Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-261

290 261. orsüágos Illés június 27. 1877. kétségtelenül a csalódott remény felkeltése és reactió azon oldalról, mely oldalról ma a reeriminatió, csalódott remény nem mi ellenünk, hanem azok ellen for- i dul. a kiktől Románia így segélyt várt, fordul j Oroszország ellen, a mely természetszerűleg, hanem igért, de reményeket keltett, a mely reményeket beváltani hatalmában, szándékában sincs, és melyek beváltásának hiányában ott azon várakozások isméi visszafordulnak a monarchiához, mint [ természetes szövetségeshez és protectorhoz : a he • Ivett, hogy ellenszenvet, hogy Románia részéről kifogásokat emelnének majd netalán az ottani közbenjárás miatt. Valóban elmondhatjuk, hogy ez esetben a helyett, hogy az eddigi külügyi kormányzat bizonytalanságot, kétkedést mutatott volna fel : mutatta azon következetességet, azon önbizalommal telt várakozást, a melyről már a római költő is mondta hogv : .,cunctando nobis restituit rem." í Természetes, hogy ez megtörténhessék, a mint j megtörtént, a kormány részéről bizonyos nyugalom, a várakozásra feljogosító bizalom szükséges, j E nyugalom és bizalom a kormány köreiben, a j külügyi vezetés körében kétségkívül megvolt; nem volt meg oly mértékben a közönség körében. Ez igen természetes. — A közönséget igen nyugtalanították azon félelem, azon bizonytalan hírek, azon kétes irányzatok, a melyeket igen gyakran a hírlap-irodalomban találtunk ngy itt, mint Bécsben. Átalában a hírlapok szerepe jelenleg az utolsó év eseményeinek folyama alatt elég tetemes ; de valljuk be, nem felelt meg talán egészen azon várakozásoknak, melyeket a hirlap-irodalom irányában felállítani jogosult lett volna. Nehéz is lett volna annak teljes mértékben megfelelni ; a tényezők, melyek a journalista meggyőződésére hatnak, sokszerüek, és kétségtelen, hogy ezen tényezők közül vannak olyanok, melyek különösen az ilyen válságos pillanatban való eljárást igen megnehezítik. Az iró meggyőződése, a közönség izlése tekintetbe veendő és e mellett kétségkívül háttérbe szorul azon alárendelés! készség, melyet a vezér ós az állásuknál fogva kötelességszerűen jobban informáltnak feltételezendő államférfi iránt különösen kormánypárti lapoknak természetszerűen érezuiök kell, ugy mint érzi mindenki, a ki politikai vezér után indul. Nem tagadom, hogy ez a mi különben minden más politikai férfiúnál magától értetik, nagy erény joufnalistikánknál; nagy erény, mert oly önmegtartóztatást követel, mely épen az újságíró sajátlagos körülményei közt nehéz ; de másrészről, ha ezzel teljes mértékben nem is találkozunk: nem tagadhatjuk, hogy a magyar hírlapirodalomban a sensationális hirek azon keresése és colportálása nem fejlődött oly visszaéléssé, mint aminőt pl. némely bécsi lapban látunk, a mely a kormányhoz való speciális viszonyánál fogva köteles lett volna máskép eljárni. A belügyi kormányzat részéről gyakran lett kijelentve, hogy félhivatalos lapja és más összeköttetése hírlapokkal nincs, mint talán a szerkesztő személyes pártállása és meggyőződése magával hozza. De a külügyi kormányzat tekintetében ós a bécsi lapok irányában máskép állunk és kell is állanunk. Mindnyájan igen jól tudjuk, hogy a külügyi kormányzat sajtó-bureauval és eszközökkel rendelkezik, meggyőződését a sajtóban colportálni. Mindnyájan igen jol tudjuk, hogy ezen eszközök szükségesek minden külügyi kormányzatnál ugy a külföldre való hatás, mint a belföldre tekintetében való meggyőződés terjesztésére. — A külföldre való hatás tekintetében nincs kifogásom ; hanem ha a bécsi lapok híreit és eljárását nézzük : valóban ugy tűnik fel, mintha az intéző és vezénylő elemek és a végrehajtó kéz közt a bécsi félhivatalos orgánumokra vonatkozólag megkívántató öszhang nem uralkodnék. T. ház! Igen természetes, hogy ily körülmények közt csakugyan igazat kell adnom egy kijelentésnek, melyet gr. Apponyi Albert t. képviselőtársamtól hallottam ; igazat kell adni annak, hogy a közönség néha nyugtalankodik, és mintegy lidércznyomás nehezedik reá itt és amott a kedélyekre, azon válságos körülmények között, melyek kétség kivül még a legnyugodtabb politikai magatartás mellett is fejünk fölé tornyosulnak. Ezen kifejezés használtatott más parlamentben, más nemzetnél, mert ugyanazon érzet, mely nem csoda, hogy bennünket érint: érint kisebbnagyobb mértékben másokat is hasonlóan, kiknek érdekei közelebbről vagy távolabbról érintetnek. Az angol parlamentben kifejezésre jutva, egy igen jelentékeny angol államférfi helyesen jegyezte meg, hogy ha tévedésnek és idealismusnak a helyes politikával ellenkezőnek kell tartani azt, hogy egy eszméért menjen valaki háborúba ós koczkáztassa az országnak békéjét és erejót : mindenesetre még sokkal sajátságosabbnak kell azok eljárását megítélni, kik nem eszme, hanem lidércznyomás miatt akarnak előttük ismeretlen veszélyekbe rohanni. Részemről csakugyan ugy vagyok meggyőződve, hogy ha lidércznyomás alatt szenvedünk ; nem az a helyes eljárás, hogy álmunkból hirtelen felébredve ismeretlen veszélyekbe rohanjunk ; hanem az, hogy visszatérjünk a józan felfogáshoz, hogy megvárjuk a teljes kiébredést és a reális tényezőkkel számitva cselekedjünk. (Helyeslés jobb felöi.) És miután a kormány mindeddig azt tette, miután a kormány kijelentésében az szerintié