Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-219

190 219. országos ülés márezlus 17 1877. got, hogy készíttessen javaslatot a törvényhatóságnak szolgabírói járásokra osztásáról." Az e részbeni tervezetek mielőbb és aként lesznek elkészítendők, hogy azok felett a f. évi szeptember hó 20—30-ka közt tartandó közgyűlés határozhasson s megállapodásait ugyanakkor okvetlenül fel is terjeszthesse. Továbbá a megalakulásra felhívó rendeletemmel közlött tisztviselői névjegyzékre utalva, meghagyom a törvényhatóságnak, miszerint a többször idézett 1876. évi XXXIII, t.-oz. 19. §-a rendelkezéséhez képest állapítsa meg, hogy kikből fog állani az uj törvényhatóság tisztikara, segéd és kezelő személyzete. Azon esetre pedig, ha törvényhatósága területén a tisztviselők kellő számmal nem lennének, vagy a tisztviselők valamelyike lakását az uj megye területére átteni nem akarná; arról hozzám azonnal jelentést tegyen, hogy a főispánt az ilyetén tiszti állomásoknak az idézett törvény értelmében helyettesítés utján való betöltésére utasíthassam. u T. ház! Arra volt a törvény által hivatva a főispán, hogy azon esetben, ha nines elegendő tisztviselő: az uj tisztikar megalakulásáig helyettesítés utján töltse be azon helyeket. De a XXXIII. t.-cz. sehol nem rendeli azt, hogy a főispán maga nevezi ki az uj megye egész tisztikarát saját tetszése szerint. Nem is rendelte ezt a belügyminister ur; hanem mint bátor voltam felolvasni: felhívta a megye közönségét, hogy állapítsa meg azon névsor alapján, melyet a belügyminister ur küldött, melyet a t. minister ur közlött s melyben nemcsak a fehérmegyei, hanem a négy királyföldi szék tisztviselői is meg voltak jelölve. hogy ezekből állapíttassák meg a közgyűlés által az uj megye tisztikara. A főispán ur azt mondta, hogy ő be nem várhatja a munkálat elkészülését s miután szept. 4-én összehívta legelsőbben a közgyűlést, azt kivánta, hogy már a következő nap, szept. 5-én, meg legyen az uj megye tisztikara. Ezzel merő ellentótben áll a törvény világos rendelete, mert a XXXIII. t.-ez. 22. §-a világosan azt mondja, hogy addig, inig az újonnan alakított megyék bizottsága meg nem alakult, s a tisztviselők iránt az intézkedés a 19. §. értelmében meg nem történt : az eddigi megyék, székek, vidékek és kerületek jelenlegi tisztikara működését folytatja. NagyKüküllőmegye főispánjának nem tetszett ezek működését továbbra megengedni, ő rögtön megszüntette azt, és saját tetszése szerint tisztviselőket nevezett ki az uj megye számára; azt nyilvánítván, hogy ezt ideiglenesen teszi. A következő nap egy tervezet dolgoztatott ki: kikből álljon a megye tisztikara. Ez a főispán által nem tétetett napirend tárgyává. Időközben kinevezte az uj tisztikart, s azok működését meg is indította. A közgyűlés pedig törvényadta jogával élt, és elhatározta, kikből álljon az uj megye tisztikara. Akkor az is megtörtént egy szép napon, hogy a főispán, bár utasítást a belügyministertől nem nyert, összehívta a megye részére kinevezett tisztviselőket, hogy tegyék le a tiszti esküt. Le- is tették. Azóta hivatkozott a főispán arra, hogy megkapta a ministertől a felhatalmazást, hogy az általa kinevezett tisztviselők maradjanak hivatalban. Sikerült kimutatnom, hogy arra visszautasítást alapítani nem lehet, hogy N.-Küküllőmegye közönsége szept. 4-én nem akarta jogát gyakorolni ; mert szept. 4-én arra utasítva nem volt, hogy azt tegye, nem is volt rá képes. Egyébiránt később megtette. A kérvényi bizottság másik állítása az, hogy a királyföldi tisztviselő egyátalában nem tehető párhuzamba megyei tisztviselőkkel, mert a királyföldi tisztviselők csak a báró Wenekheim-féle ideiglenes szabályzat alapján csak ideiglenesen lettek volna kinevezve vagy megválasztva. Ez nem áll; mert ezen báró Wenckheim-féle rendelet második része, mely a tisztviselők választásáról szól: egyátalában soha életbe nem lépett és a Királyföldön egyetlen egy tisztviselő sem lett kinevezve vagy megválasztva ezen rendelet alapján. Tehát t. ház, a kérvényi bizottság előadójának mindkét állítása téves. Távol van tőlem, hogy a t. házat arra kérjem, hogy rögtön, kellő tájékozás nélkül, hozzon e tárgyban határozatot; de azt hiszem, azt méltán kérhetem a t. háztól, hogy szerezze meg magának az adatokat e tárgyban, hogy legalább meg legyen a lehetőség azt megbírálni és azután határozatot hozni. Ajánlom a t. háznak Zay Adolf képviselőtársam indítványát elfogadásra. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! (Halljuk!) Azok után, miket a kérvényi bizottság t. előadója elmondott, csakis pár szó az, a mit még mondani szándékozom. Az indítványt tevő képviselő ur beszédéből, megvallom, oly keveset voltam képes minden ügyekezetein daczára hallani, hogy arra részletesen felelni ezen indoknál fogva képes nem vagyok. Azt a t. képviselő urnák mindenesetre köszönöm, hogy kiállította számomra legalább azon bizonyítványt, hogy nem rósz akaratból, hanem csak tudatlanságból tettem azon intézkedést, s míg ezért köszönetemet kifejezem, azt is hozzáteszem, hogy abban is igazat adok neki, hogy itt olyanok, kik félrevezettetni szoktak volna, nincsenek — azonban vannak olyanok, kik megkísérlik a félrevezetést: ha nem találnak is, a kit félrevezessenek. A mi magát a dolgot illeti, a képviselő ur, és ez az, a mire nem terjeszkedett ki a kérvényi