Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-237
388 237. országos ülés májas S. 1872irányeszmék keresztül vitele végett a javaslatot a bizottsághoz utasítani. (Helyeslés a középen?) B. Sennyey Pál: T. ház! Minden esetre sajátságos és tudtomra praeoedens nélküli eljárás, hogy midőn a ház átalános vita után a részletes tárgyalás alapjául valamely törvényjavaslatot elfogadott, a részletes tárgyalásnál a törvényjavaslat általános irányával egészen ellentétes elvek tűzetnek ki, ez részletes tárgyalásnak neveztetik és az ekként kitűzött elvek alapján a javaslat azután szövegezés végett bizottsághoz utasittatik. (Helyeslés több oldalról.) Mert azt, ugy hiszem, e házban senki sem fogja tagadni, hogy Teleszky t. képviselőtársunk indítványa radicaliter ós elvileg ellentétben van azon törvényjavaslattal, melyet a ház a részletes tárgyalás alapjául elfogadott. (Helyeslés több oldalról.) Egyébként magam is azon nézetben vagyok, hogy módot kell keresni arra, hogy a t. ház azon inpasseból, a melybe a most érintett szavazás által jutott, kibontakozhassak. Mindnyájan óhajtjuk, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslatból jó törvény legyen; mindnyájan irtóznánk attól, ha a törvényjavaslat ugy, a mint előttünk van, csupán alaki okokból csakugyan törvénynyé válnék. A legkorrektebbnek tartanám Apponyi Albert gróf t. barátom indítványának elfogadását. Ha azonban az az ut, a melyet nekünk Teleszky képviselő ur mutatott, az, a melyen a t. többség e törvényjavaslaton javítani kivan: akkor sem én, sem azt hiszem elvbarátim annak elfogadása elé akadályokat gördíteni nem szándékozunk. Csak hogy az egyik hiba után ne essünk a másikba! Ne fogadjunk el oly elveket és vezéreszméket, melyeket még jóformán nem is ismerünk. (Helyeslés több oldalról.) Egyszeri hallásra csak nem fogunk oly elveket kitűzni, melyek lehetnek helyesek, de melyeknek ily módon való rögtönzött tárgyalása megint a dilletantismus ós rendszertelenség azon hínárjába juttathatnának benünket is, , a melybe ezen törvényjavaslat szerkesztői beleestek. (Helyeslés több oldalról.) Ha tehát a t, kormány ós a ház többsége csakugyan a Teleszky képviselő ur által kijelölt utat választaná, melyet én nem tartok teljesen czélra vezetőnek; de mely elé akadályokat gördíteni nem szándékozom: méltóztassék legalább az indítvány kinyomatását elrendelni, és mint önálló indítványt, mint olyant, mely az általánosságban elfogadott törvényjavaslattal ellentétben van, külön tárgyalásra kitűzni. (Helyeslés.) Gulner Gyula előadó: T. ház! Abban tökéletesen egyet értek az előttem szólott b. Senynyey t. képviselő úrral, hogy csakugyan sajátságos az, hogy akkor, mikor átalános vita alapján egy törvényjavaslat elfogadva lett: azon törvényjavaslatnak egyik alapeszméje, mert az kétségtelen, hogy a felhozottak az első fejezetben lefektettetett anyagi dispositiók alapeszméletét képezik, — a részletes tárgyalásnál ezen alapeszme ismét felforgattasék. Én azonban t. ház, azt még kevésbé tudnám érteni, és itt a t. ministerelnök úrral értek egyet, hogy ha már a t. ház jónak látja a törvényjavaslatot egyik vagy másik bizottsághoz utasítani, ez" külön bizottsághoz menjen vissza, a mely a szükséges tájékozás nélkül levén oly javaslatot terjesztene elő, mely a házat nem fogná kielégíteni. Én ezen meggyőződésben vagyok, és mondom ezt nemcsak azért, mert itt kötelességem igy szólani, mint a közigazgatási bizottság előadója, ki a bizottság álláspontját tartozik védeni; de mint egyes magán képviselő meggyőződéstől is. A törvényjavaslat alapelvei közzé számítja különösen az első részben azon újításokat, melyek a szülei hatalomról szólanak. Én ezt helyeslem. A törvényjavaslat azon elvből indul ki, hogy az államhatalom befolyását csak ott kell érvényesíteni, hol az illető kiskorú személyes és anyagi ügyeire nézve biztosítékok nincsenek. Ez az oka, hogy a közigazgatási bizottság nem elégedett meg azzal, a mi eddig anyagi törvényeinkben létezett, t. i. az atyai hatalommal, ós azon dispositiókkal, melyekre vonatkozólag Teleszky képviselőtársam az ő észrevételeit megtette ; hanem egyenesen a szülői hatalom fogalmát vette fel a törvényjavaslat első fejezetébe, mint alapgondolatot. Kérdés tehát most csak az, helyesli-e a t. ház, hogy a szülői hatalom, mint ilyen — a részletekre, stylistikára, a törvényjavaslat összeállításának oekonomiájára nem akarok vonatkozni, — bejőjjön-e a törvénybe"? És itt legyen szabad megjegyeznem a t. ministerelnök ur előadására, hogy én azt hiszem, hogyha igyekezünk a gyámsági gondnoksági ügyek rendezése iránt törvényt alkotni, még pedig, mint előttem ez több alkalommal megjegyeztetett, majdnem codexet: akkor igyekezzünk oda minden olyan dispositiót fölvenni, mely ezen ügyre vonatkozik, de ne vegyünk fel semmi olyat, mely nem tisztán oda tartozik Már ebből kifolyólag azt hiszem, hogy a ki e törvényjavaslattal a tárgyalások alatt komolyan foglalkozott s annak alapeszméi felől gondolkozott: annak első pillantásra szemébe kellett ötleni annak, hogy ezen törvényjavaslatba a szülői hatalom felvétele javasoltatik. Itt tehát nem uj kérdéssel állunk szemben, mint Sennyei báró mondja, mert az eddigi gyakorlattól, a mostani törvényes dispositióktól eltérőleg a szülői hatalom e törvényjavaslatban mint ujjitás benfoglaltatik. Ismétlem tehát, a kérdés csak az: helyesli-e a t. ház azt, hogy a szülői hatalom a törvényjavaslat
