Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-253

158 2W. országos Illés június 18. 1877. az eseteket megbírálja, melyeknél a hagyatéki tárgyalás a községi elöljáróságra bizható, hogy legyen az árva vagy gondnokolt vagyona bármily csekély, annak kezelését bármi körülmény közt kis községre bizni veszély nélkül absolute nem lehet, a hagyatéki tárgyalást pedig azért nem, mert a községi elemek megbizhatlanok, szellemi gyengeségük jelentékeny a községi közegek erre nem alkalmasak. A 173. §. kimondja, hogy a község gyámot alkalmazni tartozik, s azt is kimondja, hogy, ha egy község nem képes erre: ez esetben több község szövetkezik. Nézetem szerint ós ezt ismétlem, a közgyámi hivatalok felállítása nagy terhet rovand a községekre ; de ettől eltekintve, itt meg kellene mondani e szövetkezés modalitásait, akként mint azt p. o. az 1871 : 18. t. ez. a közjegyzőségekre nézve rendeli. Ezt mindenesetre meg kell tenni, mert enélkül külön kiegészítő rendeletekre lesz szükség, a melyekről pedig tudjuk, hogy ellenmondásokban felülmúlják magokat az így alkotott törvényeket. A 174. §-ra nézve elvi eltérésben vagyok, mert meggyőződésem az, hogy kis községek gyámhatósági joggal általában nem ruházhatók fel. A gyámhatósági jog gyakorlása, ezen törvényjavaslat értelmében rendkívüli teherrel és mindenekfelett jelentékeny szellemi erővel járó dolog ; s nem hiszem, hogy Magyarországon lennének ily kis községek és ha lennének is, hogy azoknak ily concessiot lehetne megadni. A nagy községekkel másképen áll a dolog, ezek sok helyütt képesek erre, ezeknek meg lehet adni a jogot. Készemről kérem tehát a t. házat, ne méltóztassék a 174. §-t a kis községekre nézve ki nem terjeszteni, mert annak semmi gyakorlati haszna nem lenne, nem is volna foganatosítható. Az utolsó §-t a 175-et, nagyon természetes, kónytelenittetve vagyok elfogadni. Nem lehet kifogásom az ellen, hogy az ellenőrzést a törvényhatóságok részéről a szolgabíró gyakorolja, sőt a szokásos módon megbízottakat is alkalmazhasson. Én csak a felelőség szempontjából kívánok módosítást tenni. Ezzel egyszersmind befejeztem volna előadásomat és ismétlem azt, hogy nekem meggyőződésem, — és méltóztassanak annak nyilvánítását elitélni vagy sem, — nekem meggyőződésem az, hogy a törvényjavaslatnak ezen része is, egyáltalában azon része, mely a gyámsági és gondnoksági ügyek kezelését ily módon rendezi: sem a gyakorlati élet, sem a jó .közigazgatás követelményének meg nem felel; s igen szeretném, ha a jövő megczáfolna: mert meg vagyok győződve, hogy ily ügyekben kísérleteket tenni és ily ügyek rendezésének mutatni ki a törvényhozás eredménytelenségét sokkal veszélyesebb, mint másutt, mert kárral jár ós mindenesetre jdőbe keiül, melyet egy jobb törvény készítésére lehetett volna fordítani. Van szerencsém átalá nos módosításomat, melyet csakis a kényszerítve elfogadott alapra való tekintettel szövegeztem benyújtani, kérve annak elfogadását. Elnök: Fel fog olvastatni a módositvány. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Baross Gábor módositvány át) Indítvány. A II. rész I. fejezetének helyére a következők teendők: I. fejezet. A község teendői a gyám és gondnoksági ügyekben. 169. §. A községi elöljáróság eljár mindazon gyám ós gondnoksági ügyekben, melyeknek foganatosításával a gyámhatóság részéről megbizatik; egyszersmind felügyel arra is, hogy a községi közegek hason teendőiket pontosan teljesítsék; de különösen, hogy a halál esetek gyorsan és mindenkor bejelentessenek. 170. §. A községi elöljáróságnak gyám és gondnoksági ügyekben végrehajtó közegül a községi (kör) jegyző és a közgyám szolgál; mindkettő teljesiti az ezen törvény által reájuk ruházott teendőket; a közgyám ezen kivül : a) össze irja és nyilván tartja a községbeli gyámoltak és gondnokoltakat: b) felügyel a községben levő gyámok és gondnokok eljárására s ha mulasztást vagy viszszaélést tapasztal: arról az illetékes gyámhatóságnak azonnal jelentést tesz; c) teljesiti mindazon teendőket, melyeket e törvény más községi községekre nem biz. 171. §. Minden község köteles közgyámot alkalmazni. Ha egyes kis községekben erre alkalmas egyének nem találtatnának, a törvényhatóságnak kötelességében áll, több községnek egy közgyám tartására leendő szövetkezését, a helyi viszonyoknak megfelelően elrendelni és foganattostitatni. Hogy ily esetben a közgyám mely községben lakjék, s az egyes szövetkezett községek mily mérvben járuljanak a közgyám tartásához esetleg összekötött terhek viseléséhez: azt esetről-esetre az alispán határozza meg. 172. §. Ha szövetkezés utján se volnának képesek egyes községek közgyámot alkalmazni : az esetben a törvényhatóság az illetékes körjegyzőt bizza meg a közgyámi teendők teljesítésével; mi ha a körjegyzőnek szerfeletti terheltetésével járna, tőle az 1871. évi 18. t. ez. C8. §-ában foglalt módon, a segédjegyző tartása meg nem tagadható. 173. §. Ha valamely nagy község elegendő szellemi és anyagi erővel rendelkezik arra nézve, hogy e törvény keretén belől gyámhatóságot gyakorolhasson : akkor az ily községet a közigazgatási bizottság indokolt előterjesztésére, a belügyminister a gyámhatósági jog gyakorlatával felru-