Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-224

2S£. orsaágos ülés márczins 25. 1877. 227 válandik e kölcsön lefizetése: az meg is történhes­sék, ha a körülmények folytán egy ideig elmarad is, ez által semmi hátrány nem származik; ha csak azzal az okoskodással meg nem barátkozunk, melylyel Lukács Béla képviselő előállott, melylyel azonban én — ugy látszik — megbarátkozni sem most, sem máskor nem fogok, hogy a 80 milliós köl­csön második felének el nem adása compromit­tálta az ország hitelét. Vajon az comprommittálja az ország hitelét, midőn én. a kinek jogomban állott volt 1876-ban eladni 20 milliót, megéltem 1876-ban a nélkül, sőt minden előleg nélkül vittem a háztartást. 1877­ben a 3 hónapban (Élénk helyeslés a középen) nehéz időkben, súlyos viszonyok között, nagy gonddal, nagy nehézségekkel küzdve, oly nehézsé­gekkel, minő például hogy többet ne említsek, csak az agiónak túlságos emelkedése, a mi egy maga milliókkal rótta meg a budgetet. Vajon ez com­prommittálta az országot. (Élénk tetszés a közé­pen.) Én azt hiszem, ez oly eredmény, melyre öntudattal hivatkozhatom. Egyfelől ezt mondani, másfelől olyanokat irni és beszélni, hogy lehetet­len, hogy a pénzügyminister, ha mondja is, mil­liókat előre a kölcsönből már eddig?el is>.íköltött, ez olyan dolog, melyet szó nélkül hagyni nem lehet. (Élénk helyeslés a középen.) Hanem, ha meg is vannak irva mindezen dolgok a „Közvélemény"­ben : én bízom abban, hogy ezen józan közvéle­mény, a mely az országban van, ezt elhinni nem fogja. S még egy válaszszal tartozom a t. képviselő urnák. Azt mondja, hogy én mindent ígértem, ígértem, hogy rendezni fogom az államháztartást; de nem rendeztük, nem tettünk semmit, ennyi és ennyi a deficit s ő olyan ministernek, a ki Ígérete­ket tesz, ki az ő nézetei szerint az ígéretekben és tervek előadásában fényes szónoklatokat tud tar­tani, de az eredményekben mentül kevesebbet mutat fel: a javaslatot nem szavazza meg. Ezt ón szó nélkül nem hagyhatom. Olvassa rám a t. képviselő ur, mi volt az, a mit ón ígértem, és én nyugodtan fogom hallgatni, mi az, a mit én itt megígértem, és a mit tőlem telhető becsületes igyekezettel megtartani nem iparkodtam, - Mond­tam-e valaha, hogy helyreállítom az egyensúlyt rögtönözve 1876. és 77-ben? Nem! Én azt mondtam, hogy mindent el fogok kö­vetni, hogy megtörténjenek azon intézkedések, a melyek oly útra vigyék ezen országot, hogy az ál­lamháztartás rendezése biztosítva legyen. Es én ezt becsülettel megtartottam. Megígértem, hogy megtakarításokat fogok tenni. Megtettem. Megígértem, hogy fokozni fo­gom az állam jövedelmét. {Nagy mozgás a bal­oldalon.) Megtettem. De azon mesterséget, azon büvészetet, hogy én a szomszéd országból tudjak jövedelmet kicsikarni, ahoz, az igaz, én nem ér­tek. (Mtlénk helyeslés a köaépen; mozgás a balon.) Akár hogy forgassák a dolgot — higyje el a kép­viselő ur — Magyarország jövedelmeit Magyar­országnak kell kiizzadnia s más, helyette tartozá­sait megfizetni soha nem fogja. És hogyha a t. képviselő ur egy időben olyan szerencsés lesz, hogy visszapillantva az általok tett ígéretek csak parányi részének teljesítésére is rámutathat, oly mérvben, mint ón tettem; én gratulálni fogok neki; de igen vigyázzon magára, mert azon ígéretek oly fényesek, oly nagyok, hogy én igen félek tőle, hogy azoktól a teljesitésben igen messze el fog maradni. (Élénk helyeslés a középen.) Önök ígérik azt, hogy az önálló vámterület­tel — és nem tudom még: mivel ? — mesés össze­geket fognak az országnak szerezni. Mi ezt nem ígértük meg, és én, midőn az államháztartás egyensúlyáról beszéltem: megmondtam, hogy igye­kezem leszállítani a deficitet és mikor átvettem az 1873. évi dificitet, a melyet leszállítottam oly összegre, minő a t. képviselő ur előtt áll; mert leszállítottam igen jelentékenyen, felénél alábbi összegre 1876 végével alább szállítom ismét 1877-re; én akkor, midőn oly megtakarításokat eszközlök, mint az 1876-ik évben magában a nél­kül hogy azon adótörvények mind egyaránt ha­tékonyan hathattak volna, a nélkül, hogy az uj adók teljesen befizettettek volna; Magyarország államjövedelmeit egyik évről a másikra 16 millió­val megszaporítottam: akkor arról beszélni, hogy nem tettem semmit; én csak igérek, de nem tar­tok meg semmit:—jogosultsággal, nem lehet. (He­lyeslés a középen.) Higyjék meg nekem a képvi­selő urak, én nem a magam állásának biztonsá­gát akarom ez által megszerezni; mert 1878 decz. 1-én ki tudja ki ül ezen a helyen ; nekem kényelmes dolog volna ezen kérdésről nem szólani, ezzel nem küzdeni; hanem élni egyik napról a másikra. (Közbeszólás balfelöl: Tudjuk \) Ha önök tudják ezt; hát miért állanak elő azzal, a mivel előállanak, hogy én — nem tu­dom — miféle titkos intentiók miatt csinálom ezt a dolgot? En t. ház, azon felelősség érzetében teszem azt, mely rám nehezedik; mert önöktől is tanul­tam, mint a törvényből, hogy mulasztás által is megszegi az ember a kötelességet; teszem azért, hogy figyelmeztessem a t. házat arra, hogy ezen másfél évi rövid időközben jöhetnek elő momen­tumok — a mai európai helyzet épen olyan, — mely legalább nem teszi lehetetlenné, hogy talán rövidebb, talán valamivel hosszabb, de egy bizo­nyos idő alatt oly helyzet áll elő, oly javulás, oly föllélekzés, melyet ha az ember jó idején, jó korán fel nem használ: mások leszedhetik a tejfelt és epret. S én azon meggőződésben vagyok, hogy bennünket — ha csakugyan előáll az alkalmas 29*

Next

/
Oldalképek
Tartalom