Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-261

284 261. országos illés juuius 27. 1R77 mert ő neki talán már meg kellett volna szokni a ház- i nak épen azon oldalán, a hol ő ül, hogy néha 5 —6 pártra látja épen az ő elvtársait és barátjait oszolni. Ez tehát megeshetik más pártoknál is, és megeshetik kivált ezen kérdésben, a melyben a mi véleményünk szerint Magyarországon pártok nem képződtek, nem képződnek, és remélem, nem is fognak képződni. (Helyeslés!) Mi tehát egészen természetesnek és jogosultnak tartottuk, hogy t. barátunk Kállay, kinek ebbeli nézeteit már ismertük, óhajtott ezeknek kifejezést adni, és azokat a legnagyobb tisztelettel és figyelemmel végig hallgattuk anélkül, hogy bennök osztoznánk. Viszont kérem az én t. barátomat, hogy ő se vegye cordialitás hiányának, a melylyel szeretnék különben közte és köztem dicsekedhetni: ha az én észrevételeim fonalán az általa mondottakra kénytelen leszek némely objectiv reflexiót tenni. (Halljuk! Halljuk!) Engedjen meg a t. ház, hogy azon kérdéseket, melyek a tegnapi vita folyamán felmerültek, — feloszszam két részre, Az egyik'. hogy kivánatos-e Törökország integritásának fentartása ? hogy ez lehetséges-e ? és ha nem: vajon ezt .abirodalom beléletében keresendő okok teszik-e lehetetlenné ? vagy a birodalmat külről fenyegető veszélyek ? A másik — hogy a lefolyt időkben — a mi külpolitikánk megfelelt-e annak, a mit mi a keleti kérdésre nézve czélszerünek tartunk? Az én t. barátom Kállay szerint Törökország integritása fen nem tartható, még pedig oly okokból, melyek ezen birodalom beléletében keresendők. E lehetetlenség okait nem keresi a társadalmi életnek korhadt állapotában, nem Törökország rósz fináncaiban, azon corruptióban sem, mely ott az államólet némely ágaiban létezik. 0 a török birodalmat fenyegető végveszélyt tisztán csak azon körülményben látja, hogy a török birodalom egy theocraticus állam, még pedig azon értelemben, hogy ott nemcsak van uralkodó vallás, hanem a többi vallások hivei teljesen nélkülöznek minden politikai jogot. Én t. ház, nem akarok t. barátommal afelett vitatkozni: vajon a theocratikus állam ezen definitiója egyáltalán helyes-e? De ennek fejtegetése talán nagyon is messze vezetne. Utalom azonban t. barátomat a történelemre. Vallásos türelmetlenség volt Európának minden országában és épen oly országban, melyről ma annyi szó van : Oroszországban van ma is. (Ugy vanl) A társadalom bizonyos osztályainak politikai jogtalansága létezett Európa minden országában, csak az idő a különbség. Hát a jobbágynak volt-e joga itten ? Az orosz rabszolga birt-e joggal? Francziaorszagban 100 évvel ezelőtt volt-e a jobbágynak joga? (Helyeslés.) És a vali lástürelmetlenség és bizonyos osztályok politikai jogtalansága még sem volt ezen államok végveszélyének okozója: mert hát élnek még ma is ! (Helyeslés.) Én azt hiszem, tisztán a civilisatio időpontja van hátrább, mint óhajtanám, hogy legyen, és veszély van igenis annyi, amennyi ezen háíramaradottságban mindig rejlik; de elvégre t. ház, mi tudjuk, hogy Európa többi államai közt is vannak előhaladottság tekintetében nagyon különféle fokozatok, például az orosz és a franczia vagy német cultura közt meglehetős nagy a különbség. (Derültség), amely különbség miatt azonban Oroszország nem fog elenyészni. Egyáltalában azt mondani oly országról, mely bebizonyította 1828-ban és 1854-ben, és bebizonyítja most is, hogy védképes, melyről t. barátom maga is azt mondotta, hogy igen kitűnő hadserege van, mely meglehet, hogy még diadalokat is fog aratni, ily országról azt mondani, hogy bensőleg megszűnt életképes lenni: ezt én részemről nagyon önkényes állitásnak tartom. (Helyeslések.) Egy 300,000 főnyi sereg körülbelül olyan, mint maga a nép, s ez nem is lehet másként. (Helyeslés.) Komolyabb a veszély t. ház, mely Törökország integritását kivülről fenyegeti. Ezen támadás ellen Európának nagyon könnyű lenne és kellett volna Törökországot megvédeni. Én t. ház! Törökország integritásának theoriáját mint dogmát tagadom. Mint kívánatos irányt elismerem; de nem a panszlavismustól való félelem vitt erre : mert én legalább ezen félelemben nem osztozom , nem osztozom már azért sem, mert azon szerencsétlen esetet föltéve, hogy azon hatalom, melyről mondatik, hogy a panszlavismust szárnyai alá vette, szemben állana velünk: megvagyok győződve, hogy az osztrák-magyar sereg minden esély közt birna annak seregével megmérkőzni. Talán itt lesz helyén t. ház, tiltakozni azon definitio ellen, melyet t. barátom Kállay a conservativ külpolitikának adott volt. Fenntartani önmagát, terjeszkedni kifelé, nem törődni semmivel, a politika egyedüli eredménye a siker, ós a politika egyedüli mozgatója az önzés: ez lehet modern külpolitika, de semmiesetre sem conservativ. (Helyeslés.) Egy bizonyos önzés más népekkel szemben természetes, de a politikában nem lehet ez egyedüli factor. Szerintem a conservativ politika egészen másban áll, és hiszem, hogy Európa azon területén, mely a Visztula partjától és Csehország éjszaki hegyei sánczaitól terjed a görög archipelagus legszélsőbb déli szigetéig, mást mint conservativ politikát óhajtanunk nem lehet. Az ethnographiai viszonyok itt olyanok, hogy fajérzüle-