Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-237

237. országos ülés május 3.1877. nokság alá helyezésre nézve, mint közigazgatási hatóság által gyakorolható jogmegszoritást emiitett — ha jól emlékszem a 35. %. 7. pontjára nézve — határozottan kimondatik, hogy annak módosításai felett a rendes bíróság határoz. Méltóztassék a 46. §-t. megnézni, a hol idézve vannak azon pontok, melyekre nézve határozottan kimondatik, hogy a bíróság határoz. Különben azt sem tagadhatom, hogy a t. képviselő ur által tett észrevételek közt nem egy vonatkozik olyan tételre, a mely az eredeti szövegben nem foglaltatik, de a bizottságban, és pedig ha nem is jogi tekintélyeknek, de legalább jeles jogászoknak ismert férfiak által igtattatott be. Nem azért mondom ezt, hogy e helyen ítélni vagy határozni akarnék a fölött, hogy melyik nézet helyesebb; a képviselő uró-e vagy pedig azoké, kik azon §§-at megváltoztatták. Azonban ez mindenesetre jelensége annak, hogy az, a mi ezen javaslatban van, nem épen oly határozott képtelenség, mert hiszen, — privative, ha méltóztatik kívánni, nevekkel is szolgálhatok, — elismert jogászok, és hogy még tovább menjek, mert a képviselő ur hivatkozott az Erdélyben fennlévő osztrák polgári törvénykönyvre, — a többek közt oly jogász indítványára történt a módosítás, a ki épen az erdélyi jogviszonyokat ismeri tüzetesen. De mondom t. ház, nincs miért, hogy a ház türelmét hosszabban fárasszam; a törvényjavaslat megvitattatok, a t. ház határozhat a fölött: elfogadja-e általánosságban ? Én a magam részéről tegnapelőtt is, tegnap is jeleztem, és ezen perczben is jelezem ezzel szemben álláspontomat, kifejeztem azon meggyőződésemet is még a tegnapi napon, hogyha csakugyan, mint utóbb maga t. barátom is monda, főbb elveiben helyesli ezen törvényjavaslatot: akkor csakugyan magából a törvényjavaslat és a czélszerüség szempontjából indokolva azt, hogy e javaslat a részletes tárgyalás alapjául el ne fogadtassék, nem látom. Nem látom indokolva annyival kevésbé, miután ismételve kijelentettem, hogy ha tétetnek bármely fejezet ellen — kivévén az általam életfeltételül kijelölteket — oly indítványok, melyek több részen vonulnak át, és ide értem, hogy kimondjam az anyagi polgári jogra vonatkozó részeket: ahhoz, hogy az ezen indítványokkal újra megfontolás alá vétessék, magam is teljes készséggel hozzájárulok. Ily irányban, ily tekintetben, de ismételve ugy, hogy a mi a kezelésre, ellenőrködésre és hagyatékra vonatkozik, a mi a törvény gyakorlatiságára vonatkozik, ahhoz határozottan ragaszkodom: — kérem méltóztassék a t. ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra még jogosítva van az előadó ur, ki azonban szólási jogával élni nem kíván. (Helyeslés.) Szavazás előtt még felolvastatnak a beadott indítványok. Beőthy Algernon jegyző; (olvassa Balogh Károly indítványát.) Horváth Gyula jegyző: (olvassa Mandel Pál határozati j.vaslatát) Beőthy Algernon jegyző: (olvassa Kajuch József hatázati javaslatát) Kajuch József: T. ház! Én Mándel Pál képviselő társam indítványával szemben az enyémet visszaveszem. (Helyeslés.) Elnök: Fel fogom tenni a kérdést. Elfogadja-e a t. ház a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló törvényjavaslatot a közigazgatási bizottság szövegzése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. B. Sennyey Pál: Az én vélekedésem szerint a házszabályok értelmében előbb az elhalasztó indítványt kell szavazásra kitűzni, mert azt hiszem, hogy azon indítvány értelme s hatása nem az, hogy a törvényjavaslat félre vettessék; hanem az, hogy előbb szakszerüleg tárgyaltassók. Ennek következtében elsőbbsége van a szavazásban azon indítványnak, mely az elhalasztást kívánja. Elnök: T. ház! Az igaz, több alkalommal, egyes határozatnál, főkép a részletes tárgyalás alkalmával megtörtént az, hogy midőn egy elhalasztó indítvány adatott be, akkor előbb ez bocsáttatott szavazás alá ; történt pedig ez mindig azon esetben, midőn az elhalasztási indítványozók, azon oknál fogva, melyből az elhalasztás kívántatik, nem szavaszhattak volna tisztán arra, hogy elfogadjuk-e a bizottságok által beterjesztett javaslatot, melyet különben legelőször kellene szavazásra föltenni De ámbár ily elhalasztó javaslatok adattak be több alkalommal az általános vitánál, nem emlékszem esetre, melynek alkalmával az általános tárgyalás bevégzésével más kérdés tétetett volna fel, mint az: hogy átalánosságban elfogadtatik-e a törvényjavaslat a részletes vita alapjául. Annyival inkább merem pedig ezen módot ajánlani,, mivel minden képviselő ur szavazhat a föltett kérdésre legjobb meggyőződése szerint. Ki elhalasztani kívánja: nem fogja elfogadni a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául; a ki nem kívánja elhalasztani: az elfogadja a törvényjavaslatot. (Ellenmondások.) Hivatkozom az eddigi szokásra, én a kérdést másképen szavazásra föltehetőnek nem tartom. • Madarász József: Bocsánatot kérek, én azok sorában fogok szavazni, ha az előleges kórdós, a mit hiszem, előbb kell föltenni, eldől, hogy