Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-214
214. országos Ülés márczius 10. 1877. 141 méltóztassék azt kinyomatni, a ház t. tagjai közt kiosztatni és annak idején napirendre tűzetni. Elnök: Az igazságügyi bizottságnak ezen jelentése ki fog nyomatni, a ház tagjai között kiosztatni és annak idején napirendre tűzetni. Következik az interpellátiós- és az indítványkönyvnek felolvasása. Gulner Gyula jegyző: Az inditványkönyvben ez alkalommal senki sincs bejegyezve. Az interpellátiós-könyvben Ferdinandy István a kassai kir. törvényszéki börtönhelyiségek szűk és egészségtelen volta iránt óhajtja interpellálni az igazságügy ministert. Elnök: A képviselő ur interpellátióját az ülés végén megteendi. Következik az 1870. évi XVI. t.-czikknek és az 1871. évi XII t.-czikknek módosításáról szóló törvényjavaslatnak harmadszori felolvasása. Gulner Gyula jegyző (olvassa.) Elnök : Elfogadja a t. ház ezen törvényjavaslatot harmadszori felolvasása után véglegesen ? (Elfogadjuk \) A t. ház ezen törvényjavaslatot harmadszori felolvasás után elfogadván, az hozzájárulás végett a főrendiházhoz fog átküldetni, Miután pedig a főrendiház inai napon is ülést tart, kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslat harmadszori felolvasására vonatkozó jegyzőkönyvi kikivonatnak meghitelesitósét megengedni méltóztassék. Molnár Aladár jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot.) Elnök: Ezen jegyzőkönyvi kivonat megiiitelesittetett. Következik a napirendnek további tárgya t, i. Csatár- Zsigmond képviselő ur indítványának invdokolás végetti felvétele. Legelőször is az indítvány fog felolvastatni. Gulner Gyula jegyző (olvassa az indítványt.) • Csatár Zsigmond: T. ház! Az 1873. évi országgyűlési naplóból olvastam azt, hogy az akkori országgyűlés, Vidliczkay József képviselő ur kezdeményezése folytán meggyőződést Továnván szerezni arról: vajon a naszódvidékiekkel Kerkapoly Károly ur volt péuzügyministersége idejében, s általa kötött azon szerződés, mely az államkincstár ingatlanainak és tartozékainak 100 ezer írtban történt eladását létrehozta, a ministeri előadás szerint s az ország kára nélkül jogszerűen törtónt? s egy küldöttséget menesztett azon vidékre, hogy e részben az ottani körülményeket és igazságos alapokat kipuhatolván, véleményes jelentést terjesszen a ház elé. T. ház, az 1873. évi márczius hó 10-én tarott 109. ülésben Vidliczkay képviselő ur helytelenítette azt, hogy az államjavakat Kerkapoly Károly pónzügyminister naszódvidéki egyéneknek s az ottani iskolai alapnak eladta; helytelenítette pedig azért, mert az 1814-iki Ulászló idejében Budán tartott országgyűlés elhatározta, hogy az állami javak soha, semmi körülmények közt el ne idegenittessenek. Ugyanakkor a ház jelenlegi t. elnöke Grhyczy Kálmán ur, következő beszédet mondotta: „Én t. ház, nem vagyok ugyan egészen tisztában ez iránt, hogy ezen kérdéses uradalmaknak az álladalmi uradalmak sorából kikeblezése a ministeri jogkörben megtörténhetett-e? Itt egy oly jószágról van szó, mely több éven keresztül a költségvetésben a ház elé, mint az álladalmi uradalmak sorába tartozó terjesztetett. Egy ily birtokot, jószágot az álladalmi uradalmak sorából másoknak átengedni az én felfogásom szerint, a törvényhozás tudta, beleegyezése, sőt előleges beleegyezése nélkül, nem lehet." És épen a jelenlegi elnök ur ezen beszéde folytán történt, hogy a t. ház, kiküldötte az imént jelzett küldöttséget, hogy a dolgok mibenlétéről alapos tudomást szerezzen és jelentését a ház elébe terjessze. Ugyanezen gyűlés alkalmával Vidliczkay kérdésére olykép nyilatkozott Kerkapoly ur, hogy tulaj donkép nem is lett elidegenítve, hanem csakis az úrbéri per folyamában törtónt a kiegyezés 100,000 írtban. Ennek ellenkezőjét bizonyitá be a 859. szám alatti jelentése azon küldöttségnek, mely azon vidéki erdők eladása tárgyában igazán nagy szakképességgel és odaadó munkássággal lerótta az állam iránti kötelességét. Azt állította Kerkapoly Károly pónzügyminister ur, ki valószínűleg ezen egész naszódvidéki erdőségnek történetét nem ismerte, mert ha ismerte volna, akkor azt. mit ezen beszédében állított, nem állíthatta volna, hogy t. i. ő hasznot tett az államnak azáltal, hogy 100,000 írtért ezen javakat eladta, mit azzal indokolt, hogy ha azon legelő és fajzási illeték az egyes úrbéreseknek kiadatnak: nem marad az államnak több, mint 128 holdja. T. ház ! íme itt van, hogy tulajdonkópen mit adott el Kerkapoly volt pónzügyminister a naszódvidékiokuek. Eladott uraim 61,762 hold erdőt, legelőt és szántóföldet, melyek közül az állam rendelkezése alatt állott 592b' hold föld, a melyből semmiféle fajzás és iegeloosztás nem követeltethetett; 55,836 hold legelő, erdő, melyhez az államnak nemcsak joga, hanem tulajdonjoga telekkönyvileg volt biztosítva. Ezenken kívül eladott 30 nagyobbszerü épületet, melyek 2—300,000 irtot képviselnek és végre eladta 15 községben az italmórési jogot, mely az államnak évenkint 15,000 frtot jövedelmezett és több községben a malomjogot, mely 356 frt 5 J / á krral szaporította az állam jövedelmét.
