Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-254
174 254. országos Illés június 19. 187". feje nem respeetálja az alkotmányt; az oly kormány, melynek feje oly válságot idéz elő, mint a minőt most az ottani köztársaság elnöke előidézett: ily államviszonyait én consolidaltaknak nem tartom, és ily körülmények között egy krajczárt sem adok a kiállítási költségekre. (Helyeslés a széhö haloldalon. Felkiáltások: Nem ide valói) És remélem, sőt meg vagyok győződve, hogy nem javulván e viszonyok, a kiállítás el is fog halasztatni; mert nem hiszem, hogy a franczia nemzet be ne lássa, hogy ily körülmények között kiállítást tartani nem igen alkalmas ós ha az mégis forciroztatnék: azt mindenesetre az ottani kormány tenné, nem pedig a iiemzet; mert nem mint a minister ur monda, hogy Franeziaország megakarja mutatni, hogy mennyire haladt ez idő alatt, nem ez a ozél; hanem a katonai uralom akarja megmutatni, mennyire képes, hatalmát akarja megmutatni. Erre én nem akarok segédkezet nyújtani. A mi magát a törvényjavaslatot és az öszszeget illeti, csak két dolgot vagyok bátor megjegyezni. A kiadást illetőleg én bizonyára nem sokalnám a 150 ezer frtot azok részéről, a kik e kiállítást helyesnek találják; sőt azt mondom, hogy valóságos absurdum 150 ezer forinttal egy országot Parisban képviseltetni akarni. Ha mi részt veszünk egy kiállításon, ez fényűzési dolog, legyen annyi költségünk, a mennyi szükséges, hogy ott brillírozhassunk. Legyen szabad erre nézve egy triviális hasonlatot felhoznom. A kiállítás a nemzetközi életben előttem az, a mi a családi életben egy eladó lánynak bemutatása a világban ; az apa szükségesnek találja, hogy eladó lányát a jó társaságban megismertesse, elkíséri estélyekre, bálokba, de akkor iparkodni fog, hogy leányát csinosnak, mentül tisztességesebb színben tüntesse föl; ha pedig erre nem képes: azt nem fogja tenni, hogy rongyokban mutassa be, hogy azután leánya számára, férjet ne kapjon; ily bolondot nem fog tenni. így jár egy nemzet, a mely nem képes iparát a kiállításon kellőleg bemutatni, ezzel inkább csak árt gazdászati viszonyainak. Ezzel a megjegyzéssel újból kijelentem, hogy én a kisebbség véleményét pártolom. Trefort Ágoston kereskedelmi ministerium vezetője: Nem érzem magamat hivatva a francziaországi politikai dolgok fejtegetésébe bocsátkozni; de miután a t. képviselő ur azt hozta fel, hogy azért nem szavazza meg a kiállítási költséget, meri ott a politikai viszonyok akkép alakultak, a mint most vannak, mert ott most bizonyos urak vannak a kormány élén : csak azt jegyzem meg, hogy a francziaországi világkiállítás, nem Mac-Mahon ós Broglie kiállítása, hanem Francziaországé; és mi meghivattunk a részvételre még akkor, mikor ott mások voltak a kormánv élén. De nem tekintve a politikai viszonyokra, mi a kiállításban részt veszünk, mert az a kereskedelem és ipar versenye. Ugyan mit méltóztatnának mondani, ha most levén a Németországgal kötendő kereskedelmi szerződés tárgyalásának ideje, a németek . azt a kifogást tennék, hogy azért nem kötne velünk szerződóst, mert Magyarország élén ez vagy amaz kormány van ? (Felkiáltások a szélső baloldalon: Bizony tehetnék! Derültség.) Tarnóczy Gusztáv: T. ház! Helfy képviselőtársam azzal kezdte nyilatkozatát, hogy ő nem szólalt volna fel, ha a t. minister ur ezt meg azt nem mondta volna. így viszont én is az mondhatom, hogy nem szólaltam volna fel, ha épen Helfy t. képviselő ur nyilatkozatában nem találtam volna olyasmit, a mire válaszolni szükséges. A t. képviselő ur ezen kérdést politikai kérdésnek tekinti és politikai szempontból akarja megbírálni. Én azt hiszem, hogy mi nagyon szerencsétlenül járnánk, ha a nemzetgazdasági kérdéseket a politika, esetleg pedig a politikai kérdéseket a nemzetgazdászat szempontjából birálnók meg. A t. képviselő r ur ezt egyszerűen fényűzési kérdésnek nevezi. Én nem érthetek itt vele egyet: ez nem fényűzési; ez eminenter nemzetgazdászati kérdés ós egyedül ezen szempontból bírálható meg, e szempontból nézetem szerint vétek volna Magyarországra nézve, ha ezen kiállításon nem képviselhetné magát. Vagy azt hiszi talán a t. képselő ur, hogy a mi iparunk már oly magasra emelkedett, hogy nekünk nem kell tanulnunk a világpiaezon. Zsedényi t. képviselő ur azt mondja, hogy eddig nem tanultunk. Bocsásson meg, ha ezen állítását a tények áltak igazolva nem tartom ; sőt ellenkezőleg azt látom, hogy épen ujabbi időben Magyarországon az ipar némi lendületet nyer; és most, midőn e téren megvan az igyekezet a többi nemzetekkel versenyezni akarni, — már ezen akarat elegendő arra, hogy az országgyűlés által buzdittassék. Most, midőn ezen lendület megindult, ha azt a képviselőház egyszerűen ignorálná : ez azt jelentené, hogy ezen igyekezet el akar nyomatni. Korizmics t. képviselő ur kifejtette, hogy a kiállítások eredménye számokban nem mutatható ki. Ez áll. Semmiféle kiállításról nem mondható, hogy számszerint lehetséges volna az eredmény kimutatása; de ha mi az eredményt nem tudjuk számszerint kimutatni: azért még nem fogadható el azon ellenkező állítás, hogy a kiállításoknak eredménye nem volna. Én azt hiszem, hogy a kiállításoknak minden nemzetre, az egész emberiségre nagy horderejű tényekben nyilatkoznak eredményei. Közelebb hozzák