Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-253

148 253. orszá!fi>s Illés június 18. 1877. nak szavazatára, a mennyiben az lényegileg Szilágyi Dezső képviselő ur indítványát elfogadja. Egyedül azokra kívánok reflectálni, miket ő szavazatának indokolására előadott, mert azok közt van egy indokolás, mely, ugy hiszem, a szabatosság tekintetéből helyre igazítandó. Ez az, hogy a jelen gyámügyi törvény a rokonokat, midőn ők a gyámoltnak vagy gondnokoltnak vagyona fölötti intézkedésére befolynak, minden felelősség alól felmentette volna. Ehhez járul még egy másik is, az t. L, hogy több esetben, midőn a rokonok érdeklődéssel viseltetnének, ennek alapján inkább a gyámolt vagy a rokonok érdekei ellen cselekednének. Mindkét eset tekintetében a gyámügyi törvény sikeres intézkedéseket tartartalmaz: Először is a 156. §. szerint meg van engedve, hogy a osaládtanácsba a rokonokhoz vér szerinti összeköttetésnél fogva nem tartozók, tehát idegenek is felvétethetnek. Másodszor a 163. §-ban meg van a biztosíték, hogy a családtanácsnak bármely határozata ellen a gyámba törvény rendes utján kereshet orvoslást. Es harmadszor, leglényegesebb intézkedése a törvénynek az, mely azt hiszem, hogy a t. képviselő ur indokolását teljesen megczáfolja, hogy a 163. §-ban benfoglaltatik, hogy a családtanács tagjai eljárásukért felelősek. Ezeknél fogva én azt hiszem, hogy a t. képviselő urnák e tekintetbem aggályát fölszólalásom által eloszlattam. Elnök: Mielőtt szavazatra tenném föl a kérdést, a beadott módositvány föl fog olvastatni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Szilágyi Dezső módositványát.) Elnök: Felteszem a kérdést. Méltóztatik a t. ház a 154-ik §-t a közigazgatási bizottság szövegezése szerint elfogadni. A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Nem fogadtatik el. Most következik Szilágyi Dezső képviselő ur módositványa. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 154-ik §-t Szilágyi Dezső képviselő ur módositványával elfogadni, kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatik. Gulner Gyula jegyző (olvassa a 155— 162-ik %-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa a 163-ik §-í.) Teleszky István: T. ház! A 163. §-hoz, mely azon eseteket állapítja meg, melyekben a családtanács határozata ellen fölebbezésnek van helye, részemről elfogadom; azonban van a szövegezésben egy, ami engem nem nyugtat meg. Nevezetesen az mondatik: „midőn a gyámolt vagy gondnokolt; törzsvagyona adás vagy vétel utján megváltoztatnék." Az árva törzsvagyonát nemcsak adás vagy vétel utján lehet megváltoztatni, hanem csere vagy másnemű jogügyletek utján is, és mi már a 20, és a 113. §-okba felvettük az adás-vétel mellé a cserét és a többi jogügyleteket. Itt nem szükséges ismételni, mert a szöveg egészen érthető és minden kételyt kizáró lesz, ha a szakaszból ezen szavak: „adás vagy vétel utján" kihagyatnak. Akkor ezen pont igy fog hangzani: „midőn a gyámolt vagy gondnokolt törzsvagyona megváltoztatnék." (Helyeslés.) En tehát ezen szavak kihagyását vagyok bátor inditványozni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Teleszky István módosítását): „A 163. §-ból a következő szavak: „adás vagy vétel utján" hagyassanak ki." Taray Endre előadó: A közigazgatási bizottság részéről ezen kihagyásra nézve nincs észrevételem, mert a törvény szellemét semmi tekintetben sem sérti, a szövegezést pedig még szabatosáéba teszi. Elnök: Méltóztatnak elfogadni a 163. §-t Teleszky István képviselő ur módositványa szerint ? (Elfogadjuk.) Elfogadtatott. Gulner Gyula jegyző: (olvassa a 164. §-í, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 165. §-*.) Lükő Géza: Minthogy elfogadtatott azon módositvány, mely szerint az árvaszék elnöke lesz a családtanács elnöke: természetes, hogy ezen §-nak 'is a szerint kell átidomulnia. Szilágyi Dezső: Természetes, hogy ezen szakasz szerkezetének az előbb elfogadott módositvány következményekép módosulnia kell, és pedig a akkor szerkezet a következő lesz: „törvényszerű alakítás esetében a családtanácsot elismeri és ezen elismerést a tagok megnevezésével a gyám vagy gondnok részére, valamint a tanács elnökének kiszolgáltatja, és ebbeli határozatának jogérvényre emelkedésével a családtanács felállítását a hivatalos hírlapban közzéteszi." Ezen módositvány szükséges, mivel a családtanácsnak most már de lege mindig határozott elnöke lesz. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Szilágyi Dezső módositványát): A 165. §-ból kihagyandók a következő szavak: „vagy ha az nem volna kijelölve, az első helyen megnevezett tagnak." Elnök: Méltóztatik a t. házj a 165. §-t ezen módosítással elfogadni? (jtülfogadjukl) Tehát elfogadtatik. Gulner Gyula jegyző (olvassa a 1G6. %-t.) Elnök: Nem levén észrevétel, elfogadtatik. Gulner Gyula jegyző (olvassa a 167. %-t.) Remete Géza: Azon alázatos módositványt vagyok bátor tenni, hogy a „letehetők" szó helyett „leteendők" és „bármely" szó helyett „valamely" tótessék. Miután akármilyen bizalommal viseltessünk is a családi tanács iránt: mégis megtörténhetik, hogy ezrekre menő drágaságok lévén, könnyen elraboltathatnak, vagy tűz áldozatai