Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-261

261. országos ülés juulus 27. 1877. 287hető érdekeink: nem tudhatjuk, hogy érdekeink . meg lesznek-e óvva; ezt remélhetjük, reméllern ón is ; de azt positive nem tudhatjuk. Ha a t. ministerelnök ur, a ki tegnap azt mondta, hogy nem szabad a hallgatóságnak és a népnek idegeit nagyon sokszor igénybe venni, megint hasonlattal akarná igénybe venni az idegeket ; bátor vagyok neki egy igen szép szóvirágot ajánlani Anglia nagyhírű szónokának, John Bright beszédéből. Háborúról volt szó. így lehetne talán fordítani a mi viszonyainkra: „Felszáll a kárpátok bérczeiből mint sötét fergeteg az enyészet angyala és megindul vészt hozó szárnyain lefelé, Adria partjáig, a Száva vizéig, dobogó szivek lesik útját, remegnek az anyák, remegnek a nők, hogy mely ház ajtójára fogja vinni a kérlelhetlen enyészet jelét, sat. A fordítás igen hiányos. A ministerelnök ur azt igy folytathatná: „a halál angyala tovább ment. nagyon örülünk, nem irta semmi jelét ajtónkra a halál; mert a kormány intézkedett, a mi érdekeink már meg vannak óva. {Derültség.) Eeméllem, hogy sikerülni fog ezen ország határaitól a háborúnak veszélyeit eltávolítani; de meglehet, hogy a nem szerenesésen vezetett külpolitika, az actiótól való tartózkodás akkor, mikor azt kedvezőbb esélyek közt megkezdhettük volna : aetiót fog kényszeríteni az ( országra, mikor az esélyek kedvezőtlenebbek. És akkor 200 milliót fogunk költeni, 600 ezer fia monarchiánknak, még tovább lesznek távol a munkától, és még több lesz a gyermektelen anya és még több a férjetlen nő. Adja isten, hogy ez ne igy legyen ! •— a dicséretet, melyet ministerelnök ur tegnap már előre kivett magának, szivesen nyújtjuk akkor mi is, — ma még korai, a siker csak akkor siker, ha maradandó. Különben, t. ház, ón nekem a kérvényi bizottság véleménye ellen semmi kifogásom sincs. Tisza Kálmán ministerelnök : T. ház.' Egyátaiában nem fogok a t. képviselő urnák felelni, sem szükségét nem érzem annak, hogy tegnapi nyilatkozatom után bővebben szóljak. Osak három egyszerű rövid megjegyzésre szorítkozom. ! Az egyik az, hogy hivatkozom a t. ház em- | lékezetére, hogy én remegő szivekről nemcsak I nem beszéltem, hanem hogy egész beszédem ! hangja bizonynyal nem volt olyan, mely a nemzetnek a gyáva meghunyászkodást ajánlotta volna, a helyett, hogy ajánlja a férfias nyugalmat és ha j kell, a férfias tettet. (Igaz! ügy van!) A. másik, a mit csak keresztül sejteni engedett a t. képviselő ur: a dupla kérdőjel. Én nem j tudom örömet szerzek-e neki, vagy bánatot, most teendő nyilatkozatommal ; igen félek, hogy bánatot szerzek vele neki; de nem tehetek róla. Hiába I kutat a képviselő ur bármely incidens után, hiába igyekszik rámutatni bármire: biztosithatom, hogy egymás háta megett követett különböző irányzat nem létezik a külügyi politika vezetése és a magyar kormány eljárása között. (Tetszés.) Sajnálom, hogy bánatot okoztam a képviselő urnák e nyilatkozatommal, — mert hiszem, hogy azt okoztam ; — de ez a tiszta igazság. (Derültség.) A harmadikban már magának t. barátomnak igazságérzetére appellálok, u megtámad, hogy én a külpolitika vezetését dicsértem, és kifejti, hogy mennyire nem lehet még ismerni, hogy milyen az a politika, ós ennélfogva mennyire anticipált a dicséret. Én nem dicsértem a külpolitikát. Én azt, az ellene hónapokon keresztül intézett megtámadásokkal szemben igazoltam, s megvallom az igazság iránti felfogás igen furcsa nemének tartom azt mondani, hogy miután nem ismerünk egy politikát : azt hibáztatni, vádolni és kritizálni lehet: de ínég ezek után is igazolni nem szabad. (Élénk helyeslés. Felkiáltások; Öt percznyi szünetet kérünk!) Elnök: Öt perc/re az ülést felfüggesztem. Szünet után, Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, a tanácskozás folytattatni fog. Ürményi Miksa képviselő ur személyes kérdésben kivan szólni. Ürményi Miksa: T. ház! Megvallom, hogy az első perczben nem is tartottam szükségesnek fölszólalni, azonban most csak renectálni óhajtok arra, a mit a ministerelnök ur nem ugy értett, a mint azt ón értetni óhajtottam. Midőn én a kettős kérdőjelről beszéltem, az alatt tisztán egy bizonyos duplicitás értendő, mely az ottani és itteni sajtóban mutatkozik. Össze nem férést, vagy egymással ellentétbeállását az alkotmányos factoroknak nem értettem, és igy tiltakoznom kell az ellen, hogy mi alkotmányellenes állapotoknak örülni tudnánk. Pulszky Ágost: Vannak kérdések és tárgyak, melyek a polémiának színvonala alatt, de vannak olyanok is, melyek termószetöknél fogva a polémiának színvonala felett állanak, mert az alapmeggyőződések, melyekből átalában az e kérdések körüli nézetek folynak, oly tényezőkön nyugosznak, melyek sokkal mélyebben rejlenek a kedélyekben, sem hogy azoknak megváltoztatása a vitában várható volna. Ugyan ezért nem fogok az előttem szólt t. képviselő úrral vitába bocsátkozni, annak daczára sem, hogy beszéde folyamán számos megjegyzést tett, mely rám legalább, ha nem is könnyűvé, hanem vonzóvá, hogy ne mondjam ingerlővé tenné a polémiába való bocsátkozást. Megerősít különben ezen szándékomban az, hogy