Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-261

261. országos ülés juulus 27. 1877. 287­hető érdekeink: nem tudhatjuk, hogy érdekeink . meg lesznek-e óvva; ezt remélhetjük, reméllern ón is ; de azt positive nem tudhatjuk. Ha a t. ministerelnök ur, a ki tegnap azt mondta, hogy nem szabad a hallgatóságnak és a népnek idegeit nagyon sokszor igénybe venni, megint hasonlattal akarná igénybe venni az ide­geket ; bátor vagyok neki egy igen szép szóvirá­got ajánlani Anglia nagyhírű szónokának, John Bright beszédéből. Háborúról volt szó. így lehetne talán fordítani a mi viszonyainkra: „Fel­száll a kárpátok bérczeiből mint sötét fergeteg az enyészet angyala és megindul vészt hozó szár­nyain lefelé, Adria partjáig, a Száva vizéig, do­bogó szivek lesik útját, remegnek az anyák, re­megnek a nők, hogy mely ház ajtójára fogja vinni a kérlelhetlen enyészet jelét, sat. A fordítás igen hiányos. A ministerelnök ur azt igy folytathatná: „a halál angyala tovább ment. nagyon örülünk, nem irta semmi jelét ajtónkra a halál; mert a kormány intézkedett, a mi érdekeink már meg vannak óva. {Derültség.) Eeméllem, hogy sikerülni fog ezen ország határaitól a háborúnak veszélyeit eltávolítani; de meglehet, hogy a nem szerenesésen vezetett kül­politika, az actiótól való tartózkodás akkor, mikor azt kedvezőbb esélyek közt megkezdhettük volna : aetiót fog kényszeríteni az ( országra, mikor az esélyek kedvezőtlenebbek. És akkor 200 milliót fogunk költeni, 600 ezer fia monarchiánknak, még tovább lesznek távol a munkától, és még több lesz a gyermektelen anya és még több a férjet­len nő. Adja isten, hogy ez ne igy legyen ! •— a dicséretet, melyet ministerelnök ur tegnap már előre kivett magának, szivesen nyújtjuk akkor mi is, — ma még korai, a siker csak akkor siker, ha maradandó. Különben, t. ház, ón nekem a kérvényi bi­zottság véleménye ellen semmi kifogásom sincs. Tisza Kálmán ministerelnök : T. ház.' Egyátaiában nem fogok a t. képviselő urnák fe­lelni, sem szükségét nem érzem annak, hogy teg­napi nyilatkozatom után bővebben szóljak. Osak három egyszerű rövid megjegyzésre szorítkozom. ! Az egyik az, hogy hivatkozom a t. ház em- | lékezetére, hogy én remegő szivekről nemcsak I nem beszéltem, hanem hogy egész beszédem ! hangja bizonynyal nem volt olyan, mely a nem­zetnek a gyáva meghunyászkodást ajánlotta volna, a helyett, hogy ajánlja a férfias nyugalmat és ha j kell, a férfias tettet. (Igaz! ügy van!) A. másik, a mit csak keresztül sejteni enge­dett a t. képviselő ur: a dupla kérdőjel. Én nem j tudom örömet szerzek-e neki, vagy bánatot, most teendő nyilatkozatommal ; igen félek, hogy bána­tot szerzek vele neki; de nem tehetek róla. Hiába I kutat a képviselő ur bármely incidens után, hiába igyekszik rámutatni bármire: biztosithatom, hogy egymás háta megett követett különböző irányzat nem létezik a külügyi politika vezetése és a ma­gyar kormány eljárása között. (Tetszés.) Sajnálom, hogy bánatot okoztam a képviselő urnák e nyi­latkozatommal, — mert hiszem, hogy azt okoz­tam ; — de ez a tiszta igazság. (Derültség.) A harmadikban már magának t. barátomnak igazságérzetére appellálok, u megtámad, hogy én a külpolitika vezetését dicsértem, és kifejti, hogy mennyire nem lehet még ismerni, hogy milyen az a politika, ós ennélfogva mennyire anticipált a dicséret. Én nem dicsértem a külpolitikát. Én azt, az ellene hónapokon keresztül intézett megtáma­dásokkal szemben igazoltam, s megvallom az igazság iránti felfogás igen furcsa nemének tar­tom azt mondani, hogy miután nem ismerünk egy politikát : azt hibáztatni, vádolni és kritizálni lehet: de ínég ezek után is igazolni nem szabad. (Élénk helyeslés. Felkiáltások; Öt percznyi szü­netet kérünk!) Elnök: Öt perc/re az ülést felfüggesztem. Szünet után, Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, a tanácskozás folytattatni fog. Ürményi Miksa képviselő ur személyes kér­désben kivan szólni. Ürményi Miksa: T. ház! Megvallom, hogy az első perczben nem is tartottam szükségesnek fölszólalni, azonban most csak renectálni óhajtok arra, a mit a ministerelnök ur nem ugy értett, a mint azt ón értetni óhajtottam. Midőn én a kettős kérdőjelről beszéltem, az alatt tisztán egy bizonyos duplicitás értendő, mely az ottani és itteni sajtó­ban mutatkozik. Össze nem férést, vagy egymás­sal ellentétbeállását az alkotmányos factoroknak nem értettem, és igy tiltakoznom kell az ellen, hogy mi alkotmányellenes állapotoknak örülni tudnánk. Pulszky Ágost: Vannak kérdések és tár­gyak, melyek a polémiának színvonala alatt, de vannak olyanok is, melyek termószetöknél fogva a polémiának színvonala felett állanak, mert az alapmeggyőződések, melyekből átalában az e kér­dések körüli nézetek folynak, oly tényezőkön nyu­gosznak, melyek sokkal mélyebben rejlenek a ke­délyekben, sem hogy azoknak megváltoztatása a vitában várható volna. Ugyan ezért nem fogok az előttem szólt t. képviselő úrral vitába bocsátkozni, annak daczára sem, hogy beszéde folyamán szá­mos megjegyzést tett, mely rám legalább, ha nem is könnyűvé, hanem vonzóvá, hogy ne mondjam ingerlővé tenné a polémiába való bocsátkozást. Megerősít különben ezen szándékomban az, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom