Képviselőházi napló, 1875. IX. kötet • 1876. deczember 4–1877. január 25.
Ülésnapok - 1875-181
181. országos Illés űeezember 6.187Í. 43 tett év végén létező vagyoni állapotát mutatja ki a számszék. Tehát a számszéknek beterjesztette a minister ur a számadásokat, nekünk pedig csak ezt mondja: az universitás, a váczi siket-néma intézet, a vakok intézete, a nemzeti múzeum stb, hanem, hogy azok az alapok mily módon kezeltetnek, a melyek azon fedezetet adják: abba nekünk nincs jogunk beavatkozni. Továbbá megjegyzi a számszék, hogy a budapesti királyi egyetemi alap 390,000 frttal, a magyar nemzeti múzeum 11,000 írttal, a váczi siket-néma intézet 46,000 frttal, a vakok országos intézete 14,000 frttal, összesen 471,000 frttal tartoznak az állami kincstárnak, ós hogy a vallás- és közoktatásügyi minister urat ezen tartozásnak az állami pénztárba való befizetésére felszólította ; de hogy a minister ur ezt teljesítette volna, arról a zárszámadás hallgat. De tovább megyek. Azt mondja a számvevőszék: „megjegyzendő, hogy a három piczi jószágrész 61,000 írtért eladatváte a nélkül, hogy a közoktatási minister ezen eladást előlegesen vagy utólagosan bejelentette volna a törvényhozásnak: az állami számszék az eladásra vonatkozó ügyiratokat betekintés végett bekérte, melyek azonban nem küldettek meg." Engedelmet kérek, oly ellenőrzés és oly kezelés, a mely sem számot nem ád, sem az eladott jószágra vonatkozó eladási ügyiratok megtekintését senkinek meg nem engedi: nézetem szerint közvagyonnál lehetetlen. Magán vagyont lehet talán igy kezelni; de közvagyont nézetem szerint lehetetlen. Azt mondja a minister ur, hogy oly épületekre adott el kötvényeket, a melyekre nézve a képviselőháztól felhatalmazást nyert. Ugyan kérem, hát a mintarajztanoda felállítására nyert-e felhatalmazást a képviselőháztól? Azonfelül ministeriumában felállított egy egész építkezési osztályt és felfogadott abba egy építészt, kivel oly szerződést kötött, mely szerint az ópités a felülvizsgálás és a vállalkozás, mind reá bízatott. És ez mind a képviselőház tudta nélkül történt! És azután a közoktatási minister ur azt mondja, hogy ő semmi másra nem költ, mint a mire a képviselőháztól felhatalmazást nyert. Azt mondja a minister ur, hogy ő szerezni is tud, nem csak költeni. Igen fogok örvendeni, ha ezt befogja igazolni; hanem igen kérem, hogy saját tekintélye érdekében ne méltóztassék ezen kimutatásoknak előterjesztését napról napra elodázni. (Tetszés a szélső baloldalon.) Mikor aztán ezeket elmondta, a minister ur azt mondja tovább, hogy komoly időkben erről többet nem fog szólani. Én azt hiszem, hogy komoly időkben is a kormánynak kötelessége számot adni a pénzkezelésről. Azt mondja, hogy egyszerű határozattal, mint azt Helfy képviselő ur akarja, ezen kérdést megoldani nem lehet. Már a múlt évben kifejezte a képviselőház azon nézetét, miszerint kétséget nem szenved, hogy a közoktatásügyi ministerium minden alapok kezelésére és igy a szóban levő alapnak kezelésére nézve is felelősségre vonható. Igen ; de mikor kérdőre vonatik, azt mondja, hogy sem nekünk nem felelős, sem a számszéknek. Midőn aztán ez szóba kerül, törvényekre hivatkoznak, mint azt Somssich Pál t. képviselő ur is teve. De kérem mit mondanak ezen törvények? Az 1715. évi LXXIV. törvényczikk világosan igy szól: (Olvassa:) Articulus 74. Eatione controversiae dimidietatem arcis et dominii Bozok tangentis. (Derülliég a szélső' baloldalon.) Kérem, nem egészen összefüggésnélküli ezen dolog, mert az volt a kérdés, hogy azon arx Bozok tartozik-e a nagyszombati jezsuita collegiumhoz. Erre nézve tehát nem azt mondja, hogy ezen alapok minden számadás nélkül kezeltetnek, hanem azt: „Oujusmodi Seminariorum, Convictuum et Collegiorum, pro Iuventute Ecclesiastica, aut Seculari, per quoscunque, sive intra, sive extra Eegnum fundatorum, dum et quando necesse videbitur, Inspectionem; et cum exactione Bationum, utrum Fundationí satisflat? Investigationem Saera Begia Majestas sibi Soli, pro Apostolico munere, et Suprema Authoritate Sua, reservat." 0 Felsége azt mondja itt, hogy ő, mint apostoli király fentartja magának, hogy legyen neki suprema inspectiója és a mikor jónak látja: számadást kérhessen és vizsgálatot rendelhessen. A mi azon módot illeti, a mely szerint ő felsége ezen alapokat ós alapítványokat kezeli, erről az 1723: LXXI. törvényczikk szól, amely ezt mondja: TJt siqui Praelatorum, aut quorumcunque benefieiorum ecclesiasticorum possessores, ecclesias aut beneíicia sibi concredita minus curarent, aediflciaque et fundos instructos desolari permitterent, ruinosos verő non aedificarent; talium Praelatorum et quorumvis beneficiatorum proventus per Suam Majestatem S. qua summum Eccl. Patronum in Sequestrum sumi et ad restaurationem Eccl. et aedificioruni et fundorum reparationem applicari valeaut." Itten tehát nem arról van szó, hogy ezen alapok és alapítványok felett a habsburg-lothringai Ferencz József rendelkezhessék; hanem arról, hogy a magyar király intézkedhessek. Arról, hogy a magyar királynak e tekintetbon mi a kötelessége, világosan szól az 1848: Ill-dik törvényczikk 3., 4 V ós 6. §§-ai. A 3. §. ugyanis ezeket mondja: „Ő felsége és az 0 távollétében a nádor s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar ministerium által gyakorolják s bármely rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak ugy érvényesek: ha a Budapesten székelő ministerek 0*
