Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-263

332 263. országos ülés június 29. 1877. először is, és akkor igaza volt; de hát most nincs feloszlatva az országgyűlés, hanem csak el lesz napolva. Az országgyűlés létezik, csak ülései van­nak felfüggesztve bizonyos időre, azonban azon határozatai, melyeket most hoz, időközben is ér­vényesíthetők. Erre nem egy példa van. Az elnök urat például ily esetben mindig felhatalmazzuk nemcsak rendes jogai gyakorlatára, hanem arra is, hogy pl. elfogadhat képviselői lemondásokat, kiír­hat uj választásokat stb. Erre külön hatalmazzuk fel, és így kérdem : nem határozhat-e az országgyűlés az iránt is, hogy azon idő alatt, mig elnapoltatik, bizottságai, mihelyt meg vannak választva, működjenek ? {He­lyeslés.) Azt mondta a t. képviselő ur, hogy talán op­portuniíási szempontból egyszer-másszor ez igy lehetett. Ha volt valamikor ok arra. hogy dolgoz­zunk: akkor vélekedésem szerint most rá ok van. (Élénk helyeslés.) Szilágyi Dezső: T. ház! Ha a kérdést a t. ház oly világosnak tekinti, abban az esetben nekem természetesen mondani valóin alig lehetne. De ha igénytelen felfogásomat követem : akkor e kérdés további megvilágítása nem fölösleges; mert én ezt oly egyszerűnek és világosnak nem tar­tom. Engedjék meg, hogy a t. ház előtt ennek okát elmondjam. A kérdés, mely felvétetett, abban áll, hogy azon esetben, ha a fejedelem részéről az ország­gyűlés elnapoltatott: van-e ezen elnapolás mellett a háznak joga elhatározni, hogy bizottsági műkö­désüket az elnapolás tartama alatt is folytassák V E jog ellenében azon okoskodás állíttatott fel. hogy midőn a parlament működése felfüggeszte­tik, az arra jogosított egyik tényező : a fejedelem által a parlament önnön működését bizottságok alakjában sem folytathatja, mert ez szintén par­lamentális" működés, épen ugy, mint a teljes ülés­nek tárgyalásai. T. ház! Meglehet, hogy a ház véleménye szerint én a formákra túlságos súlyt helyezek; de meggyőződésem az, hogyha egyszer a fejedelem elnapolási jogával él, mit neki a törvény ország­gyűlés működésének felfüggesztésére nézve ad, ha ezen jog gyakorlásakor az elnapolás egyszerűen kimondatik, s az elnapoló bizonyos megszorításo­kat azzal nem köt össze: akkor az egész parla­menti működés fel van függesztve, és ezen fel­függesztés kiterjed ugy a ház bizottságaira, mint a teljes ülésre. Kérem a házat, legyen egy perczig türelem­mel, hogy nézetem okát elmondhassam. Vélemé­nyem szerint a prorogatió nem jelent egyebet, mint a fejedelemnek azon jogát, hogy a törvényhozás orgánumainak, tehát a törvényhozó testületnek, működésében szünetet idézzen elő. Jtüs miután tör­vényeinkben semmi sincs arról, hogy az ily fel­függesztés a parlament hatáskörébe eső, csak né­mely funetiókra vonatkozik: osztozom azon felfo­gásban, hogy a prorogálás által, a parlament min­den működése különbség nélkül felfüggeszthető; a javaslatok előkészítése, és minden, a mi az osz­tályok vagy bizottságok körébe esik: nézetem sze­rint szintúgy parlamenti működés, melyet a ház bizottságai által teljesít, mint az, melyet a ház nem bizottságai, hanem teljes üléseiben végez. Ha a háznak a fejedelem ezen joga ellené­ben meg volna azon joga, hogy a prorogálásnál fogva beálló működési szünetelése által pusztán önnön határozataival egyes működéseire nézve kivételeket statuálhasson; és a fejedelem által ki­mondott elnapolást az egyes bizottságokra nézve megszorítsa és megszüntesse: akkor én azon igénytelen meggyőződésben vagyok, hogy ennek gyakorlata a háznak és a koronának törvényeink­ből folyó jogkörévei nincsen teljes összhang­zásban. Másrészről t. ház, szívesen elismerem azt, hogy az eddigi gyakorlat a mellett szól, hogy a háznak bizottságai a fejedelmi elnapolás után is a szünet tartama alatt működhetnek. Elismerem azt is, hogy ezt az országos ügyek elintézése kívá­natossá, gyakran szükségessé teszik. Erre én más alkotmányos magyarázatot és egy ilynemű gyakorlat helyességének igazolására más alkotmányos szempontot nem tudok, mint azt, hogy ha a korona részéről az elnapolás al­kalmával, akár a leiratban, akár szóval az ülés­ben hivatalosan a kormány által, természetesen a korona nevében azon kívánság mondatik ki, hogy az elnapolás ne terjedjen ki a parlament összes működésére, hanem egyes bizottságok, bizonyos tárgyakra nézve, a parlamenti functiók többi ne­mének szünetelése alatt tovább is működjenek: akkor a háznak oly határozata, mely a bizottság­nak a működését meghagyja, a korona jogának megszorítását nem foglalja magában, a korona ren­delete alól illetéktelen kivételt nem képez, mert a korona részéről levén felszólítva, a parlamenti működés egyes nemeinek folytatása az elnapoló fejedelem beleegvezésével történik. (Helyeslés bal­felöl.) Megvallom őszintén, hogy ez utat tartom correctnek ós igy értelmeztem a ministerelnök ur minapi felszólalását is. Ezen értelemben és ily felfogás mellett, azt hiszem, hogy Helfy t. kép­viselő ur aggodalma a ház bizottságai működé­sére nézve el fog enyészni, minden esetre igény­telen nézetem szerint nem volna alapos. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Igen sajnálom, de egy pár észrevételt mégis kell tennem. (Halljuk!) Tagadhatatlan az, hogy a mos­tani esetre alkalmazható azon okoskodás, melyet

Next

/
Oldalképek
Tartalom