Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-205

205. országos iüés feforuár 3. 1877. 19 tudomásul vehetné, nem pedig azért: mert a törvényhozás, a midőn a belügyér urat némely intézkedések megtételére megbizta, nem adta fel jogát arra nézve, hogy a rninister által netalán hibásan vágrehajtott intézkedéseket megváltoztathassa és helyrehozhassa. A 8-ik pont alatti Udvarhely megyénél előforduló ily hibás intézkedésre vagyok bátor a í. ház beesés figyelmét fölhívni, s annak kiigazítására fölkérni, nehogy majd azon alapos vád érhesse a kormányt s főleg a törvényhozást, hogy a föld és a térrajz ismerete nélkül járt el ez ügyben. Különben a t, ház a törvényjavaslat ós Udva.rhelymegye ismételt felterjesztéseinek tárgyalásakor tájékozást nyerhetett, s tudhatja, hogy Udvarhelymegye oly kicsinynek hagyatott, miszerint félnünk lehet, hogy ezen tiszta magyar törvényhatóság doüiesticájából magát fentartani nem tudván, kényszerítve leend egy oly törvényhatóságba való beolvadásra, a mely Fehérmegye derék magyarságát már is absorbeálta. Egyátalában az erdélyrészi megyék felosztása vagyis állítólagos kikerekitése mindenütt roszul, a magyar érdekeknek háttérbe szorításával történt oly mérvben, miszerint egy nagyon is szakértőtől haliam azou jellegzést, hogyha a kormány praemiumot tűzött volna ki a kifelé gravitálóknak arra. hogy találjanak módot, mely szerint Erdély magyarsága egyensulyoztassók és kijátszassék: a jeleni kikerekitésnél furfangosabbat és veszélyesebbet nem proponálhattak volna. Távol van tőlem, hogy a belügyér urat szándékossággal s nemzetellenes irányzattal vádoljam ; hisz mi az erdélyi részekben igen jól tudjuk, hogy az ottani rósz beosztást s fajunk életérdekeinek szánalmas háttérbe szorítását ministeriuma melyik kemény vitézének tanácsára'eszközölte, érje a rósz sugalmazót a történelem kemény Ítélete; hanem azt nem tehetem, hogy ezen legutolsó alkalmat ne igyekezzen) felhasználni arra, hogy az Udvarhely megyén elkövetett méltatlanságot bárnémi részben enyhíteni törekedjem. Erre parancsolólag utal ugy hazafias mint képviselői kötelességem. Azonban én jelenleg követelésemben nagyon szerény leszek, s a megbénított Udvarhelymegye számára csakis két és fél községet kérek. Nem régen Udvarhelymegye kérvényének tárgyalásakor kifejtettem, hogy e községek egyike: Sárd, szigetkint van Udvarhelymegye területébe befoglalva ugy, hogy az egyetlen ponton sem érintkezik Kis-Küküllő megyével, melyhez e törvényjavaslat csatolja. Ilyen forma helyzetben van a másik község is, melynek határát Szederjesnek Udvarhelymegyéhez történt csatolása óta három oldalról köríti e megye területe, s csak is egy keskeny földszalag által függ össze Nagy-Küküllő megyével. Az ily inclavéknak eltüntetése, nem pedig ujak alkotása volt a törvényjavaslat czélja, ily indokolással volt az a t. háznak beterjesztve, s most még is annak ellenkezőjét akarják létesíteni. De Hójasfalvának Udvarhelymegyehez való csatolását elkerölhetlenné fteszi a földrajzi odatár tozás mellett azon körülmény is, hogy ilt van a belszékelyföldnek egyedöli vasúti állomása: mert igaz ugyan a mit múltkor belügyér ur emiitett, hogy Bene odacsatolása óta van Udvarhelymegye területén egy vasúti állomás; de miután Benóbe Udvarhelymegyéből ut sehonnan nem vezet, áru czikkeinket, s utasainkat oda nem szállíthatjuk, ha e czélra léggolyóval való közlekedést nem méltóztat rendszeresíteni; már pedig hogy a vasúttól megfosztott belszékelyföldre nézve, mily lényeges dolog az, hogy legalább egy. területen fekvő és törvényhatósága alá tartozó vasúti állomással bírjon: azt felesleges hosszasabban bizonyítanom Á míg fenmaradó félközség Sepsi-Baczon; ugyanis Nagy-Baczon eddig két törvényhatósághoz tartozott, nagyobb része, az úgynevezett Telegdi-Baczon Udvarhelyszékhez. Másik része, az úgynevezett Sepsi-Baczon Háromszékhez, az eredeti XXXIII. t.-cz. ezen abnormis állapotot fentartotta, most pedig rninister ur ugy vágja ketté ezen kis gordiusi csomót, hogy nem Sepsi-Baczont csatolja Udvarhelymegyehez, melyhez földrajzilag tartozik, hanem megfordítva: holott Telegdi-Baczont egy b* mértföld szélességű roppant vízválasztó hegység különíti el Háromszéktől. Ennek s fenemiitett két községnek másuvá csatolása nem kisebb anomália, mintha a Pestmegyéhez tartozó Abonyt Nyitrainegyéhez akarná beosztani a törvényhozás. De különben is t. ház, én nem tudom felfogni, hogy ezen odatartozó elszakíthat] an 2 és fél községnek Udvarhelymegyehez való csatolását minő indokok alapján lehetne megtagadni, miután Udvarhelymegye azokat ismételten reclamálta, az érdekelt községek magyar lakói határozottan az odacsatolás mellett nyilatkoztak : míg ellenben Küküllőmegye azoknak odacsatolását soha sem kívánta, mert ily képtelenséget, nem is kívánhatott. Esdve kérem tehát a t. házat, miszerint méltóztassék azon csekély módosításomhoz hozzájárulni, mely az Udvarhelymegye testébe benőtt, s tőle elválaszthatlau Sárd, Héjasfalva és SepsiBaczon nak Udvarhelymegyehez csatolását hozza indítványba. Módosításom következő. (Olvassa.) Az a) alatti első kikezdés végén e szavak helyett: „kivévén Telegdi-Baczon községet"; tétessék: „és Háromszékből Sepsi-Baczon félközség." A d) alatti 4. kikezdés első sorába „OláhAndrásfalva" után tétessék: „Sárd"; a második sorban „Szederje"-" után tétessék: „Héjasfalva", a többi marad váltó,,.' 'anul.