Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-253
*2»3. országos ülés június 18. 1877. 145 óhajtanék tenni, mert ezen szakasznak ozélzatát ugy fogom fel, hogy az abban áll, hogy azon atyának legyen joga családi tanács felállítását elrendelni, a ki az atyai hatalmat tényleg gyakorolta halála napjáig, s nem akkor, mikor a végrendelkezést tette, hanem halála napjáig gyakorolta. Különben előállana azon eset, hogy az atya, midőn e végrendelkezést tette, gyakorolta az atyai hatalmat, de azután halála előtt attól, mint érdemetlen elmozdittatott és mégis ezen rendelkezése fenrnarad. Ez, ugy hiszem, nem volt inteníiója a törvényjavaslatnak, s azért a 151. §. első bekezdésének ezen szavai helyett: „az atyai hatalmat tényleg gyakorló atyának jogában áll" azt óhajtanám tenni, „azon atyának, ki az atyai halaimat a kiskorú felett haláláig gyakorolta, jogában áll." Elnök: Fel fog olvastatni a módositvány. Gulner Gyula jegyző (Újra fölolvassa « rnódositványtj) Taray Endre előadó: T. ház! Ezen szerkezeti móclositványra nézve azon észrevételem van. hogy lehetőséget hagy fenn arra nézve, hogy az atya, a ki gyakorolta az atyai hatalmat akkor, mikor a családi tanácsot jogszerint felállította, később bekövetkező véletlen cselekmények által, jöhet oly lielyzetbe, melynél fogva rendelkezése érvénytelenné válik. Ha például valaki az atyai hatalmat gyakorolván, végrendeletileg vagy a végrendelettel egyenlő érvényű más módon családi tanács felállítását rendeli el, és későbben például elmebetegség folytán olyan helyzetbe jön, a mely neki az atyai hatalom gyakorlatát, meg nem engedi : a Szilágyi Dezső képviselő ur módositványa szerint ezen tisztán egészségi állapotának megváltoztatása miatt egy korábban jogérvónyesen fölállított intézkedés megszűnik. Ettől szeretném én távol tartani a szerkezetet, s azért kérem a t. házat, méltóztassék az eredeti jszöveget megtartani. Szilágyi Dezső: T. ház! (Fölkiáltások: Nem lehet szólania!) Elnök: A módositvány beadójának nincs másodszor szólási joga. Szilágyi Dezső: Én a házszabályokhoz kívánok szólani. Nem voltam arra készen, hogy ezen igen egyszerű módositványom ellenvetésre találjon. Jól tudom, hogy másodszor nincs szavam, a háznak azonban jogában áll megengedni, hogy indítványomat bővebben is kifejthessem, ha t. i. arra súlyt helyez. Ha nem helyez rá a ház súlyt. akkor természetesen nem fogja megengedni. Elnök: A házszabályok határozottan ugy szólanak, hogy a módositvány beadóját másodszor szólási jog nem illeti. Ha a t. ház a házszabályok ezen pontján rést kivan ütni. (Fölkiáltások: Nem!) minden alkalommal fognak a mostanihoz hasonló követelések támadni. (Fölkiáltások: Nincs rá SZiíksrrj ,'j KÉFY. H. NAPLU 1875-78. II KÖTET. Remete Géza: Csak azon észrevételem van arra, a mit az előadó ur mondani méltóztatott, hogy ezen szakaszban ki van zárva azon föltevés, hogy az atya, a ki elmezavarodott, végrendeletileg intézkedjék családi tanács fölállításáról. Mert itt van az a szó „tényleg". Ez azt jelenti, hogy az illető az atyai hatalmat gyakorolja. Nem lenne tehát semmi veszély abban, ha Szilágyi képviselő ur rnódositványát elfogadnók. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Szilágyi Dezső rnódositványát.) Elnök : Méltóztatik a t. ház a 151 dk §-t a közigazgatási bizottság szövege szerint elfogadni ? Azok, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja, s e szerint* a módositvány elesett. Gulner Gyula jegyző (olvassa a 152. és 153. §-í, melyek észrevétel 'nélkül elfogadtatván, olvassa a 154. §-í.) Szilágyi Dezső: A 154-ik §-hoz egy módositványom van. E szakasz arról rendelkezik, hogy a családtanács elnökségét ki viszi, s ugy intézkedik, hogy azt a rokonok közül, azok közül tudniillik, kik tagjai a családtanáesnak: vagy az atya által jelöltetik ki, vagy a család tagjai által választatik. Én a családtanács felállítását elfogadom. Elfogadom azt is, hogy törvényes dispositió történjék arra nézve, hogy a családtanács elnökségét ki viszi. De bátor vagyok a t. ház figyelmébe ajánlani azt, hogy én részemről elkibázottnak tartok minden oly családtanácsi intézményt, melyben tisztán és egyedül a rokonok ülnek, melyben nem hatósági személy viszi az elnökséget, mely aztán jelenléte és befolyása által a rokonokat ellenőrizze. Bátor vagyok most már okaimat bővebben kifejteni. A családtanács felállítása ezen javaslat conceptiója szerint nagyobb vagyonnal biró kiskorúakra nézve van tervezve, különösen olyanokra nézve, a kiknél a vagyon kezelési szempontjából a gyám fölötti szakértő, tüzetes, gyakori felügyelet szüksége áll elő. E törvényjavaslat — és nézetem szerint elvileg igen helyesen a családtanáesot gyámhatósági jogkörrel ruházza föl, tehát valóságos hatóságot csinál belőle. Összevetve e dispositiót a fenforgó javaslattal, az eredmény az lesz, hogy ép ott, hol a kiskorúnak nagy vagyona van, a hol a kiskorú vagyonának kezelése fölötti felügyeletnek nagy szükségét látja a javaslat: ép ott ezen hatósági felügyelet tisztán ós egyedül a rokonságra bizatik: mert az árvaszóknek ezen család tanács hatásköréhez semmi köze, a családtanács végzése egyedül a belügyministerhez fölebbezhető, a ki az országban csak egy van, kinek szeme és keze e esaládtaiiácstól igen távol esik. 19