Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-232
282 232. országos illés április 27. 1877 T. ház! Mit kérelmez Kis-Küküllőmegye közönsége? Kis-Küküllőmegye közönsége azt kérelmezi, hogy a törvénynek azon ott lefektetett alapelvekbe ütköző egy részleges intézkedése változtattassék meg, és hozassék azokkal összhangzásba ezen változtatás által. Tudom én azt, t. ház, hogy az mindig kellemetlen, ha a törvényhozásnak egy, csak imént meghozott törvényen módosítani kell. Azonban ez esetben, midőn csak egy detail intézkedésnek módosiíásáról és nem az egész törvényre kiható intézkedés tételéről van szó : ezen kellemetlenség elkerülését nem • tartanám elég indoknak arra, hogy egy törvényhatóság összes közönségének jogos kérése indokolatlanul visszautasittassék. Én nem félek attól t. ház, akármit határozzon is a ház, utasítsa bár el ezen megye közönségét kérésével, hogy ott zavarok fejlődnének ki. Sokkal inkább tisztelik ott a törvényt, mint sem ettől tartani lehetne ; de én, ki ott a helyi viszonyokat ép ugy mint az egyéneket ismerem, meg vagyok győződve, hogy azon esetben, ha e megye kérelmétől elüttetnék: épen azon elem, a melynek köszönhető az, hogy Kis-Küküllő megye mindeddig hazafias irányban vezéreltetik, sőt hogy minden nehezebb körülmények alkalmával épen a vezérszerepet vitte az Erdélyi részekben ; mondom épen azon elem részint physikai akadályok folytán valóban elzáratnék, részint elkedvetlenedvén, visszavonulna a közügyek teréről, a negatív engedelmesség terére. Bátor vagyok t. ház kérdeni, hogy helyes volna-e minden indokolás nélkül e térre szorítani a haza polgárait, egy egész megye közönségét akkor, mikor eljöhet az idő, hogy igenis szüksége lesz a hazának arra, hogy minden egyes tagja necsak a törvény által rárótt kötelességeket teljesítse ; de még azon tul is teljes odaadással szellemi és anyagi munkásságát, ha kell, életét is a hazának szentelje. Én tehát osztozom Küküllő megyének reményében arra nézve, hogy a törvényhozás ezen általa a megye érdekein akaratlanul, s az törvény alkotásánál elfogadott alap-elvekbe ütközőleg ejtett sérelmet orvosolni fogja. Arra nézve, hogy a megyének benyújtott kérvénye és óhajtása indokolt, szabad legyen csak egy pár rövid adattal szolgálnom. Küküllő megyének területe 28n mértföld. 22 mértföldről könynyebb az odajutás Szent-Mártonba, mint Erzsébet városba, holott csak 5D mértföldről könnyebb odajutni Erzsébetvárosra, mint Szent-Mártonba. 97 helység 78,000 lakossal jut könnyebben SzentMártonba ós csak 18 község 16,000 lélekkel jut el könnyebben Erzsébetvárosba. 37 magyar község 29,000 lakossal jut el könnyebben SzentMártonba, 7 magyar község ellenében 300 lakossal, mely beleértve magát Erzsébetvárost is, Erzsébetvárosba könnyebben vehet részt a közügyekben mint a mai központban. A virilisták közül 81 jut könnyebben Szent-Mártonba 11 ellenében, kik könnyebben mehetnek Erzsébetvárosba, Azt hiszem, t. ház, hogy e számok teljesen igazolják azt, hogy a közigazgatás érdeke azt kívánja, hogy a megye székhelye maradjon ott, hol száz év óta változatlanul épen azért volt: mert a közigazgatás érdekében ott volt legjobban elhelyezve. Én tehát most arra kérem a t. házat, méltóztassék indítványomat az ahhoz mellékelt törvényjavaslattal együtt jelentés tétel végett a közigazgatási bizottságnak kiadni. (Helyeslés) Elnök: Azok, kik az indítványt tárgyalás alá venni kiváuják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások: Ellenpróbát]) Kérem azokat, kik az indítványt tárgyaltatni nem kívánják, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A ház többsége, ugy vélem, az indítványt tárgyalás alá vétetni kívánja. Kérdem most a t, házat: méltóztatik-e ezen indítványt előzetes tár- " gyalás végett a közigazgatási bizottsághoz utasítani ! ? {Felkiáltások : Igen! Nem!) Simonyi Ernő: T. ház! Azt hiszem, hogy ez a házszabályok rendelete ellenére van; mert a házszabályok azt mondják, hogy az indítvány tárgyalás alá vétele elfogadtatik, vagy [elvettetik. Ha tárgyalás alá vétetik: a tárgyalás alkalmával a ház elhatározza, mi történjék vele. Azt hiszem tehát, a házszabályok értelmében most nem lehet többet indítványozni, mint azt, hogy a ház határozza cl az indítványnak tárgyalás alá vételét. Tisza Kálmán minlsterelnök : Én t. ház, megvallom, hamarjában nem tudom, melyik szakaszban, de nem hiszem, hogy csalódom, hogy a házszabályok azt mondják, hogy ha oly indítvány tétetik, mely törvény alkotását czélozza, ha a ház azt tárgyalni kívánja, vagy bizottsághoz, vagy az osztályokhoz utasítandó, — s ez is volt eddig mindig a praxis. {Helyeslés.) Eögtön is lehet tárgyain i oly indítványt, mely nem törvény alkotását czélozza; most azonban törvényjavaslatról lévén szó, azt gondolom : vagy bizottsághoz vagy az osztályokhoz kell azt utasítani, amit természetesnek is tartok, s azért kérem a t. házat, méltóztassék a szóban forgó inditvánvt a közigazgatási bizottsághoz utasítani. (Helyeslés a középen.) Elnök: A szakasz , melyre a ministereinök ur hivatkozott a 103-ik és következőleg hangzik : „Ha az indítvány törvény alkotását czélozza, azt törvényjavaslatképen szerkesztve kell a bejelentéskor benyújtani. A törvényjavaslat a tagok közt kinyomva szétosztandó, és ha a ház tárgyalni kívánja : mindenesetre osztályülési, vagy bizottsági tárgyalásra utasítandó." (ügy van \)
