Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-237
380 237. országos ülés május 3. 1877. gondnokság alatt állott, vagy csődben volt, de később a gondnokság, illetőleg csőd alul felmentett szülőknek kiskorú gyermekeik vagyon-kezelését csak számadás terhe mellett és csak oly esetben engedheti meg a gyámhatóság, ha ezt a kiskorúak érdeke tenne szükségessé." Kiemelem itt először azt hogy már a csőd megszüntetése „utáni" állapotról van szó. Az atya csődbe esett, a csőd megszűnt, most kérdés: ezen atya a szülői hatalomban biztosított azon jogot, hogy mig arra érdemetlen- vagy képtelennek nem mutatkozik, kiskorú gyermeke vagyonát számadás nélkül kezelheti : elveszitse-e azon tény folytán, mert korábban csőd alatt állott ? h a a v a gvonkezelés elvonatik tőle azon idő alatt mig a csőd tart, ezt talán némely esetben lehetne io-azoini. bár ez se volna helyén feltétlenül; de hogy a csőd megszűnése után e következmény beálljon az atyára: az igazolható csak egy esetben volna, ha csőd mindig az illető vétkessége vagy gonoszsága által okoztatnék, ha a csőd az illető megbizhatlanságának biztos jele volna, ha oly csődök nem volnának lehetők, midőn az illető ártatlan és szerencsétlenség az ok; de ha lehetnek ily esetek, akkor e dispositió messze megy. s azt nagyon sujtónak tartom. Még egy szót óhajtók szólni a rokonok gyámsági és gondnoksági jogáról ós a külföldi gyámokról. E javaslat a rokonoknak és pedig az oldalrokonoknak is a fok minden korlátozása nőikül — mert a 153-ik §. rendelkezése csakis bizonyos speciális esetekre vonatkozik — törvényes gyámsági jogot ad a kiskorú felett, tehát ha az oldalrokon sorban következik, és képtelenségi esetek által ki nem záratik: a gyámhatóságnak nincsen joga őt mint gyámot vagy gondnokot mellőzni. Ezt ily feltétlenül, még a testvérre is aggályos volna megállapítani; de kétszeresen aggályos a távolabbi oldalrokonokra, mert a tapasztalás igazolja, hogy igen gyakran a kiskorú vagyoni és személyi érdeke ép a sorban lévő rokon mellőzését kívánja ; habár törvényes képesség hiánya arra nézve nem forog is fenn, tehát indokolva volna a gyámhatóságot discretionalis hatalommal felruházni. (Helyeslés és ellenmondás jobb felöl.) Ha nincs törvényes joga az oidalrokonnak: akkor félreértettem a javaslatot; de felolvasom azon §-okat, melyekben határozottan törvényes gyámjog van adva. A 40-ik §. 3-ik pontja igy szól: „A gyámságra, ha a szülői hatalom bármi okból megszűnt, valamint a gondnokságra (az ügygondnokság kivételével), ha azt a szülők vagy nagyszülők nem gyakorolhatnák és gyám vagy gondnok átalában érvényesen nem neveztetett: a rokonok vannak hivatva, a rokonság foka szerint, a mennyiben ellenük törvényes akadály fen nem forog.'- Azaz képessógi esetek által nem záratik ki és épen ebben látom ón a kellő biztosítók hiányát. A 49-ik §-ra nézve óhajtok végre egy megjegyzést. Ez azt mondja, hogy „magyar honpolgár részére csak magyar honpolgár lehet gyám vagy gondnok," tehát a nem magyar honpolgárok absolut képtelenségét mondja ki. Már t. ház, én azt tartom, hogy e jogot absolut megtagadni akkor is, ha a külföldinek rendes lakhelye az országban van, és ha az illető az atya által végrendeletileg annak kineveztetik; akkor is, ha a gyámolt saját testvére: megtagadni egy igen messze menő határozat lenne, ós ón egyátalában azt látom, hogy az ujabb jogokban nem is arra helyezik a súlyt, hogy külföldi minősógü-e az illető ; hanem arra, hogy rendes lakhelyét itt tartja-e vagy sem. Méltóztassék csak arra gondolni, hogy két testvér közül egyik idegen ország alattvalója lett, és bár rendes lakását itt tartja, nem lehetne testvérének gyámja. Az 50-ik §-t, mely azt mondja: ha kölcsönösség alapján létrejött egyezség máskép nem intézkedik, magyar honpolgár itteni gyámsága vagy gondnoksága külföldön létező vagyonra viszont a külföldiek gyámsága vagy gondnoksága Magyarországban fekvő javaikra nem terjed ki, — részben legalább fölöslegesnek tartom ; mert, ha a kiskorúnak érdekében áll, hogy egy és ugyanazon kézben egyesítve maradjon benn a külföldön létező vagyona is. és ha a külföldi országnak törvényei az ott fekvő vagyonra ezt megengedik: akkor én nem látom át, hogy ezt miért gátolja magyar gyámra nézve a magyarországi törvény. T. ház! Átlátva, hogy nincsen miért szaporítani tovább a részleteket ós bocsánatot kérve, hogy ennyire terjeszkedtem, — bár indokoltam, hogy miért szükséges, — bevógzem beszédemet. (Halljuk! Halljuk!) Ismétlem ezen indokok alapján azon meggyőződésemet, hogy ezen törvényjavaslat szerkezetének, különösen az anyagi határozatokat tartalmazó szakaszoknak szabatositása és kijavítása a ház tárgyalásai által közvetlen nem eszközölhető. (Helyeslés több oldalról.) Es ha erre nézve talán a ház egyes oldalán, vagy a kormánykörökben ez iránt még kételyek volnának: engedjék, hogy figyelmökbe ajánljam azon tekintetet: vajon ezen minden oldalról nyilvánuló aggály nem érdemli-e meg azt, hogy ezek megnyugtattassanak s hogy az ezen törvényjavaslat anyagi részében foglalt dispositióknak revisiója által nekik mód nyujtassók, hogy ne legyenek kénytelenek oly törvényjavaslat átalánosságban való elfogadását ellenezni, a mit tenni még azok sem szándékoznának, kik más egyes részek ellen alapos kifogást vélnek emelhetni. Ez átalánosan megisyugtató hatással volna, s ezért ajánlom azon indítványt a háznak, mely a
