Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-236
88C országos ttiés május 2 1877 365 ház tovább menni nem akarok, csak egyet kérek a képviselő úrtól, a ki pedig azt nagyon könnyen megteheti. (Halljuk!) 0 azt mondja, hogy a ki az ezen törvényben levő jogi definitiókat pártolja, az annyira összeütközésbe jön minden jogi vóleménynyel, hogy magát többé nem tájékozhatja. Amit én kérek a képviselő úrtól, az: az,hogyne tegyen ugy, mint a struczmadár, mely eldugja fejét, hogy ne lásson, hanem nézzen szét, — könnyen megteheti, ellát mindnyájunk feje fölött (Derültség) és ekkor észre fogja venni, hogy a jogászok közt is van véleménykülömbség s a jogi vélemény sem mind egyforma; és meglehet, hogy ami az egyik jogásznak véleménye szerint teljességgel elitélendő, a másiké szerint jó. Most midőn beszédemet bezárnám, ismételve kérem a t. házat, hogy a javaslatot általánosságban elfogadni méltóztassék; a részletes vitánál bizonnyal figyelembe veendek minden módosítást, sőt mint már jeleztem is, ha például azon részletre nézve, mely annyi megtámadásnak volt kitéve, ooncrét indítványt látok, ha annak kívánását látom az irány kijelölésével, hogy a dolog uj megfontolás és szövegezés végett bizottsághoz vissza utasíttassák: azt nem fogom ellenezni. (Élénk helyeslés a középen.) Elnök: Az idő előrehaladván, minthogy még van szónok följegyezve, az átalános tárgyalás folytatása holnapra halasztatik. Következnek már most a bejegyzett interpellatiók. Miskatovits József: (Horvát nyelven ekkép indokolja interpellütióját.) 0 spojitbi krajine, postovana kuéo, nije ovo prva interpelaeija hrvatskih zastupnika ; no ja se nádam, da éé biti posljednja. Jer da se krajina spoji s provineialom, iziskuju svi obziri zakona, ustava i interesa kao sto Hrvatske tako i Ugarske. Mogli bi se reéi, da danasnje vrieme vrijuce iztocnim pitanjem, nije shodno za spojitbu. Protivno je istina po mojem nmenju. Meni su poznate neprilike, kője iz iztoénoga pitanja natiskuju na monarkiju. Jedva je rat zapoöeo, a ono razlicite zendje monarkije po razlicnoj narodnisti za razlieitom se strujom zanose. Tako sa zalbom opazam u javnom mnenju XTgarske struju u oöi iztoönih dogodjaja, s kojom se hrvatski narod i mi njegovi zasfupnici ni sada, ni u buduée nikad neéemo sloziti. Eazdor ovaj tini ce vise rasti, éim se rat na iztoku vise sirio bude. U takvih okolnostih nuádno je odgmuü svaki kamen smutnje, ukloniti sve, sto nezadovoljnost radja, uclniti sve, sto mnoái i jaci snagu Hrvatske, da s Ugarskom sloíno mo&e braniti interese monarkije i ugarske dráave. Drugi su razlozi navedeni u samoj interpelaciji, te molim g. biljeznika, da izvoli proéitati prevod hrvatskoga izvornika. Elnök: A t. képviselő urinterpellatióját magyar nyelven is beadván, az fel fog olvastatni. Beőthy Algernon jegyző: (Olvassa az interpellatiót.) Interpellatio a ministerelnök úrhoz a határőrvidéknek Horvát- Slavon- és Dalmát-királysággal való egyesítése iránt. Tekintve, hogy az 1868 évi XXX. illetőleg I. t.-cz. 2. §-a a Horvát- Slavon- és Dalmát-királyságnak megállapítja és biztosítja területi épségét, melyet a magyar és horvát országgyűlések mindenkor különösen hangsúlyozva követelt, mint azt ezen országgyűlés is a feliratban ismételte; — tekintve, hogy a határőrvidék a közösügyekre nézve a magyar korona többi országaival már is egyesittetett. az idézett törvónyezikk pedig rendeli, hogy a határőrvidék közigazgatás, igazságszolgáltatás és közoktatás tekintében Horvát- Slavon- és Dalmát-királyság polgári részével egyesítendő; tekintve, hogy a határőrvidéken a közigazgatás, igazságszolgáltatás és közoktatásra nézve fenálíó provisorium feladatát teljesítette a határőrvidéken valamint a polgári részben a törvényi intézmények azonos voltát létesítvén és igy a provisorium további fenntartásának szükségessége fenn nem forog, — tekintve, hogy ellenkezik az igazsággal és az alkotmányi rendszerrel, hogy az állam egyik részétől megtagadtassák az alkotmány jótéteménye, ámbár az állami terhek viselésében osztozik; — tekintve, hogy Horvát- Slavon- és Dalmátországnak ugy alkotmánya, mint közigazgatása minden akadály nélkül a határőrvidékre is kiterjeszthető ; tekintve, hogy az 1868. évi XXX. t.-czikkben Magyarország királysága Horvát- Slavon- és Dalmátország királyságát az iránt biztosította, hogy támogatni fogja abbeli törekvését, miként a határőrvidék a polgári részszel közigazgatás, igazságszolgáltatás, közoktatás és alkotmányosság tekintetében egyesittessék: az alólirott horvát képviselők a következő interpellatiot intézik a ministerelnök úrhoz: A) Megérkezettnek véli-e a ministerelnök ur, az időt arra, hogy a horvát és sziavon határőrvidék Horvát- Slavon- és Dalmátország királyságával egyesittessék? B) Szándékozik-e a ministerelnök ur ezen egyesítést az 1868. évi XXX. törvényczikk rendelkezése értelmében támogatni? Beadják: Miskatovics József, gr. Pejacsevics László, Kresztics Miklós, Horváth Mirkó,
