Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-219

219. országos Hlés Ily tisztán állván a törvények intézkedése: a belügyminister és a főispán a helyettesítés eszközlésénél más tiszti kart, mint az 1870 : XL1I. törvényezikk értelmében megválasztott Felső-Fehérmegyei tiszti kart nem vehetett figyelembe. Ez volt oka, hogy nem kizárólag, hanem kiválólag, ezekre volt tekintettel ; és épen a törvény ezen elütő rendelkezése volt oka annak, hogy mind a főispán és a belügyminister a királyföldi tisztviselőkkel a megyei tiszti kart nem parificálja; s a királyföldi tisztviselőkre az emiitett kedvezményt nem alkalmazza. Ezek voltak t. ház, azon törvényben gyökerező indokok, melyeknél fogva a belügyminister a főispánnak említett helyes tettét ós eljárását, mely szerint a szeptember 4-ótől szeptember 21-ig terjedő időközre, midőn a megye mulasztása folytán a közigazgatásban valóságos juristitium állott be, tisztikarról gondoskodott: — jóváhagyta; jóváhagyni kénytelen volt a törvény világos intézkedésénél fogva, hogy azután ezen intézkedést fenntartotta, a kikerekitési törvény ezen intézkedéséből folyólag eléggé világos. Nagy-Küküllőmegye kérvényében tehát azon érvelés, mely szerint a volt királyföldi képviselők a volt megyei tisztviselőkkel egyenlő párhuzamba helyezendők, s hogy a királyföldi tisztviselők az auoiennitás ezimén magukra nézve a hivatalban maradást igényelhetnék: törvényben nem gyökerezik, s ebből folyólag a főispán és belügyminister eljárása az 1868: 43. törvényezikk az 1876: 12, 1876: 33. törvényezikk világos rendelkezésének mindenben megfelel. A kérvényi bizottság — méltóztassék a t. képviselő ur meggyőződve lenni — legalább is oly scrupulositással járt el a jelen kérvény tényadatainak és törvényre hivatkozásainak megbirálásánál, mint Nagy-Küküllőmegye az ő felterjesztésében ; azért mondta tehát azon véleményét, mely szerint a belügyminister mindenütt szigorúan a törvény intézkedéseit tartotta szem előtt, midőn azon törvényt, a mely F.-Fehérmegye tisztviselőinek hivatalban maradását biztosította, csakis azon megye tisztviselőire; de nem egyszersmind a volt Királyföld tisztviselőire terjesztette ki. Kérem a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság véleményének elfogadásával a belügyi ministernek eljárását a törvénynyel egybehangzónak kimondani; Nagy-Küküllőmegye felterjesztését pedig, — mint a mely a törvényben nem gyökerezik: — visszautasítani. (Helyeslés.) Zay Adolf: Félremagyarázott szavaim helyreigazítására kérek szót. A t. előadó ur azt méltóztatott mondani, hogy én félrevezetni igyekeztem a t. házat. Nem tudtam eddig, hogy itt vannak e házban, a kik a t. házat félrevezetni igyekeznének; most pedig tapasztaltam azt a t. márczius 17, 1877. jgO, előadó úrtól. Különben az igen t. előadó urnák esak azt akarom megjegyezni és állítását annyiban helyreigazítani, hogy én nem a múlt évi XXXlII-ik törvényezikket, hanem a csak tegnap kihirdetett töivényczikkről mondottam azt, hogy múlt évi szeptember 23-án még nem volt szentesítve, a mit ugy hiszem a t. előadó ur sem akar tagadni. Kapp Gusztáv: Méltóztassék nekem a t. ház megengedni, hogy csak igen röviden egy néhány észrevételt tehessek a t. előadó ur mostani előadására. Bátran állítom, hogy daczára mindannak, a mit a t. előadó ur mondott, állításai tévesek ; hogy a kérvényi bizottság indokolása, a melylyel a t. háznak véleményét elfogadás végett ajánlja, hogy ezen kérvény visszautasittassék ; és az indokolásban előadott mindkét alapállitás tévedésen alapszik és a valóságnak merő ellentéte. Az első tévedés az, hogy a kérvényi bizottság és vele együtt a t. előadó ur azt állítja, mely szerint Nagy-Küküllőmegye közönsége, midőn szeptember 4-én a tisztikar megalakítása végett összejött: már erre elő volt készülve. A t. előadó ur nagyon tévedett ebben, mert hiszen szeptember 4-én legeslegelőször hivatott össze az újonnan alakított Nagy-Küküllőmegyének ideiglenes képviselőtestülete, a mely megye 5 különböző törvényhatóságból alakulván. képviselőtestületének tagjai még soha egy teremben nem találkoztak. Miként lehetett volna tehát képes egy két—háromszáz tagból álló képviselőtestület, a mely azon napon legelőször jött össze, megállapítani az uj megyének tisztikarát. Ebben van az első tévedés. Szeptember 4-én hivatott először össze — mint mondám — az újonnan alakított megye képviselő testülete; a főispán megjelenvén az ülésben, a belügyministernek azon lepecsételt rendeletét, melylyel meghagyta a megye közönségének, hogy az uj megye alakulására nézve miként járjon el : felbontotta és felolvasta; tehát a képviselőtestület már szeptember 4-ón nem volt képes tisztviselőket választani; ezt, egymagában azt liiszem, mindenki értheti. De t ház, ezt nem is rendelte el a belügyminister ur; mert augusztus 11-én 34.641. szám alatt kelt rendeletével felhívta az újonnan alakult megye képviselőtestületét, hogy mondja ki az uj megye alakulását jegyzőkönyvileg, és ugyanezen rendeletében azt mondja a belügyminister ur: „egyszersmind melléklem névsorát azon segesvárszéki, medgyesszéki, kőhalomszéki, nagy-sinkszéki és fehérmegyei tisztviselőknek, a kik az egyesítés, illetőleg a bekebelezés következtében ezen megye hatóságának rendelkezése alá tartoznak." Ez az egyik, a másik pedig, amint ugyanazon nap, a legelőször kihirdetett rendeletben mondja a belügyminister ur: „Felhívom a törvényhatósá-