Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.

Ülésnapok - 1875-183

i. 183. országos Illés deezember 7. 1876. Elvbarátim közül többen azt mondják, helyes, hogy hagyassók ki ez, inert a tanítók nem igazságosan segélyeztelek, hanem segélyeztettek olyanok, a kiket nem kellett volna segélyezni, és nem segélyeztettek olyanok, a kiket segélyezni kellett volna: mert a segélyezés többször pártszempontból történt. En daczára ennek, noha voltak elvbarátim közt olyanok, a kik azt mondják, hogy a segélyezés csak akkor lehet igazságos, ha a felekezeteknek adatik ki, hogy azok végezzék a kiosztást: -- ón mindettől eltekintve, itt óhajtom a népiskolai szükségletnél különösen; mert a háznak tavalyi határozata, hogy t. i. rószleteztessék a minister által, hogy kinek mit ád, engedelmet kérek, hogy ha történnek is hibák a segélyezésnél : azontúl nem fognak elkövettetni, a midőn, mint a jelentés mondja és a minister ur is tudja, hogy vannak megyék, a melyekben a néptanítók díjazása összesen 100 frtra sem megy, és vannak megyék, a hol 100 — 118 frt megy már, hogy ott ne kelljen egy államnak a néptanítók segélyezésére is külön és külön rovat alatt megállapítani a segélyezést: — nem értem. S miért nem helyeslem én a közoktatási ministerium költségvetésének ezen mostani pontozatait? Nem helyeslem azért sem: mert miként a népnevelési szükséglet alatt az A. ozimen látjuk, össze van téve a már fennálló állami népiskolák segélyezése, továbbá a községi és magán-népiskolák segélyezése. Nem szükséges mondanom, mert hiszen jobban tudja a közoktatási előadó ur, hogy ezek összezavart, összevegyitett dolgok, melyekre nézve a közoktatási törvény is külön-külön szakaszai rendelkeznek. En mindig legszükségesebbnek tartom az államit; utána következik a községi és csak azután a magán tanintézetek javadalmazása Elismerem, hogy az 1868. XXXVIII. törvény-ezikk 21. §-a is rendeli, hogy magán-tanintézetek is segélyezhetők. De épen azért, mert segélyezhetők, épen azért, hogy ne férjen semmi gyanú hozzá, hogy ne azok segélyeztessenek, melyek nem kitűnők, s épen azért, mert mindig azt mondják önök, hogy a rend a szabadság biztositéka : én nem ezt állítom; hanem azt állítom, hogy a szabadság követeli a rendet, az már a dolognak rendje. Én, — mert nem találom rendjén, hogy bizonyos összeg, 2 vagy 300,000 frt egy összegben szavaztassák meg s ebből segélyeztessenek az állami, felekezeti és magán-iskolák, — ezt nem óhajtom; hanem óhajtom, hogy a közoktatási minister első sorban az állami iskolákat segélyezze ós ezért erre nézve külön pontot kívánok; óhajtom, hogy segélyeztessenek a községi iskolák is, miként ha jól emlékszem, a közoktatási törvény 41. §-a rendeli, és óhajtom, hogy legyen alkalma a közoktatásügyi minister urnák, a kitűnő magánintézeteket is segélyezni; de ne vegyítsék össze valamennyit a 300,000 frtba. Ha összevegyittetik: akkor segélyeztethetnek a felekezeti iskolák 200,000 írttal, a községiek 60,000 írttal, s akkor mi marad az államiaknak? 40,000 frt. Nem mondom, hogy ezt fogja tenni a minister ur; de tehetné, és mert a rend a dolognak lelke: kérem a t. házat ős magát a minister urat is, hogy ezt elválasztani méltóztassék A minister urat azért kérem: mert hiszen látja, hogy nem ellenzéki okból támadom meg, hanem megtámadom a törvénynek fogalom szerinti követelményéből, mely külön §§-okat rendel e végből, S midőn a t. közoktatási minister ur 721,000 frtot kér a népnevelési szükségletre és a felső polgári iskolákra: én ennek ellenében arra fogom kérni a t. házat, hogy ugy, mint tavaly erre 800,000 frt szavaztassák meg. Utalom e tekintetben a közoktatási minister urat arra, hogy az előirányzat indokolásában maga beismeri, hogy nem kevesebbet, de többet kellett volna kérnie, miután átalában Magyarországon a közművelődés fejlődési stádiumban van; de a rongált pénzügyi helyzet parancsolólag követtelte tőle, hogykörülbelől 80,000 írttal kevesebbet kérjen. Úgyde én azt állítom, hogy bármily rósz karban van is Magyarország pénzügyi helyzete: nem szabad és nem jogos, hogy a közoktatás terén fukarkodjék a képviselőház. Lesz, van elég alkalom, például — engedje meg a t. előadó ur, hogy figyelmeztessem, ha netalán az ellenében akarna felszólalni, hogy felemelni kivanorn a budgetet — lesz alkalom elég, a hol milliókról van szó, és nem szükséges kiadások, hanem bizonyos kedvezmények szavaztattak meg, a mint például a keleti vasútról szóló törvényjavaslat, a hol milliókat szavaznak meg: ott, ott takarítsuk meg a százezereket vagy milliókat. Nyolczvan—százezret oly könnyen meg lehet takarítani a képviselőháznak. De még ha meg nem takariihatnánk semmit: mégis azon érzelemben j/agyok, hogy mindenfelől meg kell fontolni a kiadásokat és hogy azok jól adassanak ki, és a kiadásokat részletezés által óhajtjuk tudni ós ellenőrizni. Azért én ez indokok által vezéreltetve, kötelességemnek tartom a népnevelési szükségletre előirányzott összeg ellenében a kővetkező elleninditványt adni be. (Olvassa) „A népnevelési szükséglet czinióm a jövő évre kijelölt pontozat és előirányzott összeg tételei helyett az 1876. évi előirányzatban megjelölt pontozatok szerint 800,000 frtot kérek az 1877. évre megszavaztatni." (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kautz Gyula előadó: T. ház! Az előttem szólt t. képviselőtársam indítványára csak igen röviden fogom válaszomat előadni. Az általa előadottak tulajdonképen két részre oszlanak, részint oly dolgokra, melyek egyenesen a ministert illetik, és melyekre ennélfogva válaszolni nem tartom magamat hivatottnak ós feljogosítottnak; va-