Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-224

224. országos ülés márezius 2&. 1877. 225 Én ekként fogom fel t. ház, a dolgot. Magyaror­szágnak 1878. deozember elsején minden feltételek alatt minden körülmények közt, és minden áron fizetni kell, még pedig 76 és 7a milliót aranyban. Mal­most micsoda uj teherről vau szó ? Arról, a meny­nyivel többe kerül nekünk ma ezen 76 és \' 2 millió tőkének előteremtése. Igen; de nekünk 1878. deozember elsején föltétlenül elő kell ezt teremteni, és ha ez többe kerül, mint 70 ós 7s millió, — mert 6%-es papirt sem akkor, sem most nem kaphatunk alpári, az operatió ezen árának nem az általam tervezett conversió az oka, hanem ez az ára azon kölcsön­nek, melyet 1873-ban kötöttünk. (Helyeslés a kö­zépen.) Akkor kötöttük ki, hogy 1878. deozember elsején vissza fogjuk azt fizetni, minden körülmé­nyek között. Uj teherről beszélni tehet nem lehet. Arról lehet beszélni, hogyha ezen minden esetben bekö­vetkezendő terhet valamivel előbb vállaljuk el : előbb áll be a kamatteher-többlet, melyet fizetni kell 1878. decz. 1-től fogva mindenesetre. A mi ezen kamatteher-többlet antieipálását illeti: e tekintetben azt gondolom, senki sem hiszi, hogy a pénzügyminister azon helyzetben lesz, hogy 1878. deozember elsejét nyugodtan össetett ke­zekkel bevárhatja, és akkor megbiz valakit, hogy fizesse ki helyette ,az 1878. deozember elsején esedékes összeget. Én felteszem azt, hogy 1878. elején erről okvetlenül gondoskodni kell. Ha er­ről már 1878. elején okvetlenül gondoskodni kell, miután épen azok folytán, miket én a múlt­kor is, ma is a házban megérintettem: nincs arról szó, hogy ezen operatió folytán befolyható összes pénzek befizetése rögtön megtörténjék, csak arány­lag oly hosszú 20 hónapi időközről nincs szó; hanem arról, vajon azon kamatterhet, melyet min­den körülmények között viselnünk kell: viseljük-e fél évvel, vagy háromnegyed évvel előbb. (Helyes­lés a középen) Es t. ház. a biztosság érzete, gon­dolom, ezen kamatteher anticipatióját megérdemli. Ha valaki arra számit, hogy de igen még jobban is megköthetjük a kölcsönt, arra azt felelem, hogy én nem állitom és ezen törvény sehol sem mondja, hogy a kölcsönt minden körülmények között és minden feltételek mellett megfogom kötni ; én csak akkor fogom azt megkötni, mikor az aránylag elfogadható feltételek mellett megköthető lesz. Ha valaki akkóp okoskodik, mint t. barátaim okoskodnak, hogy hisz majd annak idejében jobb viszonyok között, kedvezőbb feltétekek mellett is megköthető a kölcsön : engedelmet kérek, ez vér­mérséklet, nézet dolga, ismeretlen mennyiségeknek még ma nem anticipálható összehasonlítása; mert hiszen senki sem tudja, hogy milyen árfolyammal fogjuk a kölcsönt megköthetni. Annyit azonban mondhatok, hogy én semmi esetre sem fogom azt KÉPV, H. NAPLÓ 1875-78. X EÖTET. oly árfolyammal megkötni, a mely a viszonyoknak meg ne teleljen és melylyel becsületet ne valiha­sak. (Tetszés.) Mihelyt pedig ekkép gondolkodunk, akkor azon álláspont, hogy várjunk ezen kérdéssel addig, mig körmünkre szakad a speculatió állás­pontja ; én pedig oly érdekeket, melyekről itt szó van, koczkára tenni, azokkal speculalni, a magam részéréi, nem merek és ezt tenni soha nem is fo­gom. (Élénk helgeslés a középen.) Az mondatik t. ház, hogy felhatalmazás alak­jában nem lehet megadni azt, a mit kérek; hanem a mint Bujanovics t. képviselőtársam magát kife­jezte, előre részletesen kidolgozott tervekkel kell a törvényhozás elé jönnöm ; mert nekem ministeri állásomnál fogva felhatalmazásra szükségem ugy sincs, minthogy a nélkül is kötelességem a do­logról gondoskodni. Ugyanazt mondja Lukács Béla t. képviselőtársam némi váriatióban. Erre vonatkozólag igen röviden azt kell felelnem, hogy igenis, nekem kötetelességem ezen dologról gon­dolkozni, és lehetőleg gondoskodni, azt előkészíteni. Ez kötelességem, s hogy ezt meg is teszem, annak talán tanújelét adtam: mert már rég idő óta hoztam szőnyegre ezen ügyet. De más az, egy dolgot előkészíteni, és más : végrehajtani. Nekem kötelességem előre gondos­kodni ós ezen évek óta dolgozom, egyik életfelada­tomévá tettem, mig itt ülök, ezt létesíteni és minden lehetőt elkövetni, hogy el ne szalasszam a jó al­kalmat ; de miután nem vagyok azon helyzetben, hogy az aranyakat a körtefákról lerázhassam ós a külföldi tőkéhez kell apellálnom: a jó alkukat lekötni és felhasználni csak ugy tudom, ha kezeim kötve nincsenek; különben miután könnyen meg­történhetik, hogy a dolog épen e miatt elmarad, én igen egyszerűnek tartom ezen egész felhatal­mazási kérdést. Ha valaki azon nézetből indul ki, hogy az nem helyes eljárás: akkor csak két ut van hátra. Egyik az, hogy a minister érintkezzék, tárgyaljon pénzemberekkel, s ha a szerződést megkötötte, akkor jöjjön a ház elé ós kérje a ratificatiót. Mél­tóztassék a t. háznak meggondolni, hogy mily helyzetben van az a minister, ki kénytelen a pénz­embernek azt mondani: én kénytelen vagyok ezen szerződés megkötésének teljesítését függővé tenni azon ratificatiótól, a mely esetleg csak egy pár héttel ezután fog bekövetkezni; én megkötöm a szerződóst, de csak ugy, hogy téged kötelez, en­gem pedig csak akkor, ha az országgyűlés is sanctióját adja. így azon pénzember hetekig szaba­don nem rendelkezhetvén azzal az üzlettel, melyet köt, s annak lóvén kitéve, hogy a szerződés el is vétetik: nem szívesen köt kényes és nagy üz­letet. Es ha e mellett — és ez anég fontosobb mo­mentum, — a pénzember azt látja, hogy ezen föltéte­lek, melyek mellett az üzlete létrejött, sokkal annak 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom