Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-263

263. országos ü!és Szilágyi Dezső t képviselő ur felhozott, a ki csak akkor látja a doigot eorreotnek, ha a korona tanácsosai magok propronálták, hogy a bizottságok működjenek. Hiszen végeredményében parlamentalismus mellett alig is fog az ily határozat máskép hozatni, mintha a korona tanácsosai is hozzájárulnak, mert parlamentalís rendszer mellett rendesen többsége szokott lenni a házban a korona tanácsosainak. De különben én részemről kötelességemnek tartom azzal szemben, a mit t. barátom felhozott, kimondani, hogy mégis csak különbség van a törvényhozás oly működése közt, a midőn határozatok, s illetőleg törvények hozatnak és különbség van az előkészítő munkálkodás közt. (Helyeslés.) A fejedelemnek minden monarchicus államban igen is még van joga ós módja megszüntetni az előkészítő munkálkodásokat is, feloszlatván a házat: de a rendes prorogatió nem vonatkozik egyébre, mint a határozat hozó ós törvényt alkotó működésre ; hogy akarja-e a ház az előkészítő működést elhatározni, ez esetről-esetre az ő jogában áll. (Helyeslés a középen) Ajánlom javaslatomat. Elnök : T. ház ! A korona jogára nézve mellesleg felvetett kérdés, melyre nézve Helfy képviselő ur kételyét külörnben is visszavonta, a tanácskozás tárgyát nem képezhetvén, kérdem a t. házat: méltóztatik-e elfogadni a ministerelnök ur azon javaslatát, hogy azon három bizottság, melyhez a kiegyezési törvényjavaslatok utasítva vannak, niüködésüJset az elnapolás alatt is saját megállapodások szerint, de ugy folytassák, hogy átvehetvén időközben a kormánytól a vámtariffát ós esetleg a német kereskedelmi szerződést, jelentésükéi a háznak, midőn az szeptember hóban ismét összejő, azonnal megtehessék? A kik elfogadják, azok méltóztassanak felállani. (Megtörtéiíik.) A ház a ministerelnök ur előterjesztését elfogadja. Következik a napirend, vagyis a nyers répát sajtók használatával feldolgozó czukorgyárak által fizetendő fogyasztási adónak az 1877(8 évi idényre megállapításáról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Molnár Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Elnök: Méltóztatik a t. ház ezen, most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végleg elfogadni ? a kik ezen törvényjavaslatot a harmadszori felolvasás után végleg elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott. Ezen végleg elfogadott törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a méltóságos fő rendekhez fog átküldetni. Következik a kérvények XXXYIL sorjegyzéke tárgyalásának folytatása. június 29 1S77. |gg:> Márkus István: T. ház! A tárgyalás, melynek folyamát a t. ház jelenleg felveszi, ismételt megszakításai folytán, nem annyira egy vitának, mint inkább a keleti kérdés feletti akadémikus értekezéseknek jellemével bir; s igy bár indíttatva is éreztem volna magamat a t. ház becses figyelmét igénybe nem venni, ha visszalépésem folytán a ház a tárgyalást ezúttal egészen elejthetné, de miután erre kilátásom nincs, a fontosságnál fogva, melyet a tárgynak s a tárgyra vonatkozó egyes nézetárnyalatok nyilvánulásának tulajdonitok, bátor leszek saját egyéni nézeteimet előadni. Előadásomban inkább kerülni, mint keresni fogom a polémiát, de azért lehetetlen a közvetlenül előttem szólt képviselő ur beszédére meg nem jegyeznem, hogy épen a lefolyt vita objektív ós / méltányos jelleménél fogva nagy megütközéssel,/ hallottam az aposztrófot, mely most már másodszor jelenik meg Poiit képviselő ur beszédének csattanós záradókaképen; mert másodszor halljuk már tőle a provocatiót FiSippire, a polgárháború csatájára. Azon törpe minoritásnál, hogy ne mondjam, elszigeteltségnél fogva, melyben a t. képviselő ur e t. ház tagjai közi van, némi tartózkodásra érzem magamat kötelezve válaszomban. De. tán nem sértem a t. ház elnéző és lovagias érzelmeit, ha constatálom azt, hogy a t. képviselő ur mint megbízás nélküli ügyvéd lépett fel, és lép fel mindig, midőn nem magyar ajkú polgártársaink aspirátióit az ország zömének érzületeivel ellentétbe akarja hozni. Nem képvisel ő itt mást, mint a Duna és Tisza mentén lakó saját néhány százezernyi fajának is csak egy kis töredékét, melynek legnagyobb gyengesége nem számának csekélységében, hanem abban rejlik, hogy a vele versenyre kelt életrevalóbb fajokkal szemben napról-napra veszti lábai alól a tért, melyet ez ideig elfoglalt. Aposztrófjára nem felelhetek a képviselő urnák egyebet, mint hogy azokat, kik Filippit emlegetik : csak sajnálhatjuk, hogy klasszikus irodalmi tanulmányaikat üdvösebb irányban nem hasznosítják. Azokkal azonban, kik Filippit előidézni akarnak, igen is találkozni fogunk, de nem Filippinél, hanem az ország törvényes bíróságai előtt. (Elénk helyedé s.) A nagy kérdés, mely tanácskozásunk anyagát adja. egy évszázad óta képezi Európa legkiválóbb államfórfiai gondolkozásának, aggodalmainak, néha kétségbeesésének, de mindenesetre homlokegyenest ellenkező nézeteinek tárgyát. Egészen természetes jelenségnek látszik tehát, hogy e í. ház kebelében még különben egymáshoz közel álló férfiak közt is merültek fel igen lényeges felfogási különbségek. De örömömre szolgál consiatalnom, hogy azok, kik nem Filippikről álmodozó tervek,