Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-253

144 2&3. országos ülés június 18. 1877. Elnök: Minthogy Szilágyi Dezső képviselő ur módositványához Apponyi Albert gr. képviselő ur is hozzájárult, azt hiszem, hogy csak egy módositvány van a t ház asztalán. (Helyeslés.) Ennélfogva kérdem, méltóztatik-e a t. ház elfogadni az Apponyi Albert és Szilágyi Dezső képviselő urak által egyetértőieg beadott módositványt ? (Elfogadjuk.) A 142. §. Apponyi Albert és Szilágyi Dezső képviselő urak módositváuya szerint fogadtatott el. Következik a 143. §. Gulner Gyula jegyző (olvasna a 143—146. §%-at, Melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa továbbá a 141. §-f. Kajuch József: T. ház! Ezen §. 3-ik pontját, nehogy valamelyik gyám, illetőleg a rokonok ugy értelmezzék, hogy pl. értékpapírokat is el lebet adni a gyámhatóság helybenhagyása nélkül, következőleg vélném szovegezendőnek: ,.el nem tartható, vagy hasznot nem hajtó ingóság eladása". Beőthy Algernon jegyző (olvassa Kajuch József módosuványát.) A ő-ik pont ekkép szövegezendő: „El nem tartható, vagy hasznot nem hajtó ingóság eladása". Taray Endre előadó: Ezen módositványra nézve az az észrevételein, hogy a 10ő. §., melyre a 147. §-ban hivatkozás történik és melyre a harmadik pont tüzetesen vonatkozik, oly ingóságokat tesz fel, melyek nélkülözhetők. „A nélkülözhető ingó vagyon a gyám vagy gondnok által a szülők és nagyszülők, esetleg a rokonokkal egyetértőleg a gyám vagy gondnok felelőssége mellett, értékesilendő". Tehát egyedül a nélkülözhetősóg képezi jellegéi; azon ingóságnak, melyről ezen §. gondoskodik. Az el nem tarthatókra egy későbbi §. vonatkozik, melyben azt hiszem, a képviselő ur megnyugvást fog találni. Elnök: Következik a szavazás, Beőthy Algernon jegyző (újra felolvassa Kajuch József módositvány át.) Eillök: Elfogadja-e a t ház a 147. g-t. A közigazgatási bizottság szövegezése szerint V (Elfogadjuk! Nemi) A kik elfogadják a 147. g-t a közigazgatási bizottság szövegezése szerint, azok méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott és ezzel a módositvány elesett, Gulner Gyula jegyző (olvassa a 148. §-/.) Gr. Apponyi Albert: T. ház! A rokonokról szóló egész fejezetnek, nézetein szerint, egyik hiánya az, hogy igen tág hatáskört enged a rokonoknak a beavatkozásra, mig az ezen hatáskör gyakorlása esetére okvetlenül szükséges felelőség sehol meg nem állapittatik. Ugy hiszem, hogy e §-ban lehetne e hiányon segíteni. Egészen más természetű, t. i. a rokonok esetleges felelősége, mint a gyámnoké; a rokonok beavatkozása nem kötelesség, hanem jog, tehát ezen beavatkozás elmulasztásaért, felelőssé semmi esetre nem tehetők. De igenis felelőssé tehetők és teendők mindazon károkért, a melyek abból származhatnak, ha ők ezen joggal esetleg a gyámoltnak hátrányára élnek. Ha az előbbi 147. §-t figyelembe vesszük, a melyben azt tapasztaljuk, hogy bizonyos esetekben a rokonok hozzájárulása, a czélbaveít intézkedésekre nézve, még a gyámhatóságnak hozzájárulását is fölöslegessé teszi: akkor meg fogunk győződni arról, hogy ezen igen mélyre ható jogkört minden felelőség nélkül, általuk gyakoroltatni csakugyan nem lehet. Ugyanazért bátor vagyok a 148. §-hoz toldást proponálni. Ezen szakasznak utolsó bekezdése ugyanis így hangzik: „Ha a rokonok 15 nap alatt nem nyilatkoznak, a gyám vagy gondnok a 147. §. eseteiben saját felelősségére intézkedhetik." Ehhez javaslatom szerint hozzátétetnék a következő: „Ellenkező esetben — t. i. ha a rokonok nyilatkoznak — a felelőség másodsorban a beavatkozó rokonokra is kiterjed. Beőthy Algernon jegyző (újra felolvassa gr. Apponyi Albert módositváyát.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Nem gondolnám, hogy .ezen módositvány elfogadása czélszerü volna, mert mint a módositványt tevő t. képviselő ur is mondta, ha a rokonok nem élnek a beavatkozás jogával: ezért felelősségre nem vonathatnak; de ha élnek vele, és ekkor felelősséget hárítanánk rájuk: ennek egyszerű következése az lenne, hogy a rokonok nem élnének ezen joggal, és ennélfogva a törvényjavaslatnak az a czélzata. hogy a rokonok bizonyos fokig befolyást gyakorolhassanak, meghiusittatuék. De különben is a gyámot, kinek megadatik a jog, hogy a gyámhatósághoz vigyen minden dolgot, a rokonok hozzájárulása a felelősség alól lel nem mentvén, megvan a biztosíték a nélkül is, hogy a rokonok felelőssége kimondatván, ezzel részvetők t ill usoriussá tétetnék. Én tehát a magam részéről kérem a t. házat, hogy méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Fel fog olvastatni a módositvány. Beötny Algernon jegyző (olvasni.) Elnök: Méltóztatik a í, ház a 148. §-t a közigazgatási bizottság szövegezése szerint elfogadni? A kik elfogadják, méltóztassanak feállani. (Megtörténik.) A többség a J 48. §-t a közigazgatási bizottság szövegezése szerint elfogadta, és igy a módositvány elesett. Orbán Balázs jegyző (olvassa a 149. és 160. §§-okaí, továbbá a VII fejezet czimét, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 151, §-t.) Szilágyi Dezső : T. ház ! Én e szakasznak első sorához egy. inkább szerkezeti módositványt