Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-233

292 23S. országos ülés április 28. 1877, ból épen a szabad eszmék fejlődése által jussanak be a parlamentbe. Kis kerületekben rendszerint a falu szája az irányadó, ez pedig a hazára nézve nem mindig előnyös. Nagyobb kerületekben azonban rendszerint országos érdekű férfiak választatnak, kik használhatnak a hazának, és ezek inkább fognak ott megismertetni; természetesen ismét nem a falu szájának ajánlata folytán, hanem azon férfiak befolyásánál fogva, a kik kellő számmal ismét csak a nagyobb kerületekben találhatók föl. Kívánom tehát, hogy a ministerelnök ur annak idejében javaslatot terjeszszen elő a képviselői rendszer átalakítására, akként, hogy a képviselők száma apasztassók. Ezeket akartam elmondani és most csak annyit jelentek ki, hogy miután kényszer helyzetben találjuk magunkat, kényszer helyzetben azért, mert ha ezen javaslat el nem fogadtatik : azon esetben az összeírásnál bonyodalmak támadhatnak, én, ámbár szellemét nem helyeselhetem a javaslatnak; mert többet kívánnék gyökeresebb reformot: mégis e javaslatot a részletes vita alapjául elfogadom. Szükségesnek tartom azonban még hozzátenni, miszerint igen, igen helyeslem azon ígéretét, a melynek kifejezést ad az indokolásban, melyszerint azon két képviselőt, kik az illető Eotten-borough eltörlése folytán elesnének, kikkel kevesbedni fog az eddigi szám, Budapest fővárosának akarja törvényhozásilag adományoztatni. Én szükségesnek tartom mindenütt a városok befolyásának emelését a törvényhozásban ; de leginkább szükségesnek tartom magának az ország fővárosának Budapestnek befolyását emelni; szükségesnek tartom pedig ezt azért, mert én nem mondom, hogy ez nagyon helyes vagy hogy épen igen helyeslem, a mint van a tény, hogy Franeziaországot kivéve alig van állam Európában, melynek fővárosa az országnak annyira góczpontja lenne ugy ez értelmiség mint munka tekintetében mint Budapest. Még azon esetben is, ha apasztanék az összes képviselők számát, Budapestre néz.ve mégis szaporítani akarom . . . {Helfy Ignácz közbeszól : Csak most f) Hogy ezt óhajtottam rnár régebben : arról egyszerűen meggyőződhetik Helfy képviselő ur, ha megtekinti azon törvényjavaslatot, melyet 1878-ban benyújtottam és mely a ház irodájában még ma is megszemlélhető. A régibb országgyűlések t. tagjai ismerni fogják és emlékezhetnek, hogy a 440 képviselőt körülbelül 300-ra indítványoztam reducáltatni, és mégis ugyanezen javaslatban, Budapest fővárosa képviselőinek számát szaporittatni kértem. Tettem ezt meggyőződésből. Nem voltam akkor budapesti képviselő. Én tehát akkor is Budapest képviselőinek számát szaporítani igyekeztem, tettem pedig ezt azon meggyőződésben, mert a képviseleti rendszernek alapja csakis ott helyes, ott van kellőleg kifejlődve, hol a honpolgárok kellő számmal, lehetőleg gyakran, lehetőleg a legnagyobb kényelemmel összejöhetnek, egymással eszmét cserélhetnek, egymást capacitálhatják, hogy mit tartsanak helyesnek vagy nem helyesnek. És mindenesetre megvan e helyütt a mód, hogy a hazai ügyekről értesülést szerezzenek ; minden választónak megvan adva a mód, hogy minden indítványra nézve érveivel vagy ellenérveivel meggyőzze egyik a másikat. S épen azért, mert ebben látom a legmagasabb fokát a képviseleti rendszernek : ilyen alapon kívántam a budapesti képviselők számát szaporítani. Kívánom pedig szaporítani még azon indokból is, a mely némely államban a rotten-boroughokat használta fel hason czél kivitelére és hogy ezt tehesse, egy ily meg nem engedhető eszközhöz valódi pia fraushoz folyamodott, azaz, egyszerüleg kijátszotta a képviseleti rendszert. Nagyon kegyeletes szempontból szokták, az igaz, az ilyes eljárást indokolni; azt szokták mondani, hogy például azon esetben, ha valamely parlamenti nagy tehetség vagy érdemdús szakerő véletlenül kibukik egy vagy más kerületből kibukik, például ha Gladstone megbukik Oxfortban vagy Oambridgeben; meglehet választani még is valamely rotten-boroughban. En ezt nem fogadom el, sőt nem fogadják el ezen tan jogosultságát még magában Angliában, még az oly mérsékelt államférfiak sem, mint Earl Grey, ki egyenesen erkölcstelennek nevezte ezen egész rotten-borough-rendszert s a kiváló parlamenti erők esetleges kibukásának meggátlására egészen más módokat hozott javaslatba, nevezetesen az életfolytiglan megválasztandó képviselők elemét óhajtotta beválasztatni. Épen nem mondom, hogy nálunk is ez fogadtassák el; de azt hiszem, ugyanezen czélnak elérésére nekünk is valahára biztos eszközhöz keli folyamodnunk, mit én abban látok, hogy Budapest főváros nagyobb számú képviselők választási jogával ruháztassák fel. Itt van még leginkább lehetősége annak, hogy oly férfiak, a kiknek csakugyan hivatásuk van a képviselőházba bejutni, de a kik másut kibuknak a müveit választók eszmecseréje folytán valódi szellemi küzdelem és meggyőződés árán, nem pedig üres jelszók, vagy kortes fogások utján: mégis utat törhetnek magoknak a képviselőházba. Egyedül Budapesten, mely szivére, góczpontja az értelmiségnek, a hol a választók nagyobb részében a kereskedelmi, ipari és közgazdászat, tudomány, és politikai ágakban kitűnő munkásokat találunk, — mondom — egyedül Budapesten lehet reményleni azt, hogy kitűnő férfiak az ily választók által ismét behozatnak a képviselőházba. Ezen indokokból én részemről helyeslem azt, hogy a t. minister ur Budapest képviselőinek számát szaporítani óhajtja, és azon ígéretet tette, miszerint még ezen ülésszakban adja be ez iránti javaslatát. Én tehát, amint előbb jeleztem, miután