Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-237
237. országos ülés május U. 1877. 387 kijelöltetik az irány, melyben a módosítást a ház kívánja. Mert én szeretném tudni, akár az egyik, akár a másik bizottság mit fogna e nélkül csinálni; és másfelől épen azt látom, hogy ekként azután a háznak nem lehetne soha eredményre jutnia ; mert ha akár ugyanazon bizottság, akár más, mielőtt tudná, hogy a ház mily irányt kivan követni, tárgyalja njra a törvényjavaslatot: akkor ismét ott lehetnénk, hogy ugy terjesztetnék be a törvényjavaslat, hogy az nem azon elvek alapján nyugodnék, melyeket a ház többsége helyesel. A visszautasításnak, ha egyátalában van helye, az én meggyőződésem szerint csak ugy van helye, ha az irány, melyben a változtatás kívántatik, kijelöltetik. Ebből már magából folyik, hogy én Apponyi Albert képviselő ur indítványát el nem fogadhatom. A mi Teleszky képviselő ur indítványát illeti, épen azért, mert az előttem szólott képviselő úrral ellentétes nézetem van a fölött is, azt hiszem, hogy az eldöntés minden esetre kétfelé választandó ; mert ha a t. ház többsége elfogadja azt, ami ama javaslatban foglaltatik, hogy a szülői hatalom helyett az apai hatalom igtattassék a törvényjavaslatba és egyátalában azután a családi hatáskör, áttérve a nőre ós nagyszülőkre, a rokonokra stb. azon elvek szerint szabályoztassék, melyeket Teleszky képviselő ur előadott: akkor a dolog természetében van, hogy a törvényjavaslatot ezen szempont, de csak is ezen szempont és a vele 'rokonszempontok érvényesítése czéljából vissza kell a bizottsághoz utasítani : mert csakugyan azon szempontok nemcsak az első fejezetben, hanem a törvényjavaslatnak igen sok fejezetében érvényesülnek. Ha tehát az irány ezen szempontból megváltoztatik a ház által, azt az egész törvényjavaslaton keresztül kell vezetni. Hogy ne kelljen ismét, talán rögtön felszólalnom, bátor leszek röviden magáról az általam kijelelt szempontról szólni. Én megvallom a magam részéről, abban, hogy az apai hatalom helyett a szülői hatalom vétetett be a törvényjavaslatba, miután azt, hogy a szülői hatalmat ki gyakorolhassa korlátlanul, vagy majdnem oly korlátlanul mint az apa, és mint kelljen azután megbírálni, kik a jogosultak, a törvényben kellőleg kifejezni lehet, és bizonyos mértékig kifejezve is van, magában az eszmében nem hátralépést: igaz hogy ujitást, de szerintem javítást látok. Nem számítom azonban ezt azon pontok közzé, a melyek ha megváltoztatnak, ezen törvénynek gyakorlati hatálya csorbát szenvedne. Méltóztassék a t. háznak határozni. Ha abban a nézetben volna netalán a többség, hogy ezen ujitást. — mert újításnak elismerem, — nem volna helyes most behozni, hogy annak csakugyan ideje majd a polgári törvénykönyv alkotásakor lesz, hanem vigyük keresztül a nálunk eddig létezett jogintézmények és elvek szellemében a rendezést, miután ez a törvény gyakorlati horderejót nem érinti: én ez ellen valami nagy kifogást tenni nem fogok, s ekkor természetesen a bizottsághoz való utasítást sem fogom ellenezhetni; de kérem, mindenesetre méltóztassék elsőben ezen nézpont fölött dönteni, mert csakis, ha e nézpont kijelöltetik, csakis akkor van egy bizottsági tárgyalásnak sikere. De kötelességemnek tartom félreértések kikerülése végett megjegyezni, hogy én a t. képviselő ur indítványát nem éri dmezhetem ugy, hogy az egyértelmű volna azzal, hogy a bizottságban az egész törvényjavaslat újra tárgyaltassók; hanem értelmezhetem csakis ugy, hogy a bizottság a kijelölendő elvek alapján az anyagi polgári jogra vonatkozó dispositiókat vegye revisió alá. {Helyeslés') Mert az ellenőrzési, hagyatéki intézkedéseket nézetem szerint az indítvány nem illetheti, nem érintheti. Mondom tehát, ha maga a kiindulási pont a t. ház által elfogadtatik: akkor természetesen oly értelmezéssel, mint a milyet bátor voltam elmondani, s mely az indítványozó ur nézetével is megegyezik, a bizottsághoz küldést, mint annak természetszerű folyományát elfogadom. Óhajtom pedig, hogy ez ugyanazon bizottsághoz küldessék, a mely a törvényjavaslatot tárgyalta. Óhajtom több oknál fogva. Először azért, mert ha nem az egész javaslat felbolygatásáról van szó: természetesen azon bizottság, a mely annak részleteit legjobban ismeri, legkönnyebben lesz képes a házban elfogadott elveket a törvényjavaslatban keresztül vinni, és ebben nem szolgál akadályul az, a mit a t. képviselő urak közül — nem tudom hirteleniben — melyik, mondott, hogy igen fontos jogi kérdések forognak fenn a Teleszky képviselő ur indítványa szerint is ; mert egyfelől méltóztassanak megengedni, azon bizottságnak is vannak oly tagjai, a kik a jogi fogalmakkal ismerősek, másfelől házszabáh^aink megengedik nem csak azt, hogy az indítványozók a bizottsági tárgyalásokban részt vehessenek; de még szükség esetébon minden bizottságnak joga van, ha szükségesnek látja, szakértőket is meghívni. Tehát ebben semmi veszedelem nincs. Mig az, nézetem szerint nem egészen helyes eljárás volna, hogy egy bizottságnak munkálata mintegy revisió végett a ház más bizottságához utasíttassák. Én tehát ismételve kérem, méltóztassanak mindenekelőtt a nézpontok felett, a melyek kijelöltettek, határozni, és ha azok elfogadtatnak a ház többsége által: akkor igenis azon korlátozott megbízással, mely az indítványban is foglaltatik, s melyet jelezni bátorkodtam, méltóztassék az 49*
