Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.

Ülésnapok - 1875-252

252 országos ttlés jitníus J6,1877. 131 a számadás alól felmentett. Itt a perrendtartásra hivatkozni tökéletesen fölösleges, mert azt. a mi abban tartalmaztatik, elintézi a 115. §. Azt pedig, a mit Hosztinszky képviselő ur indítványozott, nem fogadhatom el azért, mert az a peiTendtartásnak oly §-át kívánja fölvenni, mely Erdélyországra nézve nem áll és igy Erdélyországra nézve nem is alkalmazható. (Elénk ellenmondás.) Szilágyi Dezső: T. ház! Félreértett szavaimnak helyreigazítása végett kérek szót. Az előttem szólott képviselő ur egyik állításomat félreértette, s meglehet, hogy a ház elhatározására befolyással lehet. Én nem azt mondottam, hogy a 125. §. rendelkezik a szülőkről, hanem azt, hogy e törvénynek 26. §-a azt mondja, hogy „azon esetekben, a melyekben az atya a jelen törvényjavaslat szerint a jövedelemről számot adni tartozik, erre nézve a gyámi ós gondnoki számadásra vonatkozó szabályok jönnek alkalmazásba." Hogy mely szabályok jönnek alkalmazásba az atyára és a szülőkre nézve, azt megmondja a 125. §. Ez az a mit állítottam. Elnök: Mielőtt a kérdést szavazásra feltenném, még egyszer fel fogom olvastatni a beadott módositványokat. Molnár Aladár jegyző (olvassa Metzner Gyula módositványát.) Gulner Gyula jegyző (olvassa Teleszky István módositványát.) Molnár Aladár jegyző (olvassa Taray Endre módositványát. Horváth Gyula jegyző (olvassa Hosztinszky módositványát.) Elnök: Először azt a kérdést vagyok bátor feltenni, elfogadja-e a t. ház a 125-ik §-t a közigazgatási bizottság szövegezése szerint. A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház elfogadja, és ennélfogva a beadott indítványok és módosítványok elesnek. Következik a 126. §. Gulner Gyula jegyző (olvassa a 126. §-*.) Paczolay János: T. ház! Én a 126-ik §-t magában elfogadom, de a 127. §. rendelkezésével összeegyeztetve, ugy a mint áll, nem fogadhatom el. Nem fogadhatom el azért, mert ha a 126. §. intézkedése igy marad mint a törvényjavaslatban van s nemkülönben a 127. §. intézkedése a jelen szerkezetben megmarad : akkor az következik be, hogy a jóhiszemű, a törvénynek engedelmeskedő gyám, vagy gondnok sokkal roszabb hetyzetbe jut, mint az, a ki törvényszerinti kötelezettségének t. i. a számadástételnek eleget nem tesz Mert ha én a nekem önkényesnek látszó gyámhatósági intézkedésnek eleget nem teszek és számadásomat be nem adom: mi lesz.a következése ? Az, hogy mint a §. mondja, ellenem felhívási per indíttatik. Ennek következtében vagy beadom, vagy be nem adom számadásomat. Ha makacs gyám akarnék lenni, és nem adnám be számadásaimat, ennek következése az lenne, hogy a perrendtartásnak jelenlegi intézkedése szerint a gyámhatóság köteles lenne ellenem a bíróság elé okadatolt keresetlevelet benyújtani, melynek eldöntése a bíróság elé tartozik, már pedig érdemleges eldöntést, — hacsak in contumatiam el nem ítélnek, — nem hoz és nem hozhat a bíró máskép, mint a félnek a beadványra vonatkozó kihallgatásával. És igy ez által a makacs gyám elfogja érni azt, hogy az ő számadásai az illetékes hatóság elől el vonatván, a perrend tartás t szerint hozandó ítélet mellett döntetnek el. Es eléri még azt a 125. §. értelmében, hogy ha ő ellene az ingó vagyonra foglalás vagy ingatlanaira bekeblezés kéretik, az első esetben a törvény értelmében a bíróság a perrendtartás szerint határoz, a második esetben a bíróság a telekkönyvi szabályok szerint fog eljárni. Ennek következése az, hogy az ingó vagyon lefoglalása esetében utólag, a perrendtartás értelmében, keresetlevéllel tartozik a biztosítást kérő fél igazolni a biztosítás alaposságát, és igy módot és alkalmat nyújtunk a számadást be nem adó félnek arra, hogy mint alperes húzhassa a port addig, mig a peres formák közt a pert huzni-vonni lehet. Jgy van a bekeblezésnél is. Itt a telekkönyvi hatályok szerint tartozik a telekkönyvi bíróság eljárni ellene, és ha a bekeblezés megtörtént, tartozik a gyámhatóság, mint a ki a bekeblezést kéri, felperesként fellépni és kérelmét per utján igazolni; holott a 127. §, értelmében a jóhiszemű és a számadást beadó gyám és gondnok ellen a biztosítás nem a perrendtartás által kitűzött bíróság részéről, hanem maga a gyámhatóság által peren kívül intéztetik el, s ezzel sokkal roszabb helyzetbe jön a lelkiismeretes, mint a makacs gyám. Én ezt az osztó igazsággal nem tartom megegyeztethetőnek. Én azon meggyőződésben vagyok, hogy a törvénynek minden polgár irányában egyformán kell eljárnia. Hogy tehát ne történhessék oly intézkedés, miszerint a roszhiszemü gyám és gondnok helyzete kedvezőbb legyen, mint a jóhiszemüé, a következő móclositványt vagyok bátor benyújtani: „A 126. §-hoz. A felhívási kereset, vagy a büntető bíróság értesítése esetében, valamint a gyámhatóság által hozzá benyújtott számadások folytán veszélyezetteknek mutatkozó öszszegek erejéig a gyám vagy gondnok stb." Ekkor az fog bekövetkezni, hogy egyformán fognak eljárni a számadásnál valamennyi gyámok 17*'