóztassék ezen interpellatiómat a ministerelnök urnák átadatni. Elnök: Kívánja-e a t. ház, hogy az inter­pellatió újból felolvastassék ? (Felkiáltások: Nem szükséges!') Tisza Kálmán ministerelnök: Ha a t. ház megengedni méltóztatik, ezen interpellatióra azért óhajtok azonnal felelni, mert azt gondolom, hogy ily ügyekre nézve czélszerü, a mikor csak lehet, a felvilágosítást azonnal megadni. (Helyes­lés.) Bátor leszek ennélfogva, — hogy magam is jobban fontolóra vehessem, — az interpellatiót még egyszer felolvasni. (Újra felolvassa az inter­pellatió pontjait.) T. képviselőház! (Halljuk]) Én is tartani fo­gom magamat ahhoz, a mit mint álláspontját a t. képviselő ur is jelzett, habár ő ezen jelzett ál­láspontját teljesen meg nem tartotta is. Nem fo­gok egyátalában semmi egyébről szólni, mint a zágrábi ünnepélyeknek és tüntetéseknek azon szempontokból való igazi helyzetéről, az ott valóban történtekről, azon szempontokból, melyeket a kép­viselő ur felhozott interpellatiójában. Előre is biztosithatom, hogy azt, mintha a képviselő urnák Albrecht fhg ő Fensége ünnepé­lyes fogadtatása ellen lenne kifogása, ha nem til­takozott volna is ellene : bizonynyal fel nem tet­tem volna ; mert hiszen egyátalában nem tehetem fel a ház bármely tagjáról, hogy az uralkodó ház bármely tagjának ünnepélyes fogadtatása ellen tiltakozni szándékoznék. (Helyeslés.) Azt pedig megkívánom még jegyezni, és örülök, hogy alka­lom nyílik számomra egy már régen . terjesztett téveszmének rectificálására, hogy Albrecht fhg ő

Next

/
Oldalképek
Tartalom