Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-232

232. országos ülés április 27. 1877. 281 a vámszövetsóg és a bankügyben a kormány ál­tal benyújtott és elfogadásra javasolt törvényja­vaslatok elleni feliratát pártolják. Bemutatom Siklós nagy község képviselő-tes­tületének Madarász József képviselő ur által be­adott kérvényét, melyben a községi nyugdij-alap­nak jelenleg Siklós nagy község által gyakorolt ügykezelését a központi törvényhatóság alul kivé­tetni kérik. Ezen fölterjesztések és kérvények vélemény­adás végett a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Jelentem a t. háznak, hogy Mocsáry Lajos képviselő ur a Corvinák tárgyában sürgős inter­pellatiót kívánván tenni, azt a mai ülés végével megteendi. Paczolay János: T. képviselőház! Az első biráló bizottság Verhovay Gyula Czegléd választó­kerületében megválasztott képviselő ellen Gubányi János és érdektársai által beadott kérvénynek megbirálása végett, c hó 16-án ülést tartott. Ez ülés alkalmával tekintve azt, hogy a kérvényezők a választást azért kívánják megsemmisíteni, mert Verhovay Gyula egyik választó-kerület választói­nak névsorában sincs fölvéve, e körülmény megállapítását szükségesnek tartván, vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat keresztülvitelére Pogonyi Dénes és Hegyessy Márton képviselőket válasz­totta meg a vizsgálat keresztülvitelére nézve, hogy t. i. a belügyminister levéltárában levő választói névsorokat vizsgálják át ós egész bizonyossággal constatáltathassák azon körülményt, hogy a meg­választott képviselő egyik vagy másik választói névsorban nincs-e fölvéve és bejegyezve. Az erről szóló jegyzőkönyveket van szerencsém a t. ház­nak bemutatni ós arra kérni, hogy a vizsgálatra kiküldött képviselő urakat a házszabályok értel­mében megesküdtetni méltóztassék. Elnök: A vizsgálat végrehajtására bizottsá­gilag kiküldött két képviselő urat kérem, méltóz­tassanak a terem közepén megjelenni és a.; sza­bályszerű esküt letenni. Molnár Aladár jegyző (olvassa az eskü­mintát, mely szerint Pogonyi Dénes és Hegyessy Márton az esküt az elnöki szék előtt leteszik.) Elnök: Ennek folytán jelentem még a t. háznak, hogy a második biráló bizottságnak el­nöke és jegyzője nincsen, t. i. még nem válasz­tattak a Lovassy és Becze volt képviselő urak helyett, a 9-ik biráló bizottságnak elnöke Baranyi Ágoston képviselő ur pedig állásáról lemondván, e bizottságnak szintén nincs elnöke. Ezen biráló bizottságok tagjait jövő hétfőre az ülés előtti időre fogom külön meghivó-levelek által meghívni, hogy az ülés' kezdete előtt a második biráló bizottság elnököt és jegyzőt, a 9-ik biráló bizottság pedig elnököt válasszon. KÉPV H. NAPLÓ 1876-78, X. KÖTET Következik már most a napirend, a Tisza Lajos képviselő ur által a némely törvényhatósá­gok területének szabályozásáról és ezzel kapcso­latos intézkedésekről szóló 1876: XXXIII. t.-cz. módosítására nézve beadott indítványnak indoko­lás végetti felvétele. Tisza Lajos képviselő ur ki fogja fejteni in­dítványát. Tisza Lajos: T. ház! Az indítványnak, a melyet a ház asztalára letenni szerencsés voltam, czélja, hogy a törvényhozás az 1876: XXXIII. t.-czikknek azon intézkedését, miszerint Kis-Kü­küllőmegye székhelye Dicső-Szent-Mártonból Er­zsébetvárosba tetetett át: módosítsa oda, hogy a statusquo fentartatván, Kis-Küküllőniegyónek szók­helye továbbra is D.-Sz.-Márton maradjon. Akkor már, midőn ezen törvény tárgyaltatott a házban, kötelességemnek tartottam felszólalni és felderíteni mindazon indokokat, a melyeknél fogva ezen át­változtatás nem csak nem kívánatos, de a köz­igazgatás érdekében — szerény nézetem szerint — káros is. Azonban a törvény szövegébe az intéz­kedés felvétetett. Ennek folytán Küküllőmegye közönsége, bár elkedvetlenedve, de a törvény pa­rancsának engedve, Erzsébetvárosba vándorolt, és a szerencse ugy hozta magával, hogy épen akkor az ott állomásozó katonaság gyakorlatra ki lévén rendelve, csakugyan kapott is helyet a kaszárnya egy üresen maradt hálótermében, hol a gyűlést megtartotta. Ezen gyűlésben egyhangúlag elhatá­rozta Kis-Küküllőmegye közönsége, hogy egy indokolt feliratot fog intézni a belügyministerhez, melyben felkéri, hogy a székhelynek továbbra is D.-Sz.-Mártonban megmaradhatását eszközölje ; másfelől oda kivánt hatni a megye, hogy a területén megválasztott képviselők, mint a kik a helyi viszo­nyokkal leginkább ismerősek, az iránt a törvény­hozásnál a szükséges lépéseket megtegyék. T. ház, Kis-Küküllőmegye közönsége a siker­nek annyival biztosabb reményében intézte azon folyamodását a belügyministerhez ; mert a megye közönségének tudomása volt arról, hogy a ház osztatlan helyeslésében részesült a hivatolt törvény tárgyalásánál a belügyministernek tett azon nyi­latkozata, hogy a törvényjavaslat készítésénél azon alapelv vezérelte, hogy tekintettel a történelmi fejlődésre, a több évi gyakorlat által kifejlődött helyi viszonyokra és érdekekre a statusquo-n való változtatás csak ott hozassék javaslatba, a hol azt elkerülhetlenül követelik a közigazgatás érdekei; valamint azon, szintén a belügyministernek, a ház­nak teljes hozzájárulásában részesült azon nyilat­kozata is, hogy azon törvényhatóságokban, me­lyek területei nagyobb változásnak alávetve nem voltak, a székhely csak az esetben változtattassék meg, ha azt iránt maga a törvényhatóság alapos kérelmet nyújt be. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom