Képviselőházi napló, 1875. XI. kötet • 1877. május 5–julius 7.
Ülésnapok - 1875-252
124 252. országos ülés JUHÍUS 16. 157". ur azt mondta, hogy én meg volnék megnyugtatva és hogy a szakértők működését helyesnek tartanám, amit én nem mondtam, én azt tartom : a valóságban sok pontban fog kelleni azokon változtatni, mert, mint az élet is mutatja, a theoriában felállított munka igen gyakran nem szokott minden tekintetben kielégítő lenni. Ennek bizonyítására szükség nincs. Hiszen gyakran a legkisebb épületek tervezetét, mikor az épités foly, meg kell változtatni, már pedig ez a szabályozási munka nem ily kis épület. De kénytelen vagyok még a tapasztalásból azt is megjegyezni, hogy a hol erélyes férfiak állottak a szabályzati vidékeken : ott legtöbb esetben az ily vizáradások rombolásokat okoztak; mig másutt veszély nélkül mentek el. Ott azonban a hol ezelőtt roppant veszélyek voltak és nem volt ember a gáton : most egy arra való erélyes kormánybiztos nyugodt és biztost alvást eszközöl az egész vidéken. Ekként sok függ attól, miként vitetik valami keresztül. Én kérem a t. házat, méltóztassék a határozati javaslatot elvetni, nem azért, mintha a t. házra nagyobb felelősség jönne: mert nem fog jönni; de mert oda fog különben is megérni a dolog, a hová azt a határozati javaslat kívánja, csakhogy másképen, t. i. segíteni fogunk ott, a hol kell és előkészítjük a dolgot a részletes, mindent felölelő munkára. (Helyeslés a középer.) Elnök: T. ház! Miután a javaslat indokolás végett volt kitűzve napirendre, azon kérdést vagyok bátor a t. házhoz intézni, hogy Irányi Dániel képviselő ur által mai napon indokolt indítványt méltóztatik-e tárgyalás alá vétetni, vagy nem? (Igenl Nemi) Kik tárgyalás alá vétetni kívánják, méltóztassanak fölállani, {Megtörténik.) A ház nem kívánja tárgyalás alá vétetni. Következik a gyámsági és gondnoksági ügyekről szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Az előadó ur kivan szólani. Taray Endre előadó: T. ház! Azon aggályokkal szemben, melyek a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 125. §-nak szövegezése iránt a tegnapi tárgyalás folyamában fölmerültek, óhajtanám azon szempontot földeríteni és lehetőleg igazolni, melyből a közigaztási bizottság e szakasznak szövegét ekként elfogadhatónak találta. {Halljuk.) Megismerem ugy jogosultságát, mint alaposságát azon aggályoknak, melyek itt fölhozattak, nem. is azoknak megezáfolására vállalkozom; hanem egyedül enyhíteni és eloszlatni óhajtanám azokat felszólalásommal. Tagadhatlan az, hogy a gyámi hatóságoknak kivételessége a polgári perrendtartással szemben e törvényjavaslatnak különösen e szakaszában praegnans kifejezést talál és hogy a kivéteíesség indokolást és igazolást igényel, azt is készséggel elismerem : de azon igazolás meg is van. Fontos tekintetek, nyomatékos érdekek alapjáról vétetett az ; és e mellett gondoskodva lett a felől is, hogy a számadással tartozó gyámok és gondnokok sem védelmi jogaikban korlátozva, sem részökre a polgári perrendtartásban nyújtott jogorvoslatok megvonva ne legyenek. Lényeges különbség létezik a számadási keresetek, és gyámok és gondnokok által beadott számadások közt. Amazokban nem csak a számadási kötelezettség vétethetik tagadásba, de megtámadható az egész számadásnak minden egyes tétele, ugy valósága, mint mennyisége és jogosultsága tekintetében. Hogy tehát a polgári életnek számtalan jogviszonyai ós cselekvényei alapján meginduló jogérti küzdelemben a védelemre és támadásra minden fegyver szükséges a feleknek : e védelmi és támadási fegyvereket részökre a polgári perrendtartás nyújtja is, a bizonyítási módok ós jogorvoslatok különféle nemeiben. És hogyha ezen eszközöket a felek a küzdelemben felhasználják, akkor csak saját jogukkal élnek. Nem ekként áll a kérdés a gyámügy és gondnoksági ügyekre nézve. A gyámsági és gondnoksági ügyek pontos kezelése feletti felügyelet és annak kapcsában a gyámi és gondnoki számadások megvizsgálása az államhatalomnak nem egyedül joga, de azt hiszem tulnyomólag kötelessége. Méltányosan tehát nem lehet megtagadni az államtól azt, hogy ezen kötelességnek teljesítését épen a gyámoltak és gondnokoltak érdekében lehetőleg gyorsan, az állami kiadások kímélése érdekében pedig röviden és egyszerűen eszközölje, a menyinyíre és ha lehet. E lehetőség pedig meg van í. képviselőház. A gyámi és gondnoksági számadásoknak tiszta átlátszó alapját a leltár képezi. A számadások bevételi és kiadási tételei a hagyatéki tárgyalások alapján ugy czimökre mint a legtöbb esetben mennyiségökre nézve is tökéletesen megállapíthatók ós hogy a gyámok és gondnokok az előbb kiszabott határokon tul ne menjenek, arra nézve a tegnap Teleszky István t képviselő ur által beadott és a t. ház által el is fogadott kibővítés által sikeresen gondoskodva van. Ilyen átlátszó, ilyen helyes számadások megvizsgálása nem a tulajdonképeni bíráskodásnak, hanem inkább az egyes tételek gyámhatósági igazolásának képezik tárgyát. Nézetem szerint tehát, a midőn ilyen számadásoknak nem a rendes bíróságokhoz, hanem inkább a gyámhatóságokhoz utasította a törvény : akkor e szöveg elfogadásával a közigazgatási bizottságnak eljárása ugy a czelszerüsóg mint a takarékosság szempontjából teljesen indokolható, és azonkívül szabadon hagyta még azt is, hogy a gyámok és gondnokok nincsenek megfosztva azon védelmi eszközöktől, melyek részökre szükségesek ós melyek két sorban állanak rendelkezésükre, először e törvény szerint, felebbezésük folytán a számadásoknak háromszoros
