Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-237
237. országos ülés május 3. 1S77. 331 bizottsági átvizsgálást javasolja. (Élénk helyeslés több oldalról. Felkiáltások: Szavazzunk!) Elnök: A szólásra senki sem lévén feljegyezve, az átalános vitát b?iejezettnek jelentem ki. A szavazás előtt szólásra van még jogosítva az előadó. Tisza Kálmán ministerelnök és belügyminister: T. képviselőház! (Halljuk\) Miután már a tegnapi napon kijelentettem vala, hogy ha a részleteknél egyes fejezetekre nézve, vagy egyes részekre vonatkozólag elvi külömbséget involváló indítványok tétetnek: én nem fogok azok ellen szegülni, hogy az elvek itt eldöntetvén, a keresztülvitel az illető bizottsághoz utasíttassák, igen örülök, hogy ezt már tegnap nyilatkoztattam, mert ha tegnap nem nyilatkoztam volna így, midőn nem is beszéltem 2—3 összefüggő szakaszról, a mint ezt az előttem szólott t. képviselő ur értette; de ha tegnap nem nyilatkoztam volna így: őszintén megvallom, ma ezen nyilatkozatot nem tenném, mert ma tenni ezen nyilatkozatot az ő nyilatkozata után, annyi volna, mint beismerni a törvényjavaslatban mindazon képtelenségeket, melyeket én legnagyobb részben alaptalanul felhozottaknak tartok; de azonban a tegnapi napon megtévén azon nyilatkozatomat: azt, daczára a t. képviselő ur beszédjének, vissza nem vonom. Mindemellett egy pár észrevételt tenni kötelességem. (Halljuk \) Ezek egyike az, hogy én igen helyeslem t. képviselő-társam felszólalásának azon részét, melyben azt mondotta, hogy ő nem tartja ezélszerünek beszélni azokról, mik e törvényjavaslat keresztülvitelére, megítélésére szorosan nem tartoznak. Ezt helyeslem; hanem midőn ebből következtetőleg, mintegy hibáztatta azokat, kik szemben a múlt idők alkotásáról a mostani kormány alkotásait kiemelték : az igazság érdekében lett volna, hogy hibáztassa azokat is, kik ezt az ellenkező eljárással provocálták; (Helyeslések a középről.) pedig hogy ez igy történt, arról mindenki, ki tegnap a házban jelen volt, bizonyságot tehet. r (Felkiáltások: ügy van!) Én a törvényjavaslat irányában legelőször azon álláspontot foglaltam el, azt foglaltam el a bizottságban, azt foglalom el itt a képviselőházban, hogy én részemről mindahhoz, a mi az árvaügyek kezelését, ellenőrzését, ezen egész törvénynek gyakorlati eredményét, és igy a hagyatéki eljárás módozatait is illeti, meggyőződésem szerint határozottan ragaszkodom, s mindabban, a mi más téren mondatott, részemről igen szívesen kész vagyok nem csak javitmányt elfogadni, de ha az által a törvény gyors életbeléptetését lehetővé teszem, még olyanokra is ráállani, például az anyagi magánjog körében, melyek némileg meggyőződésem szerint formulázva a törvényjavaslatban jobban vannak. Ez azon határ, melyet magamnak vontam és vonok, azaz fentartani mindent, mitől egy törvénynek gyakorlati haszna függ, mondom a kezelés, ellenőrzés, a hagyatéki tárgyalás módozatai; de engedni a törvény létesüiése ezé Íjából, mindabban, mi által az, mitől e törvény gyakorlati haszna függ, veszélyeztetve nincsen. (Helyeslések több oldalról) Én t. ház, nemcsak, — hogy ugy mondjam — kellemetlenség nélkül, de élvezettel hallgattam, a t. képviselőtársam beszédét, nemcsak szónoklat! becsénél fogva; de azért is, mert megvallom, magam sem vagyok épen ellensége némelykor, ha nem is épen annyira itt e házban, a szőrszálhasogató, apró kis szurkálásoknak: ha azok oly elmésen történnek, mint történtek most; de engedjen meg nekem a t. képviselőtársam: sem ő, sem senki e világon — és én nem akarok törvényekre hivatkozni, melyek pedig nem voltak igen hosszuk és adtak félreértésekre okot, — nem fog oly törvényjavaslatot szerkeszteni, melyre, — egyes szakaszait kiszakítva, kivált stylaris tekintetben, eltérő nézetek mellett kifogásokat tenni ne lehetne; (Helyeslések több oldalról) valamint egy hosszú több száz szakaszokra terjedő, majdnem — nem merem e szói használni, nehogy nagyon sokat látszassam igényelni, — ezen törvénynek, codexekben azt, hogy a rokontárgyak több szakaszban is legyenek említve, ugy hiszem, per absolute elkerülni nem lehet. És valamint ezt nem lehet elkerülni, pedig ezt a t. képviselő ur a javaslatnak hibájául rótta fel, ugy ez még nem ok arra, hogy ezért a részletes tárgyalásnál ne lehessen javítani; mert ha ekkor megváltoztattatik egy §, a melylyel rokonintézkedések több §-on vonulnak át, annak következménye az, hogy, a mint az előbbi §-nál a módosítás megtörtént, annak keresztül kell vitetnie a többieken is; és a menynyiben a módosítás sok §-t érintene ; előállhat a szükség, az egyszer elfogadott elv keresztülvitele czéljából, a bizottságra bízni, hogy azt az egész törvényen vigye keresztül. Méltóztassék megengedni, ha ez igy nem volna, és ha azon körülményből, hogy valamely elv, a mit valaki nem tart helyesnek, megváltoztathatónak Ítéltetik, az következnék, hogy nem lehet a házban részletes tárgyalás, hanem a javaslatot a bizottsághoz kell utasítani: egy kissé hosszabb törvényt nem lehetne a házban részletesen tárgyalni, hanem azt talán tízszer a bizottsághoz kellene utasítani és azután a t. háznak en bloc elfogadni; mert a házban változtatás nem lehetséges. (Helyeslések.) Hogy a kötelezettség sorrendje a szülei kötelességre nézve ezen törvényben is fellelhető, ezt ha szükséges lesz. a részletes tárgyalásnál leszek bátor kimutatni s igy ez irányban a t. képviselő urnák nem lehet aggálya. Bátor vagyok egyszersmind arra is hivatkozni, hogy az, a mit a gond-