Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-252

130 íh2. országos Illés június 16. 18TT való hivatkozás azon feltevésben mellőztetett, hogy •a, perrendtartás remélhetőleg nem nagyon sokára meg fog változtatni, és igy ebben a törvényben nem kellene arra hivatkozni. Azonban elvi eltérés ezen szakasz és az emiitett módosítások közt nem lévén, ezt nem tartom oly nehézségnek, amely arra bírna, hogy egyik vagy másik módosítást el ue fogadjuk; és a kettő közül, ha az eredeti szöveg megbukik, mindenesetre a Hosztinszky képviselő ur módositványának adnék elsőséget annyiban, a menynyiben az már a perrendtartás szerint jobban praeeisirozza a követendő eljárást. Es pedig nem látok, a módosításokra nézve nehézséget azért, mert utoljára, ha a perrendtartást meg is változtatjuk, azon alkalommal természetesen lehet reflectálni mindazon consequcntiákra, melyek abból származnának. Azonban a többi módosításokat részemről el nem fogadhatom. Nem fogadhatom el azt, mely e §-nak kihagyására czéloz, és legkevésbé tartanám helyesnek, hogy utoljára ezen §-nak azon intézkedése is kimaradjon, hogy a beadott számadás revisio ós további eljárás végett a gyámhatóságnak átadandó, a mi pedig egy nagy hiányát képezné a törvényjavaslatnak, ha ez iránt a kellő intézkedés meg nem tétetnék. De én részemről még azok után is, a miket Szilágyi Dezső képviselő társain felhozott, nem fogadhatom el Teleszky István t. barátom módositványát sem. Már tegnap röviden jeleztem, hogy én is azon veszély bekövetkezésétől félek, melyet (iulner Gyula t. barátom ma jelezett, hogy ugyanis egyes gyámoknak ezáltal ut és mód adatnék arra, hogy a számadás beterjesztésére nézve magoknak meglehetős hosszú időt nyerhessenek, igen sok esetben a kiskorúak nem csekély megkárosítására. De én nem is látom ebben más intézkedésnek szükségét, mert tagadhatatlan az, hogy jogilag tekintve nincs gyám, a ki felállíthatná az elfogadott 115. g. után azt, hogy ő számadással nem tartozik. Itt előállhat a kérdés a felett, hogy adjon-e számadást vagy nem; de csak abból kifolyólag, hogyha, felteszem, ő azt állítja, hogy ő már beadta, akkor, amikor a gyámhatóság azt mondja, hogy még kellő számadás be nem adatott, csakhogy ez már többé nem jogi kérdés, hanem az épen az árva ós gyámügyek kezelése körébe tartozó kérdés. De Szilágyi Dezső képviselő ur a 124. g-ra hivatkozik. Én engedelmet kérek tőle, de ón ugy értem a dolgot, hogyha valamely törvényben meg vannak határozva a hatóságok, az egymás felett következő forumok, és az azokhoz való fölebvitel, és ha azután ezen törvényben egy vagy más ügyre nézve tárgyalás rendeltetik, ugy a mint a 124. §-ban a számadás elkészítésére, ha csakugyan azon §. nem mondja meg, hogy a törvényben átalában felemiitett fölebbezés ezen esetre ki nem terjed, az sua natívra ezekre kiterjed. De menjünk már most tovább. T. képviselő társam azt mondja, hogy ő elvi fontosságot nem lát benne, de azt mondja, akár a közigazgatási hatóságok közt marad a fölebbezés, akár a bírói hatóságok közt: körülbelül egyforma lesz az eredmény. E fölött ma vitatkozni nem akarok, bár ellenkezőjét a mostani praxisból könnyen lehetne kimutatni, de hivatkozom arra, a mire ő hivatkozott, hogy a 124. §. el lévén fogadva, azt most meg nem változtathatjuk, és miután meg nem - változtatjuk, a számadás kérdésében már meg lesz a közigazgatási hatóságok közti fölebbezés joga és az által előállható időveszteség, és ha már most a 125. §-ban még a bíróságot is megbízzuk azzal, hogy minden fokozatban intézkedjék, meg lesz az ujabb, a kétszeres időveszteség, pedig azt csakugyan meg nem tagadhatja és nem is tagadja senki, hogy egyik, a mi legszükségesebb, az az, hogy a számadások beadása iránt minél kevésbé lehessen a gyámnak halasztásokhoz nyúlni: mert hisz az árva vagyon biztosításának ez egyik elkerülhetlen feltétele. (Élénk 'helyeslés.) Természetesen, t. ház, ha valaki abból a nézetből indul ki, a melyből egy ma felszólalt képviselő ur kiindult, hogy a gyámhatóság és a számolni tartozó gyám közt a viszony az, a mi a hitelező és az adós közt: akkor természetesen a gyámhatóságra ezeket a feladatokat nem bizhatni; de én ez állítást, megvallom, még csak arra sem tartom érdemesnek, hogy ellenében polemizáljak ; mert a hatósági eszmével, a gyámság egész eszméjével annyira ellenkező, hogy csak is egy, kellőleg meg nem gondolt mondat kimondásának tekinthetem, mert nem gondolnám, hogy maga is be ne lássa azt, hogy az teljesen védhetetlen. Mindezek után, t. ház, ón részemről a szöveg elfogadását helyesnek tartom ; de ha ez el nem fogadtatnék, arra kérem a t. házat, hogy Hosztinszky képviselő ur által beadott módositványt méltóztassék elfogadni. Babics István: T. ház! Én ezen §. megtartása mellett szavazok és pedig azért, mert azon eset, melyet Szilágyi Dezső képviselő ur felhozott, e §. szerint soha elő nem fordulhat, mert e §. a gyám és gondnok számadásáról, nem pedig az atyáéról tartalmaz intézkedéseket. A fölhozott esetnek nézetem szerint nem szükséges megvitatva lenni azért, mert azon kérdés, vajon köteles-e a gyám számolni vagy sem? A 115. §. által teljesen meg van oldva. E szakasz a számadási kötelezettséget még arra is kiterjesztette, a kit az atya végrendeletében