Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.

Ülésnapok - 1875-213

138 213. országos ttlée miszerint a m. kir. közmunka és közlekedési ministerrel egyetértőleg, az érdekelt vidék iparosai és földbirtokosai által elvállalt kamatbiztositási öszszegnek, a pálya tényleges hosszához képest leendő felemelése, illetőleg az 1160 forintos többletnek az érdekelt csoportok közt való aránylagos felosztása és behajtása iránt intézkedjék és erről a képviselőháznak jelentést tegyen. Elnök: Méltóztatnak elfogadni ? (Igen! Nem !) Akik elfogadják a 8. bekezdést, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 4-ik bekezdést.) Egyszersmind utasitta tik a pénzügyminister ur arra is, hogy a közlekedési ministerrel egyetértőleg tegyék meg a szükséges intézkedést az iránt, hogy a kibocsátott gömöri vasut-záloglevelekre nézve elvállalt állami biztosítás a gömöri vasútra telekkönyveztessék, továbbá, hogy a birtokosok és iparosok azon nyilatkozatai, melyek hiányosaknak találtattak, és melyek kiegészítésére tárgyalások indíttattak meg: a tárgyalások mielőbbi befejezésével szintén telekkönyveztessenek, és annak megtörténtéről a képviselőháznak annak idejében jelentést tegyenek. Elnök: Mocsáry Lajos képviselő ur a 4. ponthoz toldalékot kivan csatoltatni; s minthogy a 4-ik kikezdés ellen a képviselő urnák sem volt semmi megjegyzése, először is azt fogom szavazás alá bocsátani, és utoljára a toldalékot, Kérdem a házat, elfogadja-e a határozati javaslatnak e 4-ik bekezdését? (Elfogadjuk!) A ház elfogadta. Most méltóztassanak meghallgatni Mocsáry Lajos toldalékát a 4-ik kikezdésre. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Mocsáry Lajos módositványát.) Elnök: A kik a 4. ponthoz e toldalékot hozzáadatni kívánják, méltóztassanak felállani, (Megtörténik) A t. ház nem fogadta el a toldalékot. E szerint a gömöri vasútra nézve a határozati javaslat a t. ház által el lévén fogadva, ez a méltóságos főrendekkel közöltetni fog. (BÓMŐ József az elnöki székről leszáll és helyét Ghyczy Kálmán foglalja el.) Elnök: Következik a napirend további tárgya: az 1870: XVI. és 1871: XII. t.-czikk módosításáról szóló törvényjavaslatnak tárgyalása. Fel fog olvastatni az igazságügyi bizottság jelentése és a törvényjavaslat. Beőthy Algernon jegyző (olvassa az igazságügyi bizottság jelentését és a törvényjavaslatot.) Zsedényi Ede: Ezen törvényjavaslat részletes tárgyalása előtt, annak ministeri indokolása nyomán egy határozati javaslatot kívánok előterjeszteni. Ugyanis az igazságügyminister a perek folytonos szaporodására hivatkozván, különösen kiemelé, hogy a semmitőszék ügyforgalma a birák inárczíns 8. 1877. számához aránylag oly mérvben növekedett, hogy a befolyó ügyek elintézése nem csak a semmitőszék rendes, hanem a későbben beosztott négy bíró működését is igénybe vévén, mégis a hátralékok folytonosan szaporodtak. Miután pedig a legfőbb itélőszéknél hasonlólag attól lehet tartani, hogy bár ottan még most számbavehető nagy hátralék nem létezik, ez csak az illető birák rendkívüli tevékenységének köszönhető, mely azonban huzamos időn át nem igen tarthat, tehát a királyi Ouria mindkét osztályánál az igazságszolgáltatás menetén csak az által lehet segíteni, hogy ha a királyi táblától kellő számú biró beosztatik. Igaz, hogy ezen beosztás ezúttal az állam költségeit nem növelné ; de előre látható, hogy ha a törvényhozás a bajon nem segit, okvetetlen a birák létszámának szaporodása fog bekövetkezni, a miért az igazságügyminister ur a t. ház által a budgettárgyalásnál ismételve hozott abbeli határozatának, hogy a kir. táblához többé uj pótbirák ne neveztessenek, megfelelni nem tudott. Maga a minister emlité indokolásában, hogy egy uj perrendtartás életbeléptetésével a felső bíróságok ügyforgalma jelentékenyen csökkeni fog ; de azt, hogy mikor fog életbe lépni, nem mondja; bár a ház évek óta sürgeté annak előterjesztését. Részemről a fenálló perrendtartásban látom a perek növekedésének főforrását; addig mig ez érvényben van, évről évre szaporítani fogjuk a birák számát, növelni az igazságszolgáltatás költségeit, de annak roppant hiányain nem fogunk segíteni. Maga az 1868-ik évi igazságügyminister az 1870: 14. t.-czikke által az általa szerzett perrendtartást módosítani kénytelen volt, és 1871. nov. 11-én tartott országos ülésben Chorin képviselő interpellatiójára az akkori igazságügyminister Bittó István azt válaszolá, hogy egy enqnete bizottságot hivott össze a perrendtartás anomáliáit orvosló javaslattételre és a semmitőszéknek a legfőbb ítélőszékbe való beolvasztása végett. Ezen javaslat nem terjesztetett az országgyűlés elé; sőt midőn 1874. május 18-án Pauler Tivadar igazságügyminister a ház asztalára letette volt a polgári törvénykezési rendtartás módosításáról szóló törvényjavaslatot, ez a jegyzőkönyv 8503. sz. a. feljegyzett határozat szerint a jogügyi bizottsághoz ugyan utasíttatott, de az országgyűlési irományok közt a jogügyi bizottság jelentése fel nem található, alkalmasint általa nem is tárgyaltatott, mert a ház elnöke által az országgyűlés végéig Pauler ur törvényjavaslata, mindég a nem tárgyalt törvényjavaslatok közt soroztatott fel. Az uj perrendtartás ezen fátumai után okvetetlen szükséges, hogy — ha az igazságszolgáltatás bajain valahára segíteni akarunk — ennek előterjesztésére a t. ház egy bizonyos határidőt tűzzön ki, külömben a halasztások továbbá is napirenden maradnak, a mit jelenleg is az igazság-