Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-183

183. országos ölés deezember 7. 1876. 81 test nem tartom. Ez tehát második óhajtásom és miként remélem, a közoktatásügyi jelentést ezentúl évente legalább september hóban megkapjuk. Ezeket kérve, remélem: akár ki lesz is a minister, hogy ez meg fog történni. Lehetetlen azonban, hogy néhány észrevételt ne tegyek először, hogy mennyire szükséges, hogy ezek az előterjesztések részletesen kezeink közt legyenek például esak magára az államsegély kiosztására hivatkozom, a hol azt tapasztaljak, hogy 1874-ben a 623,973 írt. mikópen osztatott fel. Én azt hiszem, lehetetlen, hogy maga a közoktatásügyi minister be ne lássa, hogy mikor a Királyföldön, mely kiválóbb helyi viszonyokkal bir és értelmes egyénekkel van ellátva, ott 78,000 írt. magában Budapesten 68,000 adatott ki, azután Küküllő megyében, a hol azt tapasztaljuk, hogy körülbelöl 3000 gyermeknek nincs tankönyve az iskolába járó köteles gyermekek közül, Máramaros megyében, a hol igen kevés tankönyv van a tanulók közt, Naszód vidékén, a hol alig van tankönyv: — semmi nemű segély sem jár, sem a tanodák felállítására, sem a taneszközök és egyebek segélyezésére nem jár, még a tanodák felállítására sem oly helyen, ahol épen kötelessége volna ahoz járulni, mint nem jár Küküllő megyében semmi segély, a mint nem jár Naszód , „ vidéknek, miképen nem jár Máramaros megyében. Ez mutatja tehát, ime mennyire szükséges a képviselőház múlt évi határozata; mennyire jótékonyan fog hatni az egész országra nézve, és akkor ezen már magában a jelentésben felmerült helytelen tények többé nem fognak megtörténni. Lehetetlen, hogy a felállított állami népiskolákra nézve ne hívjam fel a minister ur figyelmét. Az 1873. évi közoktatásügyi jelentésben azt mondja, hogy 1873-ban azon 800 község közül, melyeknek gyermekei még a szomszédos községekbon nem találhatnak iskolát: 53 helyütt állíttatott fel állami segélylyol népiskola. Az 1875-iki tehát az 1874-re vonatkozó jelentós szerónt fel volt állítva 1874-ben 56. Tehát 1873-ban volt 53, 1874-ben 56 népiskola. Figyelmeztetem a minister urat, hogy ón nem értem — hiszen megtörténhetik, hogy nincs elegendő hivatalnok alkalmazva a imnisteriumban, noha mindég azt mondják, hogy nagyon is sok van: — miként lehet az, hogy elkerülje figyelmét annak, a ki keresztül olvasta e könyvet, hogy mi történt? Ha való az, hogy 56 állami iskola volt 1874-ben: akkor valótlan az, hogy 1873-ban 53 tanoda lett volna. Már most tessék ezt összehasonlítani, — nem akarom az adatokat mind felhozni, a melyeket kiírtam magamnak : — akkor mindenki meg fogja látni, hogy ha 1-874-ben 56 állami iskola létezett, akkor 1873-ban 13-mal kevesebb volt és igy volt összesen 40. mivel az 56-ból 1874-ben 13 hiányzik. Meglehet, hogy való ez. Ha való: miért nem adja elő azt a jelentés, hogy ezen 13 tanoda hova lett, elpuszKEPV. H. NAPLÓ 1875—78. II, KÖTET. tult-e, elveszett-e, elfogyott-e? Ha pedig nem való: akkor egy igen szomorú következtetésre jutunk, arra, hogy egy év alatt a közoktatási minister Magyarországban, hol a jelentések nyomán körülbelöl 2000 község van, hol ninesen tanoda: 3 tanodát épített és állított fel. Ha ebből a 3-ból egyet veszek átalakításra, mert erre is kell valamit vennem, kettőt pedig a felállításra: számolja ki a minister ur, hogy hány óv alatt fogja pótolni * Magyarországon azon 200Ö községben érezhető hiányt. Ha tehát ezen kimutatás való: akkor ez igen szomorú világot vett arra, hogy a közoktatásügyi minister miképen fogja fel azon hivatást, hogy azon községekben, melyekben semmiféle iskola sincs, mikép állítson fel iskolát. Ezeket megjegyezve, áttérek elleninditványornra. A jelen népnevelési szükséglet a közoktatási minister által egészen más alakban terjesztetett be költségvetési előirányzatában, mint a melyben az eddig történt. A jelen népnevelési szükségleti czimet megtartva, felosztja két nagyobb részre, t. i. népnevelési szükségletre és másodszor felsőbb polgári iskolai szükségletre, a 18-ik rovat alatt a), b), c), d) ós a., b., e. alatt. Nekem erre nézve azon észrevételem van, hogy ha meg volnának a költségvetési előirányzatban az előbbi években kifejezett pontozatok, a melyek nincsenek : ón helyeselném a minister előbbi tervezetét; azonban bocsásson meg a t. minister ur, a jelen költségvetési irányzatból kihagyta először a néptanítók segélyezésére eddig mindenkor felvett öszszeget, kihagyta az óvodák felállítására eddig felvett összeget, kihagyta a községi iskolák felállítására netalán szükséges kölcsönökre szolgáló öszszeget. Én ezek kihagyását, engedjen meg a t. minister ur, de nem helyeslem. Nem helyeslem először az óvodák kihagyását. Teljesen azon véleményben vagyok, hogy e részben törvényt kell alkotni; addig is azonban, mig ez megalkottatik: ennek kihagyását most, midőn eddig a költségvetési előirányzatban e pontozat meg volt jelölve, engedjen meg a minister ur, de ez minden esetre viszszaélés. Az óvodákra, ha nem költhetünk sokat, de valamit kötelessége a háznak e czimen megszavazni. Jól ismerem azon biztosítást, melyet a pénzügyi bizottságban adott a t. pónzügyminister ur; benne van az a jelentésben is; de engedjen meg a pénzügyi bizottság és a minister ur is, a háznak önmagának nem viszszahanyatlani, hanem előre haladnia kell a közoktatás és haladás terén; és ha eddigelé a költségvetésben külön pont alatt állt a népnevelési szükséglet: nem hiszem, hogy a háznak ezen igen jogos határozatát ez által akarna gyöngíteni akár a pénzügyi bizottság, akár a minister ur. Ott van a tanitók segélyezése. 11