Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-253

253 országos ülés június 18.1877 153 5. A közgyám hivatalának természete közelebbről meghatározandó,' ingyenes vagy fizetéses volta iránt rendelkezések teendők. A közgyámi teendőknek a fővárosban ós a törvényhatósági joggal felruházott városokban leendő elintézése szabályozandó. 6. A jegyzői, közgyámi és elöljáróság! teendőknek, melyek a törvényjavaslat más részeiben meghatározvák. itteni hiányok felsorolása mellőzendő.'" Elnök : Kötelességem a háznak tudomására hozni, hogy a most felolvasott szakaszra jelesül a 171. g-hoz Halász Bálint, továbbá a 174. §-hoz Kovácsy Gyula képviselő urak szintén jelentettek be módositványokat. Nem tudom nem kivánja-e a t. ház ezen módositványokat most meghallgatni. B. Simonyi Lajos: Azt hiszem t. ház, hogy legelőször is a fölött kellene szavazással dönteni, elfogadtatnak-e azon elvek, melyeket a most szólott képviselő ur indítványozott; mert ha nem fogadtatnak el: akkor a §§. tárgyalása folytattatni fog. {Helyedéi.) Tisza Kálmán belügyminister: * Én is azt gondolom t. ház, hogy azon esetben, ha a t. ház az egész fejezetnek a bizottsághoz visszautasításába nem fog beleegyezni: az egyes szakaszokra vonatkozólag külön kell azután az azokra vonatkozó módosításokat tárgyalás alá és figyelembe venni, Valamint még azt is bátor vagyok hozzátenni, hogyha a ház a visszautasitást határozná is el, akkor a most beadott indítványt szükséges volna pontonként tárgyalni, mert az nem egyszerűen visszautasitást. hanem meghatározott elvek kimondását ezélozza. Különben a mi engem illet, az általam mindjárt kifejtendő okokból arra kérem a t. házat, hogy ezen második rész első fejezetének a bizottsághoz való utasítását elfogadni ne méltóztassék. (Helyeslés.) A mennyiben lennének ezen fejezet egyes szakaszaiban mulasztások, tévedések, azok az illető szakaszoknál kiigazíthatók és kiigazitandók; (Helyeslés) de én legalább nem szeretném, ha minduntalan felmerült visszautasitási indítványok következtében ezen gyámügyi törvényjavaslat létrejötte meghiusittatnék. (Helyeslés,) Áttérve most magára a tárgyra, legelőször is azon szakaszról kívánok szólani, melyet t. barátom felemiitett, bár a 1G9. és 171. §§. közt nem foglaltatik, t. i. a 264-ről. Hogy azon szakasz dispositiója helyes-e vagy nem helyes: meg fogjuk bírálni, midőn azon szakaszt tárgyalni fogjuk. De részemről határozottan kell nyilatkoznom két irányfián. (Halljuk !) Először, hogy a t. kép viselő ur nagyon téved, mikor azt theoretikus és practikus disposiüónak mondja ; inert ha ismerné a practikus életet: tudná, hogy a legbiztosabb mód arra, EÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. XI. KÖTET hogy szegény sorsú árvák jobb sorsa előkészíttessék, éjjen az, ha bizonyos meghatározott és nem hosszú időre kikötött viszonszolgálat fejében nekik, kiknek ez saját vagyonukból nem telnék, a kellő kiképződés megadatik. Ez a gyakorlati életben számtalanszor már is előfordul. És tartozom nyilatkozni másodszor az iránt, hogy ez ép oly kevéssé rabszolgaság vagy Leibeigensehaft, mint az, midőn valamely szolgáltatás iránt a visszaszolgálat fejében bizonyos határozott időre kötelezettséget vállal valaki. (Helyeslés.) T. képviselőtársam azt mondja, hogy bár nekem nem szokásom, ugy látja, hogy ezen §-oknál a theoria tulragadott a praxison, mert nem vettem figyelembe a practikus viszonyokat. Én azon meggyőződésben vagyok, hogy az általa kiemelt hiányok legnagyobb része épen onnan ered és azért nézetein szerint nem is hiány, mert a gyakorlati életet vettem figyelembe. így például, hogy bizonyos dolgok nincsenek utolsó betűig minden községet illetőleg praecisirozva, ez épen a gyakorlati élet követelménye, mert a községek minálunk igen külömbözők. Hogy nincs szó arról: legyen-e fizetése a közgyámnak vagy nem ? ez ismét a gyakorlati élet követelményeinek figyelembe vétele, a mennyiben sok helyen vannak ma is fizetett, másutt vannak nem fizetett közgyámok, s mindenütt első sorban a községnek és azután a törvényhatóságnak jogköréhez tartozik a szervezet megállapitásokor e kérdést statutárius utón elintézni. Ez is tehát a gyakorlati élet követelménye (Helyeslés.) Arra, hogy ki a községi elöljáróság: — t. képviselőtársam maga megfelelt. De engedje meg, hogy figyelmeztessem arra, hogy ha vannak is körjegyzők, kik alá több apró község tartozik, megvallom, oly körjegyzőről, kihez 20 község tartartoznék, nincs tudomásom, (Több hang: Nincs is olyanl) de nem merem állítani, hogy nincs. Azonban e községek már oly kicsiny ós csekély községek, hogy ezen teendőkből egy-egy község részéről a körjegyzőre igen csekély teher hárul ; mert ezen községek népessége legfölebb 80—100—150 lélekre megy, s itt a gyámsági teendők esetei igen ritkán fordulnak elő. A mit a t. képviselő ur a felsorolásban az egyes dolgok kihagyásáról, kifeledéséről a 169. és 170. §§-nál mondott, mindezek oly dolgok, melyeket azon §§. tárgyalásánál, a mennyiben szükségesnek fog látszani, pótolni lehet. Különben a 170. §. utolsó pontja gondoskodik is arról, hogy ha a felszámolásból egyik-másik dolog kimaradt, egy átalános kifejezés által. (Ugy van!) En is azon nézetben vagyok, hogy a felszámolásba bocsátkozni mindig veszélylyel jár; kivévén, ha azután egy átalános tétel a bajon nem segit. De itt épen azért, mert a községi, fájdalom, néha nem egészen 20