Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-263
332 263. országos ülés június 29. 1877. először is, és akkor igaza volt; de hát most nincs feloszlatva az országgyűlés, hanem csak el lesz napolva. Az országgyűlés létezik, csak ülései vannak felfüggesztve bizonyos időre, azonban azon határozatai, melyeket most hoz, időközben is érvényesíthetők. Erre nem egy példa van. Az elnök urat például ily esetben mindig felhatalmazzuk nemcsak rendes jogai gyakorlatára, hanem arra is, hogy pl. elfogadhat képviselői lemondásokat, kiírhat uj választásokat stb. Erre külön hatalmazzuk fel, és így kérdem : nem határozhat-e az országgyűlés az iránt is, hogy azon idő alatt, mig elnapoltatik, bizottságai, mihelyt meg vannak választva, működjenek ? {Helyeslés.) Azt mondta a t. képviselő ur, hogy talán opportuniíási szempontból egyszer-másszor ez igy lehetett. Ha volt valamikor ok arra. hogy dolgozzunk: akkor vélekedésem szerint most rá ok van. (Élénk helyeslés.) Szilágyi Dezső: T. ház! Ha a kérdést a t. ház oly világosnak tekinti, abban az esetben nekem természetesen mondani valóin alig lehetne. De ha igénytelen felfogásomat követem : akkor e kérdés további megvilágítása nem fölösleges; mert én ezt oly egyszerűnek és világosnak nem tartom. Engedjék meg, hogy a t. ház előtt ennek okát elmondjam. A kérdés, mely felvétetett, abban áll, hogy azon esetben, ha a fejedelem részéről az országgyűlés elnapoltatott: van-e ezen elnapolás mellett a háznak joga elhatározni, hogy bizottsági működésüket az elnapolás tartama alatt is folytassák V E jog ellenében azon okoskodás állíttatott fel. hogy midőn a parlament működése felfüggesztetik, az arra jogosított egyik tényező : a fejedelem által a parlament önnön működését bizottságok alakjában sem folytathatja, mert ez szintén parlamentális" működés, épen ugy, mint a teljes ülésnek tárgyalásai. T. ház! Meglehet, hogy a ház véleménye szerint én a formákra túlságos súlyt helyezek; de meggyőződésem az, hogyha egyszer a fejedelem elnapolási jogával él, mit neki a törvény országgyűlés működésének felfüggesztésére nézve ad, ha ezen jog gyakorlásakor az elnapolás egyszerűen kimondatik, s az elnapoló bizonyos megszorításokat azzal nem köt össze: akkor az egész parlamenti működés fel van függesztve, és ezen felfüggesztés kiterjed ugy a ház bizottságaira, mint a teljes ülésre. Kérem a házat, legyen egy perczig türelemmel, hogy nézetem okát elmondhassam. Véleményem szerint a prorogatió nem jelent egyebet, mint a fejedelemnek azon jogát, hogy a törvényhozás orgánumainak, tehát a törvényhozó testületnek, működésében szünetet idézzen elő. Jtüs miután törvényeinkben semmi sincs arról, hogy az ily felfüggesztés a parlament hatáskörébe eső, csak némely funetiókra vonatkozik: osztozom azon felfogásban, hogy a prorogálás által, a parlament minden működése különbség nélkül felfüggeszthető; a javaslatok előkészítése, és minden, a mi az osztályok vagy bizottságok körébe esik: nézetem szerint szintúgy parlamenti működés, melyet a ház bizottságai által teljesít, mint az, melyet a ház nem bizottságai, hanem teljes üléseiben végez. Ha a háznak a fejedelem ezen joga ellenében meg volna azon joga, hogy a prorogálásnál fogva beálló működési szünetelése által pusztán önnön határozataival egyes működéseire nézve kivételeket statuálhasson; és a fejedelem által kimondott elnapolást az egyes bizottságokra nézve megszorítsa és megszüntesse: akkor én azon igénytelen meggyőződésben vagyok, hogy ennek gyakorlata a háznak és a koronának törvényeinkből folyó jogkörévei nincsen teljes összhangzásban. Másrészről t. ház, szívesen elismerem azt, hogy az eddigi gyakorlat a mellett szól, hogy a háznak bizottságai a fejedelmi elnapolás után is a szünet tartama alatt működhetnek. Elismerem azt is, hogy ezt az országos ügyek elintézése kívánatossá, gyakran szükségessé teszik. Erre én más alkotmányos magyarázatot és egy ilynemű gyakorlat helyességének igazolására más alkotmányos szempontot nem tudok, mint azt, hogy ha a korona részéről az elnapolás alkalmával, akár a leiratban, akár szóval az ülésben hivatalosan a kormány által, természetesen a korona nevében azon kívánság mondatik ki, hogy az elnapolás ne terjedjen ki a parlament összes működésére, hanem egyes bizottságok, bizonyos tárgyakra nézve, a parlamenti functiók többi nemének szünetelése alatt tovább is működjenek: akkor a háznak oly határozata, mely a bizottságnak a működését meghagyja, a korona jogának megszorítását nem foglalja magában, a korona rendelete alól illetéktelen kivételt nem képez, mert a korona részéről levén felszólítva, a parlamenti működés egyes nemeinek folytatása az elnapoló fejedelem beleegvezésével történik. (Helyeslés balfelöl.) Megvallom őszintén, hogy ez utat tartom correctnek ós igy értelmeztem a ministerelnök ur minapi felszólalását is. Ezen értelemben és ily felfogás mellett, azt hiszem, hogy Helfy t. képviselő ur aggodalma a ház bizottságai működésére nézve el fog enyészni, minden esetre igénytelen nézetem szerint nem volna alapos. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Igen sajnálom, de egy pár észrevételt mégis kell tennem. (Halljuk!) Tagadhatatlan az, hogy a mostani esetre alkalmazható azon okoskodás, melyet