Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-252

136 252. országos Illés juniug IC. 1877. Elsőbben is a 2. pontra kívánok igen rövi­den nyilatkozni. Már több izben jeleztem állapotun­kat, ugy a párisi békekötés irányában, valamint az irányában, hogy mit tartunk hazánk és a monarchia érdekében követendőnek, azaz azt, hogy ne jöj­jenek létre oly alakulások, melyek ezen érdekkel ellenkeznek, ez irányban ujabbat és részleteseb bet ma sem mondhatok. Épen azért erre vonat­kozólag csak utalással már tett nyilatkozataimra, ezen rövid egyszerű nyilatkozatot tehetem. A másik pontra igen is kívánok a t, képvi­selő urnák némileg hosszabban, bár nem nagyon * hosszan, válaszolni. Már a múlt évben, midőn a török-szerb háború kiütött, az osztrák kormány, a magyar kormány és a külügyi kormányzat közt azon megállapodás jött létre, hogy minden fegy­verkivitel bárhol a monarchia határain ne a ren­des időben, szokásos módon, hanem egyesegyedül az illető belügyministerhez tett előleges jelentés és ennek erre kiadott engedélye utján eszkö­zölhető. Ezen rendelet az orosz-török háború kitöré­sekor megküldetett a hatóságoknak, a melyek oda utasíttattak, hogy ezen rendelet alapján járjanak el; tekintve pedig a monarchiának semleges álla­potát, részemről, s a mennyire adataim terjednek, a másik kormány részéről is ez ugy magyarázta­tott, hogy a hadviselő felek egyike számára se engedtessék meg a fegyvereknek határainkon való kivitele; de viszont a hozzánk hasonló semleges vagy békében levő hatalmak számára a nálunk gyártott fegyverek ós torpedók kivitele engedtes­sék meg, mert azt gondoltuk és azt tartom, hogy inig a semlegesség következménye az, hogy a hadviselő felek egyikének se vihessenek tőlünk fegyvereket, addig a hazánkban és átalában a mo­narchiában levő ilynemű gyáraknak és esetleg nagy vidékeknek megkárosítását okozni az által, hogy fegyverek a háborúban nem levő semleges hatalmasságok területére se vitessenek ki: egyál­talában helyes ós igazolható eljárás nem volna és semlegességünkből nem is következnék. (IIe­lyeslés.) Együtt állapíttattak meg, mint mondám, az elvek, és bár hírlapi híreket én is olvastam, nem csak nincs okom kételkedni, hogy az elvek az osztrák kormány által is követtetnek ; de egyik­másik esetben positiv tudomással is birok arról, hogy követtetnek. A mi specialiter a torpedókat illeti, a melyek Fiúméban gyártatnak, a fiumei torpedó gyárból régebben a háború kitörése előtt mindenféle ha­talom számára vásároltattak torpedók, mert rna •-— s vajha az iparnak más ágaiban lenne ha­sonló dicsőségünk — a fiumei torpedókat tartják körülbelől a legjobbaknak, annyira, hogy ezen gyár még Anglia számára is nagy számban adott el torpedókat. Megjelenvén a semlegességi nyilat­kozat, és a kormányok a hatóságokat értesítvén a kivitelre nézve fennálló rendszabályról; én má­jus végével vettem azt az értesítést, hogy alapos gyanú forog fenn, hogy a Fiuméből nem ugyan nyilvánosan, hanem szétszedett alakban és más név alatt feladatván, szállíttatnak torpedók az orosz hadsereg részére. Én részemről, a mint ezen jelentést vettem, hivatkozással az általam idézett rendeletre, június hó 4-én határozottan megírtam, hogy „átalános fegyver ki és átviteli tilalom mindekkoráig még elrendelve nem lévén, az em­lített hadi czikkek, melyek közé kétségtelenül a torpedók is számítandók, a fennebbiek szerint ki­kérendő engedély mellett a semlegesség elvének minden megsértése nélkül a monarchia területé­ről más semleges államokba is kivihetők; meg nem engedi azonban a monarchia semleges állása, hogy az ily hadi czikkek a hadkezelő felek vala­melyike részére vagy pedig a hadviselő államok területére szállíttassanak." Ehhez még csak azt tehetem hozzá, hogy mi­dőn az általam kiadott rendelet megtartására uta­sítottam az illető hatóságokat, megmondtam azt is, a mi e rendeletnek természetes következménye, hogy ha mint dugáru kiséreltetnék a szállítás: fel kell reá ügyelni és ugy kell vele elbánni mint minden dugáruval, azaz, hogy egyszerűen el kell kobozni. Meglehet t. ház, hogy csalódom, de azzal hi­zelgek magamnak, hogy legalább a torpedók dolgá­ban hozzám intézett interpellatióra adott feleletem­mel a t. képviselő ur is meg lesz elégedve, mert azt hiszem, hogy eleget tettem én és eleget tesz a két kormány annak, a mi semleges helyzetünkből folyik. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Irányi Dániel: T. ház: Én nern azon sor­rendben fogom megtenni észrevételeimet a t. mi­nisterelnök ur válaszára, a melyben ő méltóztatott a maga megjegyzéseit tenni, hanem azon rendben, a melyben azon kérdéseket hozzá intézni bátor voltam. Az első kérdésre azt felelte a t. ministerelnök ur, hogy a kormány még a szerb-török háború idején kiadott egy átalános fegyverkiviteli tilalmat. Tisza Kálmán ministerelnök: Nem ezt mondtam! Ha szabad most felszólalnom. (Halljuk ! Irányi Dániel: Kérem !•) Én azt mondtam, hogy a kormány épen azért, hogry ellenőrizhesse, hogy mi történik e tekintet­ben : kiadta azon rendeletet, hogy annak visszavo­násáig, illetőleg a háború tartamáig minden kivi­tel, nem ugy, mint máskor, hanem az illető bel­ügyministernek minden egyes esetre kikérendő engedélye mellett történjék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom